Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.
2022. december 13., 10:022022. december 13., 10:02
A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható.
A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra.
A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd. A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta – közölték.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
Eközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében kijelentette,
Michel, az egynaposra tervezett, csütörtöki brüsszeli csúcs meghívólevelében közölte: az orosz-ukrán háború gyökeresen átalakította Európa energiakörnyezetét, ami szükségessé teszi a jövő év feladatainak áttekintését is: Köztük – mint írta – mindenek előtt a villamosenergia-piac reformja szerepel.
„Erőfeszítéseinket konkrét kezdeményezésekkel és az innovációba, az infrastruktúrába, valamint az energiahatékonyságba való beruházásokkal kell összekapcsolnunk, hogy fokozatosan megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – fogalmazott.
hanem attól is, hogy az európai ipar versenyképes tud-e maradni, valamint a hatékony beruházásoktól a jövő technológiáiba.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők stratégiai megbeszélést fognak folytatni a transzatlanti kapcsolatokról. A vita a kérdések széles körére terjed majd ki, egyebek mellett a biztonsági és gazdasági együttműködésekre.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői továbbá megbeszélést folytatnak majd a déli szomszédságról, amelynek keretében értékelni fogják a múlt héten Tiranában tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményeit.
A csúcsértekezlet lehetőséget ad a stratégiai partnerségről folytatott megbeszéléseknek, valamint a biztonsági kihívásokat, a kereskedelmet, a zöld és digitális átállást, valamint az élelmezésbiztonságot érintő kérdések megvitatására – tette hozzá Charles Michel.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
szóljon hozzá!