Amerikai érdekek segíthetik a sztráda- és vasútépítést Romániában

Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón •  Fotó: Rab Zoltán

Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón

Fotó: Rab Zoltán

Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.

Pataky István

2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02

2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25

Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.

A román sajtó újdonságként, s amerikai finanszírozású befektetésként tálalta a bejelentést, holott a már régóta létező Via Carpatica és Rail2Sea projektekről van szó,

és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.

Az egymilliárd dollár az újdonság

Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de

eddig kevés valósult meg belőle, mert a pénzügyi hátteret elsősorban a szűkös lehetőséggel rendelkező térségbeli érdekelt államok nemzeti bankjai adták volna össze, EU-támogatással.

„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:

az EU-nak is fontos, hogy demokráciáink gazdasági fejlődéssel konszolidálódjanak, amit utak, vasutak is elősegíthetnek.

Mike Pompeo •  Fotó: Amerikai külügyminisztérium Galéria

Mike Pompeo

Fotó: Amerikai külügyminisztérium

A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.

Több forrás és politikai akarat kell

Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte

lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell.

Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.

•  Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură Galéria

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vas­utat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:

Lengyelország bevonásával sztrá­dával és vasútvonallal kötik össze Konstancát és a lengyelországi Gdanskot, ezáltal pedig a Fekete- és a Balti-tengert.

„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken bejelentette, hogy részt fog venni február 10-én a nagy hipermarketláncok által elkövetett „visszaélések” elleni tüntetésen, és csatlakozásra szólította fel a lakosságot.

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját
2025. február 07., péntek

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony

A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony
2025. február 07., péntek

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán

Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán
2025. február 07., péntek

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra

Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra
2025. február 06., csütörtök

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok

Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok
2025. február 06., csütörtök

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet

Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet
2025. február 06., csütörtök

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF
2025. február 06., csütörtök

Csúcsról csúcsra: egy nap után újra rekordot döntött az arany árfolyama

A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.

Csúcsról csúcsra: egy nap után újra rekordot döntött az arany árfolyama
2025. február 06., csütörtök

Derűlátó az MVM vezérigazgatója: már a nyáron lezárulhat a tranzakció az E.ON-nal

Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

Derűlátó az MVM vezérigazgatója: már a nyáron lezárulhat a tranzakció az E.ON-nal
2025. február 06., csütörtök

Újra drágult az üzemanyag, erdélyi töltőállomásokon lehet a legolcsóbban tankolni

Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.

Újra drágult az üzemanyag, erdélyi töltőállomásokon lehet a legolcsóbban tankolni