Befektetési BooM IV. – Krónika-konferencia az ingatlanfejlesztési és építőipari lehetőségekről.
Az ingatlanfejlesztésben és építőiparban szerzett konkrét tapasztalatok átadását igyekezett elősegíteni a Krónika napilap, valamint a budapesti Magyar Hírlap és a Heart Communications közös szervezésében rendezett Befektetési BooM IV. elnevezésű román-magyar üzleti konferencia. A téma kiválasztásakor a szervezők arra próbáltak koncentrálni, hogy az uniós csatlakozás küszöbén álló Romániában melyik lehet a gazdasági élet legtöbbeket érdeklő szegmense. Így esett a választás az ingatlanfejlesztésre és építőiparra, az ezekben az iparágakban kínálkozó esélyekre és kihívásokra.
2006. november 24., 00:002006. november 24., 00:00
A kolozsvári Belvedere szállodában rendezett üzletember-találkozó első napján közel 150 vállalkozó kísérte figyelemmel az előadókat, közöttük Borbély Lászlót, Románia középítkezési és területfejlesztési miniszterét. A lehető legrangosabb előadóként konferálta fel Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője az első felszólalót, Széles Gábort, a magyarországi Videoton Holding Rt. elnökét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét. A villamosmérnöki és menedzseri végzettségű vállalkozó előadásában a nemzetközi tőke fontosságát hangsúlyozta az egyes országok gazdaságában, külön kitérve a magyarországi sajátságos helyzetre. N Folytatás a 12. oldalon
Befektetési BooM IV. – konferencia az ingatlanfejlesztési és építőipari lehetőségekről
Területfejlesztés autonómiaalapon
Folytatás az 1. oldalról n „Külföldi tőke nélkül a volt kommunista államok átállása sokkal nehezebb lenne” – szögezte le Széles. Kijelentését azzal illusztrálta, hogy a kilencvenes évek elején még az Ausztriába utazó magyar polgárnak meglepődve kellett felfedeznie, hogy a határon átlépve már nem sárosak, porosak az utak, s talán még a füvet is másképp nyírják. Ám, mint mondta, ma már nincs minőségi különbség a két ország között. Fontosnak tartotta viszont kiemelni, hogy hasonló, de negatív meglepetéssel szembesült, amikor Romániába átérve „rozsdahegyek, elhagyott, lerobbant gyárak” fogadták. Azonban bizakodva tette hozzá: előbb-utóbb biztosan el fognak tűnni. A külföldi tőke beáramlását egy ország fejlődésében fontos szerepet játszó faktorként kell kezelni, hangsúlyozta Széles Gábor. Nem mindegy azonban, hogy a beruházó milyen tervekkel érkezik. A kilencvenes évek elején Magyarországra az olcsó munkaerő vonzotta a nagy multinacionális cégeket, ezek azonban csupán összeszerelési munkát bíztak a magyarországiakra, majd a kínai munkaerőpiac előnyei miatt nemsokára tovább is álltak. Mára két típusú külföldi vállalkozás maradt Magyarországon: az ismert világmárkák, mint a Siemens vagy a Philips – amelyek telephelyeket működtetnek a szomszédos államban –, illetve a „szerződéses manufaktóra” típusú vállalkozások, amelyek már létező magyarországi vállalatokkal gyártatnak alkatrészeket termékeikhez.
Kevés, de jó ötlet kell Az építőiparra áttérve a Videoton-vezér a logisztikai központok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, Romániának is fontosak lehetnek ezek a létesítmények, hisz balkáni viszonylatban tranzitországnak számít. Széles szerint nemcsak a tőkebefektetések megszerzése, de azok megtartása is fontos. „A fejlődés bizonyos fokán rá kell jönni: ha egy ország nem tud nyereséges projekteket felmutatni, nem marad vonzó” – fejtette ki. Szerinte csupán egy-két olyan ötlettel kellene előrukkolni, amely felkelti a külföldi vállalkozók érdeklődését, példaként újra Ausztriát emelve ki, amely turizmusa által vált vonzó célországgá befektetői szempontból. Az uniós csatlakozás utáni lényegi változásokról szólva fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2007 január elsejét követően már kevésbé lehet kozmetikázni a statisztikákat – Magyarország is ilyen problémákkal küzd. „Ha megnézzük Magyarország fejlődését az elmúlt öt évben, látható, hogy a bruttó hazai termék, a GDP növekedése 4-5 százalékos. Az ország hitelállománya pedig jóindulattal is csak átlag 6-7 százalékos a GDP-hez viszonyítva. Tartok attól, hogy a volt kommunista országok nem tudtak úgy integrálódni, hogy tartós növekedési pályára álljanak. Magyarország számára is hosszú folyamat lesz a teljes integráció” – összegzett a Videoton Holding Rt. elnöke.
Csökkenő lendület Az ipari parkok jövőjéről beszélt Ambrus Ádám, a romániai Nervia Kft. igazgatója. Tájékoztatása szerint az ipari parkok építési lendülete mára jelentősen csökkent: míg 2002-ben kilenc park létesült, az új parkok száma ötre esett vissza 2005-ben. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre csökken a különböző állami támogatások mértéke, 2007-től várhatóan csak a strukturális alapok jelentik az egyetlen támogatási forrást. „Összesen 31 ipari park működik az országban, azonban mindössze négyet töltöttek be teljesen a különböző vállalatok” – tette hozzá. Ambrus Ádám úgy véli, a külföldi befektetők biztonságban érzik magukat az ipari parkokban. A biztonságérzetet a jogi keret és a megfelelő infrastruktúra növeli. “Ezért, a külföldi befektető első kérdése, hogy vannak-e ipari parkok?” – magyarázta az igazgató, aki egy Kolozsvár határában létesítendő ipari park építési munkálatai beindítását jelentette be.
Térfoglalás “Kié itt a tér?” – ezzel a címmel tartott előadást Borbély László középítkezési és területfejlesztési miniszter. Fontosnak tartotta, hogy felvállalták a területfejlesztési irányelvek megfogalmazását, így településekre lebontva tudnak prioritáskoat meghatározni. “Következésképp nemcsak attól függ a település jövője, hogy a minisztériumban ki veri jobban az asztalt” – fogalmazott Borbély, aki – a rendezvény címére utalva – kiemelte: a reptérhálózat terén valóságos boom várható. A következő évtől ugyanis Romániának liberalizálnia kell a légterét, az országot pedig ellepik az olcsó utat kínáló fapados légitársaságok. Borbély sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában még nem honosodott meg a regionális felfogás. Ezért a fejlesztési régiók nem működőképesek, nincsenek regionális projektek. A miniszter előadása alatt a kivetítőn jelentek meg az előadás zárógondolatai. Ezek szerint a magyarok által is lakott területek fejlesztésének összehangolt stratégiája most már lehetséges. A területfejlesztés az autonómia-elképzelések alapja lehet a területiség tudományos és gazdasági kezelése révén. Ezt lehet most megjeleníteni az országos fejlesztési tervekben. A minisztériumi összehangolás ugyanakkor nem csak nemzetstratégiai szükségesség, hanem értékteremtő potenciál is. Erre az Unió csakis rábólinthat, tekintve, hogy megfelel az uniós fejlesztési terveknek.
Bálint B. Eszter, Kelemen Tamás
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.