Az ígéret útja: a kivitelező szerint kész lesz határidőre a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakasza

Az ígéret útja: a kivitelező szerint kész lesz határidőre a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakasza

Ki nevet a végén? A kivitelezők és a politikusok hisznek a dél-erdélyi sztrádaszakasz határidő előtti befejezésében

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Dorinel Umbrărescu, az UMB útépítő vállalat tulajdonosa ismét megígérte, 2026 végéig elkészül a dél-erdélyi autópálya még hiányzó, Marzsina és Holgya közötti szakasza. Annak ellenére, hogy civilek teljes meggyőződéssel állítják: a „medvealagutakról” elhíresült aszfaltcsík lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött határidőből.

Páva Adorján

2024. május 22., 16:122024. május 22., 16:12

Mint ismeretes, az A1-es jelzésű, a nagylaki sztráda-határátkelőtől Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi sztráda egyetlen még hiányzó, összesen 13 kilométeres szakasza áfa nélkül 1,83 milliárd lejből épülhet meg a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.

A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”. Az UMB idén tavasszal fogott neki a tényleges munkálatoknak, és továbbra is állítja: elkészül 2026 végéig, amely kötelező határidő az európai uniós alapokat felhasználó országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint.

„Egyetlen eurót sem veszítünk”

A legújabb ígéreteket Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár tolmácsolta, aki egy szakbizottsági meghallgatáson többek között Dorinel Umbrărescuval, a kivitelező cég vezetőjével is tárgyalt.

Idézet
Ami a legtöbb PNRR-es szerződéssel rendelkező cégcsoportot, az UMB-t illeti, ismételten kijelentettük: Románia egyetlen eurót sem fog veszíteni a közúti infrastruktúrát érintő programokban”

– nyilatkozta az államtitkár.

Mindezt olyan körülmények között, hogy a kivitelezőn és a megrendelő hatóságok képviselőin kívül mások nemigen hisznek a határidő előtti befejezésben. Amint arról beszámoltunk, a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) áprilisban már „teljes meggyőződéssel” jelentette ki, hogy ez leghamarabb 2027-re várható, ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.

„A következtetés egyszerű és szomorú: műszaki terv, építési engedély hiányában, 2,13 kilométer hosszú, a szerződés szerint 34 hónapon belül megépítendő alagutakkal jócskán 2027-be lépünk az átadással. Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Amilyen rövid sztrádaszakasz, olyan nehéz megépíteni

Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

A hiányzó szakasz bár nem túl hosszú, mégis jelentős időveszteséget jelent, a terelőút szerpentinjein rendszeresen kialakuló dugók, az araszolás sok bosszúságot okoz a sztrádakörülmények után.

Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között – innen ered a „medvealagút” elnevezés.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 22., szerda

Tovább romlott az elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma

A CFA Románia szerint áprilisban az előző hónaphoz képest 12,3 ponttal csökkent, jelenleg 47,1 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.

Tovább romlott az elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma
2024. május 22., szerda

Kampányosztogatás: 10 százalékos béremelést ígér több közalkalmazotti kategóriának a kormány

Két szakaszban, összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak – jelentette be kedd este Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Kampányosztogatás: 10 százalékos béremelést ígér több közalkalmazotti kategóriának a kormány
2024. május 21., kedd

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány

Az idei első negyedévben 35 000 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal több, mint az előző negyedévben, viszont 12 100-zal kevesebb, mint 2023 első három hónapjában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt a betöltetlen állások száma, a feldolgozóiparban a legnagyobb a munkaerőhiány
2024. május 21., kedd

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról
2024. május 17., péntek

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság

Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság
2024. május 17., péntek

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben
2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács