Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón
Fotó: Rab Zoltán
Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.
2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02
2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25
Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.
és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.
Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de
„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:
Mike Pompeo
Fotó: Amerikai külügyminisztérium
A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.
Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte
Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:
„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!