2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
„A Magyarcsanád-1-nél talált, természetesen folyó endrődi olajzóna új dimenziót ad a munkánknak, mivel a magyarországi feltárási programunk kiterjed az olajra is” – mondta a Falcon elnök-vezérigazgatója, Marc A. Bruner. A Magyarcsanád-1 kút a Falcon makói koncessziós területének déli részén van. Előzőleg, kedden a Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. megkapta a hosszú távra szóló kitermelési engedélyt. A társaság a makói földgázkincs kitermelésére vonatkozó kérelmét 2006 októberében nyújtotta be. A kitermelési engedélyt a magyar kormány a vállalat tavaly decemberi zárójelentésére alapozva adta meg. A TXM e jelentésben ismertette a makói árok földgázkincsére vonatkozó adatokat, a kincs kitermelhetőségét.
Szabó György, a TXM Kft. ügyvezetője korábban az MTI-nek elmondta, hogy a nem hagyományos (BCGA) földtani szerkezetben található gázlelet mennyisége meghaladja az 1500 milliárd köbmétert. Ezt független szakértők döntően a Szolnok geológiai megjelölésű formáció becsült gázvagyonára alapozzák, ebben található – az egyik legelismertebb független készletelemző, a Scotia által számított – a készlet csaknem 80 százaléka. A bejelentés szerint a Falcon öt kutat már fúrt, megkezdte a hatodik fúrását, és felépített egy nagy teljesítményű csővezetéket. A remények szerint a makói árok legalább 100 évre biztosíthatja Magyarország földgázszükségletét. Kramer Alpár, a Romgaz Rt. kereskedelmi igazgatója korábban a Krónikának elmondta, ha a határ közelében a magyar oldalon ilyen leletre bukkantak, akkor valószínűsíthető, hogy a határ romániai oldalán is földgáz hozható a felszínre. A makói árokban azonban körülbelül 6000, míg Pusztaszernél 4500 méter mélységig kellett lefúrni. A Romániában alkalmazott technológiával nem lehet 3500 méternél mélyebbre lefúrni, így a Makó környéki gázmező – még ha át is terjed Románia területére – a hazai technológiával jelenleg elérhetetlen.
Hírösszefoglaló
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.