Amerikai érdekek segíthetik a sztráda- és vasútépítést Romániában

Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón •  Fotó: Rab Zoltán

Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón

Fotó: Rab Zoltán

Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.

Pataky István

2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02

2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25

Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.

A román sajtó újdonságként, s amerikai finanszírozású befektetésként tálalta a bejelentést, holott a már régóta létező Via Carpatica és Rail2Sea projektekről van szó,

és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.

Az egymilliárd dollár az újdonság

Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de

eddig kevés valósult meg belőle, mert a pénzügyi hátteret elsősorban a szűkös lehetőséggel rendelkező térségbeli érdekelt államok nemzeti bankjai adták volna össze, EU-támogatással.

„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:

az EU-nak is fontos, hogy demokráciáink gazdasági fejlődéssel konszolidálódjanak, amit utak, vasutak is elősegíthetnek.

Mike Pompeo •  Fotó: Amerikai külügyminisztérium Galéria

Mike Pompeo

Fotó: Amerikai külügyminisztérium

A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.

Több forrás és politikai akarat kell

Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte

lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell.

Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.

•  Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură Galéria

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vas­utat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:

Lengyelország bevonásával sztrá­dával és vasútvonallal kötik össze Konstancát és a lengyelországi Gdanskot, ezáltal pedig a Fekete- és a Balti-tengert.

„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 29., kedd

Kivonultak a munkagépek egy újabb erdélyi autópálya építőtelepére

Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.

Kivonultak a munkagépek egy újabb erdélyi autópálya építőtelepére
2024. október 28., hétfő

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu
2024. október 28., hétfő

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter

A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter
2024. október 28., hétfő

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint

A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint
2024. október 27., vasárnap

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását

Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását
2024. október 26., szombat

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője

Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője
2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör