Nekünk kis erőfeszítés, nekik nagy segítség. Adólejeinkre várnak a civil és vallási szervezetek
Fotó: Pixabay
Bár már évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a romániai munkavállalók a befizetett jövedelemadójuk egy része felett rendelkezzenek, még mindig igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább az államkasszában hagyják a felajánlható összegeket. Idén május 25-éig lehet rendelkezni a jövedelemadó 3,5 százalékával, számos szervezet várja a felajánlásokat.
2021. május 17., 07:512021. május 17., 07:51
2021. május 17., 13:022021. május 17., 13:02
Május 25-ig ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk 3,5 százalékát civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak ösztöndíjként, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az államkasszában hagyja a jótékony célokra felajánlható összeget.
Az űrlapot a személyes adatainkkal kell kitölteni, majd következik a kedvezményezett szervezet, alapítvány adószáma, bankszámlaszáma és a hivatalos megnevezése. Ezek az információk a kiszemelt civil szervezet honlapján, Facebook-oldalán megtalálhatók. A kitöltött nyomtatványt postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményként lehet beküldeni az adóhivatalnak, vagy személyesen be lehet nyújtani a területi kirendeltségeknél, aki pedig rendelkezik elektronikus aláírással online is beküldheti az adóhivatalnak.
Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány alatt igényelt állami támogatásokból származó jövedelem után adózni kell ugyan, de ebből nem lehet felajánlani a 3,5 százalékot, tehát ha egy alkalmazott kényszerszabadságon volt, arra az időszakra kapott fizetéséből nem irányítanak át pénzt a civil szervezeteknek.
Az előző évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
Ez azt jelenti, hogy akár hétszer akkora összeget ajánlhattak volna fel az adófizetők, hogy segítsék a civilek tevékenységét, ám nem tették meg, így nagy összeg maradt az államnál.
Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly összesen 24,3 milliárd lej személyi jövedelemadót fizettek be, ebből 153,3 millió lejt irányítottak át a civil szférának, ami kevéssel több, mint 0,6 százalék. Az idei költségvetési törvényben 26,1 milliárd lejnyi személyi jövedelemadóra számítanak, és a korábbi évek felajánlási kedvére alapozva, úgy becsülték meg, hogy 160 millió lejt kell majd átirányítani a civil szférának, ami szintén hozzávetőleg 0,6 százalék.
– állapította meg az RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: a civil szféra nehezen valósít meg saját jövedelmet, amiből fenntartsa a tevékenységet, megszervezze a programokat, a világjárvány idején ez még több akadályba ütközik. Általában az önkormányzatok valamilyen pályázati rendszerben igyekeznek támogatni a civileket.
A szakpolitikus egyúttal arról is beszámolt, hogy jelenleg egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a cégek szponzorálási lehetőséget könnyítené meg olyan módon, hogy akárcsak a magánszemélyek, irányíthassák át a már befizetett adójuk egy részét a civileknek. Jelenleg ez úgy működik, hogy a vállalkozó támogatja egy összeggel az egyesületet, alapítványt, majd annak értékét leírhatják az adójukból.
„A magánszemélyek sem élnek mind a lehetőséggel, hogy átirányítsák az adójukat a civil szférának, ám szerintem esetükben még mindig jobb az arány, mint a cégeknél a szponzorációs alap kihasználtsága” – irányította rá a figyelmünket Miklós Zoltán. A honatya abban bízik, hogy ha törvénymódosítással megváltoztatják a szponzorációs alap hozzáférését, már jövő évtől ugyanígy átirányíthatják a profitadó egy részét a civil szervezeteknek, ezzel is segítve a működésüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás