Csak hajszálnyival csökkentek a lakásárak Erdélyben az ingatlanpiac visszaesése nyomán

Továbbra is Kolozsvár a legdrágább. A kincses városban januárban átlagosan 2165 eurót kértek négyzetméterenként, ami 4,58 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest •  Fotó: Jakab Mónika

Továbbra is Kolozsvár a legdrágább. A kincses városban januárban átlagosan 2165 eurót kértek négyzetméterenként, ami 4,58 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest

Fotó: Jakab Mónika

Erőteljesen visszaestek az év elején a lakásértékesítések Romániában, aminek nyomán enyhe, szinte alig érzékelhető csökkenésnek indultak az ingatlanárak – derül ki a Blitz Imobiliare ingatlanközvetítő elemzéséből, amely a nagyobb erdélyi városok lakáspiacán észlelhető érdekes jelenségre is rávilágít. Mivel nehezebben találnak vevőt, a lakásukat eladásra kínálók is csökkentették valamelyest az árakat, ám számottevő csökkenést nem tapasztalni a nagyobb romániai városokban, az árak pedig továbbra is magasnak mondhatók.

Bálint Eszter

2023. február 22., 18:462023. február 22., 18:46

2023. február 23., 10:242023. február 23., 10:24

Az országos földhivatal (ANCPI) adatsorait szemlézve az elemzés rámutat: 2023 januárjában 33 274 ingatlan-adásvételi szerződést kötöttek meg Románia-szerte, ami 44,41 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakában regisztrált 59 864 szerződéshez képest.

Nem ijedtek meg nagyon az eladók

A Blitz Imobiliare elemzése szerint valamennyi nagyobb romániai városban visszaestek az értékesítések. Marosvásárhelyen 75,51 százalékkal, Aradon 65,46, Temesváron 58,13, Kolozsváron 57,76, Brassóban 48,56, Nagyváradon 47,98, Bukarestben 47,6, Konstancán 43,93, Nagyszebenben 40,45, Jászvásáron 23,88, Craiován pedig 7,86 százalékkal cserélt kevesebb ingatlan gazdát, mint egy évvel korábban.

Látva, hogy nehezebben találnak vevőt, a lakásukat eladásra kínálók is csökkentették valamelyest az árakat,

ám számottevő csökkenést nem láthattunk a nagyobb romániai városokban, az árak pedig továbbra is magasnak mondhatók. Az elemzésben szereplő erdélyi városokban is az árak enyhe csökkenése figyelhető meg, az egyetlen kivételnek – ahogy országos viszonylatban is – Beszterce számít, ahol az év első hónapjában 9,41 százalékkal, 1012 euróra nőtt a négyzetméterenkénti ár.

Ahogy az hosszú ideje tapasztalható, továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakások:

a kincses városban januárban átlagosan 2165 eurót kértek az ingatlanok négyzetméteréért, ami 4,58 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest. A második ezúttal is Bukarest 1676 eurós négyzetméterenkénti árral (–1,06%), a bronzérmes pedig Brassó 1535 euróval (megegyezik a decemberi szinttel).

Erdélyi rangsor meglepetésekkel

Az elemzés rámutat, bár Kolozsváron enyhén csökkentek a lakásárak, továbbra is igen magas szinten állnak, de a Blitz szakértői úgy számolnak, hogy tavaszig még mindenképpen az árak visszaesése várható. Ami az albérleteket illeti, a kincses városban hajszálnyival, 2,49 százalékkal drágultak a bérlemények, egy kétszobás lakásért átlagosan 493 eurót kérnek el a tulajdonosok.

Az erdélyi összevetésben második helyezett Brassóban ugyan a lakásárak a tavalyi év végi szinten maradtak, az albérletek viszont látványosan – 15,2 százalékkal – visszaestek decemberhez mérten, és még így is 530 euró az átlagár a Blitz szerint.

A harmadik legdrágább erdélyi város az elemzés szerint – némiképp meglepő módon – Marosvásárhely,

ahol az 1,53 százalékos árcsökkenés után is 1419 eurót kértek el négyzetméterenként a lakásukat eladásra kínálók. Az albérletek is olcsóbbak lettek 4,74 százalékkal, ami azt jelenti, hogy az átlagár januárban 342 euró volt. Nagyszebenben 6,18 százalékos zsugorodás után 1382 euró/négyzetméter volt az átlagár, a bérleti díj pedig a decemberi 345 euróról 393 euróra nőtt. Temesváron 2,77 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások, a négyzetméterenkénti átlagár így januárban 1370 euró volt. Az albérletek esetében látványosabb, 13,33 százalékos az áresés, az év eleji átlag 320 euró volt.

Nagyváradon a forgalom közel 50 százalékos zsugorodása az eladók által elkért árak mindössze 3,03 százalékos visszaesését eredményezte, az albérletek átlagára pedig 331 euróról 333 euróra emelkedett. Aradon nem ijesztette meg a piac megzuhanása az értékesítőket, tartották a decemberi 984 euró/négyzetméteres árat. Az albérletek ellenben 17,37 százalékkal 276 euróra csökkentek.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
Enyhén nőtt a külföldi turisták száma
2025. július 04., péntek

Enyhén nőtt a külföldi turisták száma

2025. július 04., péntek

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására

Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.

Bolojan: ez a deficitcsökkentő csomag volt az egyetlen megoldás az államkassza gyors gyarapítására
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását