A tervek szerint 2024-re várható döntés a cernavodăi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építéséről
Fotó: Agerpres
Román–magyar közös érdek, hogy az atomenergia is elismert és támogatott módszer legyen az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A cernavodăi, illetve a paksi nukleáris erőműben egyaránt nagy horderejű beruházások zajlanak, de több más uniós tagállam is hasonló bővítéseket tervez.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
Öt másik európai uniós tagállam miniszterelnöke, illetve elnöke mellett Florin Cîțu román és Orbán Viktor magyar kormányfő is aláírta azt a levelet, amelyben közösen kérik az Európai Bizottságtól az atomenergia hátráltatásának befejezését. Az Emmanuel Macron francia elnök kézjegyével is ellátott állásfoglalásban
A Magyar Nemzet napilap által idézett levélben a hét ország – Franciaország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Magyarország – arra emlékeztet, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó megújuló energiaforrásokról, vagy az atomenergiáról. Az Európai Unióban egyébként tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban Franciaország. Többen, így például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva ellenzi az atomenergia terjedését.
Az első újonnan épített reaktor 2030-ban vagy 2031-ban lehet működőképes. – A projekt összességében mintegy hétmilliárd euróba kerül. Az atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A létesítmény 1400 megawatt összesített teljesítményével Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát adja, evvel az ország jelenlegi áramszükségletének mintegy 22 százalékát fedezi.
Magyarországon a határidőket betartva folytatódik a paksi atomerőmű két új blokkjának kivitelezése. A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely az orosz Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. A paksi beruházás az oroszországi fővállalkozó részvétele mellett magyar, európai és amerikai beszállítók részvételével, brüsszeli jóváhagyással valósul meg. Magyarország villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi, ez az arány növekedni fog a paksi atomerőmű bővítésével.
Abban várhatóan megegyeznek az uniós felek, hogy fenntarthatónak minősíthető az atomenergia, a nagy felhasználóknak számító országok számára döntő fontosságú kérdés ugyanakkor a nukleáris erőművek támogatása.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!