A ruha teszi az embert: vásárlói tudatosság is kell a távol-keleti dömpingre építő fast fashion legyűrésére

A ruha teszi az embert: vásárlói tudatosság is kell a távol-keleti dömpingre építő fast fashion legyűrésére

Akinek inge, vegye magára! A környezettudatos vásárlóknak oda kell figyelniük a ruházati termékek eredetére is

Fotó: Pixabay.com

A „mindent is” áruló szupermarketekben vagy éppen a nagypiacon jól kinéző, új ruhaneműket vadászó, minden olcsót megvevő vásárlók, illetve a plázákban menő cuccokra sűrűn, folyamatosan rengeteget költő „divatos” fiatalok egyaránt hozzájárulnak egy olyan iparág fenntartásához, melynek világszintű szén-dioxid-kibocsátása például kétszerese a nemzetközi légi járatok és a tengeri szállítás együttes kibocsátásának. Az EU-ban évente 12,6 millió tonna textilhulladék keletkezik, melyért nagyrészt az úgynevezett fast fashion (azaz gyors divat) nevű őrület a felelős. Összeállításunkban bemutatjuk az egyre kétségbeejtőbb méreteket öltő jelenséget, a visszaszorítása érdekében tervezett intézkedéseket, illetve azt is, hogy tudatos vásárlókként mire figyeljünk oda.

Páva Adorján

2023. október 01., 15:032023. október 01., 15:03

Sokan valódi sikerélményként élik meg, ha igazán jól kinéző, divatos, „trendi”, ráadásul vadonatúj ruhára bukkannak potom áron egy-egy nagyáruházban, félúton a zöldség-gyümölcs részleg és az elektronikai cikkek között, vagy éppen a miccsszag által belengett ócskapiacon, az ezernyi, magasból lógó vagy asztalra terített gúnya, gönc, hacuka között. Akkor is meg kell venni, ha nincs is szükség rá: hiszen szinte semmibe nem kerül. Egyesek nem is értik, hogyan képesek mások mondjuk 100 lejt is kiadni egy pólóért, amikor a „jó helyeken” 10-20 lejért is kapható.

Közben a „másik véglet”, a plázákban sokszor unalomból shoppingoló fiatal generáció – általában tehetősebb – tagjai szinte havonta új pólókat vesznek maguknak darabonként mondjuk 50-100 lejért, hogy diktálják a divatot, vagy legalábbis megfeleljenek egy kollektív képzetnek.

Ma már köztudott, hogy valamennyien az úgynevezett fast fashion (gyors divat) „rabjai”, de az így fenntartott iparág valódi áldozata a környezetünk, általa pedig gyakorlatilag mindannyian, akik élünk, élni akarunk.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

Egy póló elkészítése több mint 2000 liter víz elhasználásával jár – hívta fel a figyelmet Borbély László államtanácsos a román kormány fenntartható fejlődéssel foglalkozó főosztálya által a minap Sepsiszentgyörgyön rendezett konferencián. A Transylvania Textil & Fashion Klaszter szakmai egyesülettel közösen megszervezett rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a divatipar által generált környezetszennyezésre, valamint hogy leltárba vegyék a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elvein alapuló megoldásokat.

A főosztály közleménye szerint A textil- és fenntartható divatipar tevékenységének és lehetőségeinek elemzése az országos körforgásos gazdasági stratégia szemszögéből című konferencián elhangzott: a textilágazat növekszik, de az úgynevezett fast fashion jelensége miatt az egyik legnagyobb szennyezővé vált.

Ennek az iparágnak a szén-dioxid-kibocsátása például kétszerese a nemzetközi légi járatok és a tengeri szállítás együttes kibocsátásának.

Galéria

Részlet az UNICEF Magyarország Klímahősök című tájékoztató kampányának anyagából

Fotó: UNICEF

A természeti erőforrások felhasználása is intenzív: egyetlen póló elkészítése több mint 2000 liter víz felhasználásával jár. Így nem véletlen, hogy a textilipar a bukaresti kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya által koordinált, úgynevezett Nemzeti körforgásos gazdasági stratégia és cselekvési terv hét kiemelt ágazatának egyike. A cselekvési terv részeként a következőket ajánlják:

  • országos rendszer létrehozása a használt textíliák és ruházati anyagok gyűjtésére, válogatására és hasznosítására;
  • a gyártók ösztönzése zárt körforgás biztosítására termékeik számára, valamint a fogyasztók támogatása a termékek javításában és újrafelhasználásában;
  • a digitális termékútlevél létrehozása a termék nyomon követhetősége érdekében, amely információkat tartalmaz az újrahasznosított anyagok típusáról, a víz- és energiafogyasztásról a teljes életciklus során;
  • a textil- és ruházati termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó jogi követelmények bevezetése a tartósság, a javíthatóság és az újrahasznosíthatóság növeléséért.
Galéria

Fotó: Pixabay.com

Természetesen mindez nem romániai „találmány”: a világ civilizáltabb felében régóta dúl a harc a divatágazat környezetbarátabbá tétele érdekében. Az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is jó ideje napirenden tartja az ügyet. Utóbbi – hosszas tagállami viták után – idén júliusban terjesztette elő javaslatát, melynek

célja egyfelől az, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a textiltermékek teljes életciklusáért, másfelől pedig a textilhulladék fenntartható kezelésének EU-szerte történő előmozdítása.

Ez a kezdeményezés a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiával összhangban felgyorsítja az EU-ban a textiltermékek elkülönített gyűjtését, válogatását, újrafelhasználását és újrafeldolgozását végző ágazat fejlődését. A használt textiltermékek rendelkezésre állásának növelése várhatóan helyi munkahelyeket teremt és pénzt takarít meg a fogyasztók számára az EU-ban és azon kívül, miközben enyhíti a textilgyártás természeti erőforrásokra gyakorolt hatását – olvasható az EB honlapján.

Galéria

Fotó: 123RF

A Bizottság azt javasolta, hogy az EU valamennyi tagállamában vezessenek be kötelező és harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR-) rendszereket a textiltermékekre vonatkozóan. Az EPR-rendszerek sikeresen javították a hulladékkezelést számos termék, például a csomagolások, az akkumulátorok, valamint az elektromos és elektronikai berendezések esetében.

A gyártók fogják fedezni a textilhulladék kezelésének költségeit, ami egyben ösztönzést jelent majd számukra a hulladékcsökkentésre és a textiltermékek körforgásos jellegének erősítésére, azaz a kezdetektől fogva jobb termékek tervezésére.

A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó közös uniós szabályok megkönnyítik majd a tagállamok számára azt is, hogy a jelenlegi jogszabályokkal összhangban 2025-től végrehajtsák a textiltermékek elkülönített gyűjtésére vonatkozó követelményt. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó javasolt szabályok célja annak biztosítása, hogy a használt textiltermékeket újrafelhasználás céljából szétválogassák, és azon termékek esetében, amelyek nem használhatók újra, prioritást képezzen az újrafeldolgozás. A javaslat a textilágazat körforgásos jellegét szolgáló innovatív technológiákkal, például a szálról szálra történő újrahasznosítással kapcsolatos kutatást és fejlesztést is ösztönzi.

Galéria

Fotó: UNICEF

A javaslat foglalkozik a textilhulladék illegális exportjának kérdésével is, amelyet olyan országokba irányítanak, amelyek nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a hulladék kezelésére. Közismert, hogy Románia célország e tekintetben. Az új jogszabály tisztázná, hogy mi számít hulladéknak, és mi újrafelhasználható textilterméknek, hogy véget vessen az újrafelhasználásnak álcázott hulladékkivitel gyakorlatának. A hulladékokról szóló keretirányelv célzott felülvizsgálatára irányuló javaslat az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz.

A hulladékokról szóló keretirányelv célzott módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni – közölte júliusban az EB. Amely emlékeztet:

az EU-ban évente 12,6 millió tonna textilhulladék keletkezik. Csak ruhaneműkből és lábbelikből 5,2 millió tonna hulladék halmozódik fel, ami évente fejenként 12 kg hulladéknak felel meg.

Jelenleg a fogyasztói használat utáni textilhulladéknak csupán 22%-át gyűjtik elkülönítve újrafelhasználás vagy újrafeldolgozás céljából, míg a fennmaradó részt gyakran elégetik vagy hulladéklerakókban helyezik el.

Galéria

Fotó: 123RF

Bár az uniós akciótervekben konkrétan nem utalnak rá, könnyen kiolvasható, hogy elsősorban a kínai termékek nyakló nélküli beáramlása okozza a legnagyobb gondot, így a textilipar is egy olyan kereskedelmi „front”, amelyet a távol-keleti dömping ellen nyitott az EU. De természetesen ez csak a „lovat adja” a túlméretezett fogyasztóipar működtetői és egyben áldozatai által fenntartott, rendkívül pazarló nyugati életforma alá, amelynek egyik látványos megnyilvánulása az úgynevezett fast fashion. Amint az UNICEF oktató anyagából is kiderül,

ez a „gyors divat” alacsony áron történő stílusos ruházkodást jelent. Célja a trendeknek megfelelő, folyamatos új kollekciók bevezetése, amelyek gyorsan kerülnek a tervezőktől az üzletek polcaira. A „fast fashion” darabok rendszerint rossz minőségűek, gyártásuk hatalmas környezeti teherrel, és a fejlődő országok textilipari munkásainak kihasználásával jár.

Galéria

Fotó: 123RF

Ám – felismerve a divatipar környezeti lábnyomát – egyre több cég fordít kiemelt figyelmet arra, hogy az előállítási folyamatok környezeti és társadalmi lábnyomát minimalizálja és minél hosszabb életet biztosítson egy-egy ruhadarabnak. Ezt okos tervezéssel és folyamatos innovációkkal érik el. A körforgásos divat eltávolodik a hagyományos „vedd el-gyártsd le-dobd el” (take-make-dispose) modelltől, amely a termékek csupán egyszeri használatára épül. A körforgásos design folyamat hulladék és szennyeződésmentes ruhákat hoz létre, amelyek hosszú életük végén visszailleszkednek a természetes rendszerekbe – olvasható a tájékoztatásban.

Amelyben kiemelik: a fenntartható ruhamárkák kifejezett figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő bérezéssel, minőségi alapanyagokból, jól átgondolt design folyamatokkal dolgozzanak, ez azonban idő- és költségigényes. Ezek a cégek nem tudnak versenyezni a „fast fashion” cégek túlzóan alacsony áraival, amelyet ők gyorsan elhasználódó anyagokkal, tömeggyártással és nem megfelelően foglalkoztatott munkaerővel biztosítanak.

Galéria

Fotó: UNICEF

A környezettudatos ruhatár-összeállítás érdekében, növényi alapanyagból készült textilek esetén érdemes kerülni a pamutot, viszkózt, modált, helyettük organikus/újrahasznosított pamutból, lyocellből, organikus kenderből, lenből, bambuszból készült darabot vásárolni. Az állati eredetű anyagok esetén a bőr, gyapjú, selyem, szőr, pehely helyett organikus és vegán, fenntartható forrásból származó alternatívákat kell keresni, de a mesterséges alapanyagból, poliészterből készült viseletek terén is lehet inkább újrahasznosított poliészterből készülteket választani.

Ugyanis organikus vagy újrahasznosított alapanyagok esetében sokkal kevesebb vegyszert és vizet használnak fel. Gyártás során ezek a vállalatok általában kiemelt figyelmet fordítanak a munkások jólétére is. Vegán termékek vásárlásával pedig elkerülhető az állatok kizsákmányolása.

Galéria

Fotó: 123RF

Az UNICEF „gondolatébresztő” anyagában arra is felhívják a figyelmet, hogy nem minden arany, ami fénylik: sok cég az úgynevezett zöldre mosást (greenwashing) alkalmazza, azaz túlzottan pozitív képet fest termékei és szolgáltatásai fenntarthatósági teljesítményéről, saját gyártmányú címkézéssel dicsekszik, ami megtévesztő lehet, hiszen nincs harmadik fél által hitelesítve. Attól még, hogy egy ruha anyagösszetétele környezeti szempontból fenntarthatóbb, gyakran előfordul, hogy a gyártás szociális vonzata káros, például gyerekmunkát alkalmaznak. Ezért a tudatosság jegyében érdemes jobban utánanézni, mit is vásárolunk.

Galéria

Fotó: UNICEF

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké
2024. június 10., hétfő

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Az idei első négy hónapban 9,320 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5 százalékkal (440,1 millió euróval) nagyobb, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább mélyült a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. június 10., hétfő

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye

Az egységes európai fizetőeszköz 0,5 százalékkal 1,0751 dollárra, az elmúlt egy hónap legalacsonyabb szintjére gyengült hétfőn, miután Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár pártját legyőzték a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Gyengíti az eurót az európai parlamenti választások eredménye
2024. június 10., hétfő

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.

Már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak májusban
2024. június 09., vasárnap

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 májusában 11 541 különnyugdíjat fizettek ki, 70-nel többet, mint előző hónapban.

Közel 25 ezer lejes volt májusban a legnagyobb romániai különnyugdíj
2024. június 08., szombat

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás

Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás