Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt – mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.
2022. április 13., 07:412022. április 13., 07:41
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1,90 vagy kevesebb dollárból. A pandémia után 2021-re ez a szám 889 millióra emelkedett.
Míg a gazdag országok különlegesen alacsony kamatozású hiteleket tudnak felvenni a pandémia utáni helyreállításra, a legszegényebb országok sokkal magasabb hitelezési költségekkel szembesülnek, és emiatt
– hívták fel a figyelmet a jelentésben. A legszegényebb fejlődő országokban a bevételek 14 százaléka megy el a hitelkamatok törlesztésére, míg a gazdag országokban csak 3,5 százalék.
A világ ezer leggazdagabb embere alig kilenc hónap alatt vissza is szerezte a koronavírus-világjárvány által okozott anyagi veszteségeket, miközben a legszegényebb rétegeknek több mint egy évtizedre lesz szükségük a talpra álláshoz – közölteaz Oxfam.
Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet.
Romániában 2,95 millió személy, a társadalom 15,2 százaléka élt tavaly úgynevezett súlyos anyagi deprivációban, ami azt jelenti, hogy nélkülözniük kellett – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemeknek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!