Amerikai érdekek segíthetik a sztráda- és vasútépítést Romániában

Nem jelentenek újdonságot a most bejelentett beruházások, de az amerikai pénz gyorsíthat a tempón

Fotó: Rab Zoltán

Lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell – jelentette ki a Krónika megkeresésére Barabás T. János elemző, amikor annak kapcsán kérdeztük, hogy a hét végén az Egyesült Államok bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben.

Pataky István

2020. október 15., 08:022020. október 15., 08:02

2020. október 15., 08:252020. október 15., 08:25

Hangsúlyosabb amerikai gazdasági és biztonságpolitikai érdek fűződik a Romániának és Magyarországnak is fontos infrastrukturális fejlesztésekhez – ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt hétvégén egymilliárd dollárt ígért az Egyesült Államok annak a projektnek a felgyorsítására, amely autópályával és modern vasútvonallal kötné össze a térség országait észak–dél irányban.

A román sajtó újdonságként, s amerikai finanszírozású befektetésként tálalta a bejelentést, holott a már régóta létező Via Carpatica és Rail2Sea projektekről van szó,

és az építkezések is már elkezdődtek, bár azok lendülete megtorpant.

Az egymilliárd dollár az újdonság

Barabás T. János elemző a Krónika megkeresésére megerősítette, hogy nincs szó új tervről a Klaipéda litván gázterminál-kikötőt és a görög Thesszalonikit összekötő autópálya, valamint a Gdansk–Konstanca-vasút megépítése ügyében. Az amerikai támogatással, lengyel lobbizásra 2015-ben létrejött, tizenkét országot – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia – tömörítő Három Tenger kezdeményezés eredetileg is számolt a közép-európai Észak–Dél infrastruktúra megépítésével, de

eddig kevés valósult meg belőle, mert a pénzügyi hátteret elsősorban a szűkös lehetőséggel rendelkező térségbeli érdekelt államok nemzeti bankjai adták volna össze, EU-támogatással.

„Újdonságot jelent, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrég konkrétan beígért egymilliárd dollárt a projektre, így lendületet vehet az építkezés. A Három Tenger kezdeményezés és az infrastruktúra célja nyilvános: erősíteni a gazdasági, katonai együttműködést a térségben. A NATO és Oroszország között vannak olyan megállapodások, amelyek korlátozzák a nyugati haderő nagyarányú felépítését a NATO keleti határán, de az orosz hibrid hadviselés és az ukrán polgárháború kihívására erősíteni kell a nyugati szövetséget térségünkben. Ez kevésbé mennyiségi, inkább minőségi javulást jelent, így azt is, hogy a haderő gyorsabban tudjon mozogni a Baltikum és a Fekete-tenger között” – fogalmazott az a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette:

az EU-nak is fontos, hogy demokráciáink gazdasági fejlődéssel konszolidálódjanak, amit utak, vasutak is elősegíthetnek.

Galéria

Mike Pompeo

Fotó: Amerikai külügyminisztérium

A szakértő szerint a nagyköveti bejelentés időzítéséhez köze lehet annak, hogy az Egyesült Államok nem akar kimaradni a járvány utáni gazdasági újjáépítésből a térségben, így például cseppfolyósított gázt akar szállítani a Klaipéda gázterminál-kikötőből. Szerepet játszhatott benne a jövő hónapi amerikai elnökválasztás, s ennek kapcsán a külpolitikai sikerek felmutatása, valamint az, hogy Európa biztonsági kihívásaira a német–francia páros tétova válaszokat ad, Washington pedig befolyásának kiterjesztésére lát lehetőséget.

Több forrás és politikai akarat kell

Hogyan áll most ez a két projekt? – kérdeztük Barabás T. Jánostól. „A kikötők kapacitásai megfelelőek, kisebb útszakaszok épültek Lengyelországban, Litvániában és Nagyvárad körül a magyar–román határnál. Főleg a román, bolgár, és lengyel késlekedések miatt a Három Tenger kezdeményezés 2016-os határozataihoz képest lemaradás van a projekt megvalósítása terén” – állítja a külügyi intézet vezető kutatója. Szerinte

lendületet kaphatnak az építkezések, bár a megvalósításhoz jelentősen több forrás és politikai akarat kell.

Megjegyezte, általános gyakorlat, hogy a donor állam cégei szokták elnyerni az infrastruktúra-megrendeléseket, így várható az amerikai cégek felbukkanása Romániában. „Magyarországon az út és vasút nagy részét már megépítették, inkább korszerűsítésre lenne szükség” – mutatott rá Barabás T. János, aki szerint közös érdek a terv megvalósítása, amely érezhetően javítaná például a térség államainak energiabiztonságát, a kölcsönös kereskedelmet.

Galéria

Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură

Amint arról korábban beszámoltunk, Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég arról beszélt, hogy, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vas­utat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte:

Lengyelország bevonásával sztrá­dával és vasútvonallal kötik össze Konstancát és a lengyelországi Gdanskot, ezáltal pedig a Fekete- és a Balti-tengert.

„Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 22., csütörtök

Adóreform „fedőnéven” hajthat végre adóemelést 2025-ben a dagadó hiánnyal szembesülő kormány

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.

Adóreform „fedőnéven” hajthat végre adóemelést 2025-ben a dagadó hiánnyal szembesülő kormány
2024. augusztus 22., csütörtök

Senki sem kap kisebb nyugdíjat szeptemberben a mostaninál – ígéri újfent a munkaügyi miniszter

„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Senki sem kap kisebb nyugdíjat szeptemberben a mostaninál – ígéri újfent a munkaügyi miniszter
2024. augusztus 22., csütörtök

Idő előtt teljesített vállalás: a gáztározók 90 százalékos telítettségéről adott hírt az energiaügyi tárca

Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.

Idő előtt teljesített vállalás: a gáztározók 90 százalékos telítettségéről adott hírt az energiaügyi tárca
2024. augusztus 22., csütörtök

Nem nyugdíjaszsebhez mért illetéket kérnek az újraszámításhoz szükséges igazolásért, a Versenytanácshoz fordul a miniszter

Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.

Nem nyugdíjaszsebhez mért illetéket kérnek az újraszámításhoz szükséges igazolásért, a Versenytanácshoz fordul a miniszter
2024. augusztus 22., csütörtök

A földgázimport nagyon, a hazai termelés alig nőtt az idei első félévben

Az idei év első hat hónapjában 834 800 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 19,9 százalékkal (138 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

A földgázimport nagyon, a hazai termelés alig nőtt az idei első félévben
2024. augusztus 22., csütörtök

Tengerpart minden zsebre: akár 70 százalékkal is olcsóbb a nyaralás az utószezonban

Éjszakánként és személyenként 38 lejes kezdőáron kínál szállást a turistáknak a román tengerparti hotelek egy része a szeptember 1–30. között zajló Tengerpart mindenkinek elnevezésű program keretében.

Tengerpart minden zsebre: akár 70 százalékkal is olcsóbb a nyaralás az utószezonban
2024. augusztus 21., szerda

Létezik juhpestis elleni védőoltás, de a bevezetésével három évig leállítanák Románia élőállatexportját

Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.

Létezik juhpestis elleni védőoltás, de a bevezetésével három évig leállítanák Románia élőállatexportját
2024. augusztus 21., szerda

A világ száz legértékesebb élelmiszermárkájának csaknem fele amerikai, majd a kínaiak és a japánok következnek

A Nestlé immár hetedik éve vezeti az élelmiszermárkák globális rangsorát, annak ellenére, hogy az elmúlt év során értéke 7 százalékkal, 20,8 milliárd dollárra csökkent – áll a Brand Finance brit piackutató és üzleti tanácsadó vállalat honlapján.

A világ száz legértékesebb élelmiszermárkájának csaknem fele amerikai, majd a kínaiak és a japánok következnek
2024. augusztus 21., szerda

Népszerű a sofőri munka, de nagyon nagyok a különbségek a fizetések között

A nyár eleje óta a sofőr, a menedzser és az egészségügyi asszisztens posztok szerepelnek a három legkeresettebb állás között – derül ki egy online munkaerő-közvetítő platform friss elemzéséből.

Népszerű a sofőri munka, de nagyon nagyok a különbségek a fizetések között
2024. augusztus 21., szerda

Első lépés az integráció útján: „megnyíltak” az OTP-seknek is a „transzis” bankautomaták

Az OTP Bank Románia ügyfelei a bankjuk által kibocsátott bankkártyákat a továbbiakban a Transilvania Bank automatáinál is ugyanazon költségfeltételek mellett használhatják, mint az OTP ATM-jeinél – tájékoztatott szerdán a kolozsvári székhelyű pénzintézet.

Első lépés az integráció útján: „megnyíltak” az OTP-seknek is a „transzis” bankautomaták