Fotó: Haáz Vince
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt fejlesztési és közigazgatási miniszter a szövetség által a Krónikához szerdán eljuttatott közleményben.
2024. január 03., 12:562024. január 03., 12:56
Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta: az európai uniós finanszírozású beruházások fontosak Románia fejlődése szempontjából, a járvány és háborúk által sújtott időszak válságos pénzügyi kontextusában pedig Romániának még inkább arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználjon, minden EU-s pénzt befektessen, és egy eurót se küldjön vissza Brüsszelbe.
A szombat hajnalban közzétett 2023/127-es sürgősségi kormányrendelet korlátozza a minisztériumok által leszerződött és elköltött havi pénzösszegeket, ezek a korlátozások eddig nem voltak érvényesek az uniós finanszírozású beruházásokra is, ez lassítani fogja és még bürokratikusabbá teszi a közberuházások rendszerét” – fogalmazott Cseke Attila.
Rámutatott: a káros, 2023/90-es sürgősségi kormányrendelet által teremtett helyzetet tovább súlyosbítja az új kormányrendelet. „Jól látszik, hogy milyen eredménye van a 90-es kormányrendeletnek, az építők munkáját a kormány nem fizeti ki, a beruházások leállnak, a munkaerő külföldre vándorol, és Románia ma egy hatalmas, félbehagyott munkákkal tarkított építkezési telep. A kormány is rájött a saját hibájára, hiszen ősz óta közel 100 alkalommal kértek kivételt a minisztériumok a kormány rendelkezése alól, de a kormánykoalíció most mégis újabb, hasonlóan káros intézkedéscsomagot léptetett érvénybe” – idézte a közlemény az exminisztert.
„A kormány rendet kellene tegyen, a pénzügyminisztérium rendszereket kellene felépítsen, a közel 100 kivétel nem ezt a célt szolgálja” – vallja. A közigazgatási szakpolitikus kiemelte:
Cseke szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megjelentetésre váró jogszabályokból két uniós direktívákat ültetne át az országos jogszabályrendszerbe, egy pedig a helyreállítási alap kapcsán megfogalmazott vállalása Romániának. „Amikor a kormány fejetlensége oda vezet, hogy egy minisztériumnak külön kérni kell, hogy egy rendeletet hatályba leptessen, és elvégezze ezzel a mindennapi munkáját, akkor az azt jelenti, hogy nem működik a rendszer, nem működnek a minisztériumok, és nem működik a kormány” – szögezte le Cseke Attila, hozzátéve: az RMDSZ azt kéri a jelenlegi kormánykoalíciótól, „hagyjon fel a szakmaiatlan döntésekkel, és törölje el az eddig életbe léptetett káros rendelkezéseket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!