Fotó: Jakab Mónika
A kormány szükség esetén beavatkozhat, és korlátozhatja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjszabásait – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a felső korlátot csak meghatározott időszakra, „néhány hónapra” lehetne bevezetni.
2023. március 16., 09:542023. március 16., 09:54
2023. március 16., 10:252023. március 16., 10:25
Mindezt szerda este mondta el, miután egyeztetett a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőjével.
Ciucă elmondása szerint az ASF elnökével megvitatta az Euroins biztosító fizetésképtelenségének a polgárokra gyakorolt hatásait.
„Az ASF az az intézménye, amely a piaci folyamatok ellenőrzéséért felelős Az ASF a parlamentnek van alárendelve, és az eddigi egyeztetéseink alapján úgy tűnik, hogy az ASF vezetősége tájékoztató jelentést fog benyújtani a parlamentnek. Az ASF elnökével folytatott megbeszéléseim célja pontosan az volt, hogy kiderítsem, szükség van-e kormányzati beavatkozásra, és hogy az Euroins fizetésképtelensége milyen hatással lehet a polgárokra. Olyan cégről van szó, amely jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, és látnunk kell, hogy az ASF milyen intézkedéseket tesz, és milyen intézkedésekkel állhat elő a kormány a hatások ellensúlyozására. Az eddigi megbeszéléseinken megállapodzunk, hogy a végleges értékelés elkészülte után ismertetik velünk a következtetéseiket, és ennek függvényében a kormány szükség esetén beavatkozik az árkorlátozás érdekében. Nem avatkozhatunk be korlátlan ideig, rövid időtartamról, néhány hónapról lehet szó” – mondta Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Múlt héten Daniel Apostol, az ASF szóvivője közölte, az intézmény azt fontolgatja, hogy felső határt szab a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak.
Arra a kérdésre, hogy az árplafon hat hónapra lesz-e érvényes, természetes és jogi személyekre egyaránt vonatkozik-e majd, az ASF szóvivője úgy válaszolt: „vizsgálják a kérdés valamennyi aspektusát”.
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
szóljon hozzá!