A politikai bizonytalanság miatt rontotta Románia adósságbesorolásának kilátásait a Fitch

Fitch

Sokk. A politikai káosz a gazdaságot is maga után ránthatja a Fitch szerint

A Fitch hitelminősítő stabilról negatívra módosította Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, miközben megerősítette a „BBB-” minősítést.

Krónika

2024. december 18., 11:032024. december 18., 11:03

2024. december 18., 13:452024. december 18., 13:45

A Fitch többek között politikai kockázati tényezőkre, köztük a „politikai hitelesség erodálódására” és a politikai bizonytalanságra, valamint a költségvetési csúszásokra és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva rontotta az ország kilátásait.

Ez azzal a következménnyel jár, hogy Románia magasabb kamattal jut hitelhez a pénzpiacokon.

A hitelminősítő közleményében ismertette a kilátások felülvizsgálatára vonatkozó döntés mögött álló magas besorolású kockázati tényezőket, amelyek közül a politikai bizonytalanság áll a lista élén.

„A politikai bizonytalanság befolyásolja a költségvetési kilátásokat: a politikai bizonytalanság növekedett, és értékelésünk szerint ez valószínűleg jelentős negatív hatással lesz a költségvetési konszolidációra. Az elnökválasztási folyamatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, miután az ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu meglepetésszerű győzelmet aratott az első fordulóban, állítólagos külföldi/orosz választási beavatkozás miatt. Az alkotmánybíróság emellett meghosszabbította a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis eredetileg 2024. december 21-én lejáró mandátumát az új elnök megválasztásáig” – írja a hitelminősítő.

A Fitch emellett megjegyzi, hogy az általa „megosztottabbnak” nevezett parlamentben a parlamenti választások következtében megnőtt a szélsőjobboldali pártok aránya.

„Az elnökválasztás első fordulója után tartott parlamenti választások egy megosztottabb parlamentet eredményeztek, a szélsőjobboldali és EU-ellenes pártok számának növekedésével, ami a román társadalom növekvő polarizációját tükrözi. Valószínűleg 2024 vége előtt új, négypárti, Európa-párti koalíciós kormány alakul. Egy ilyen koalíció fenntarthatósága azonban bizonytalan, és a valószínűleg legkorábban 2025 márciusára tervezett új elnökválasztás továbbra is magas szinten tartja a politikai bizonytalanságot, és véleményünk szerint várhatóan a költségvetési konszolidációs intézkedések végrehajtását is késleltetni fogja” – becsülik az ügynökség szakértői.

A másik figyelembe vett tényező a magas költségvetési hiány, amelyet a Fitch 2024-re a GDP 8,2 százalékára, azaz az ügynökség augusztusi előrejelzésénél egy százalékponttal magasabbra, felfelé módosított. Az okok között a Fitch a közszféra bérköltségeit és a „választások előtti, kétséges finanszírozású nyugdíjemeléseket” sorolja fel.

„Becslésünk szerint Románia államháztartási hiánya 2024-ben a GDP 8,2 százalékára nő, ami meghaladja augusztusi 7,2 százalékos előrejelzésünket, a kormány korábbi célját (5 százalék a tavaszi konvergenciaprogramban) és a 2023-as 6,5 százalékos költségvetési eredményt. A vártnál nagyobb költségvetési hiány főként a kiadások gyors növekedését tükrözi, beleértve a közszféra béreit és a választások előtti, finanszírozási hiánnyal küzdő nyugdíjemeléseket. A 2024. szeptemberi nyugdíjemelés egész éves hatása tovább növeli a jövő évi költségvetési nyomást, ami még nagyobb kihívást jelent a jövőbeli konszolidációban” – mutat rá a Fitch.

Az ügynökség azt is megjegyzi, hogy az államháztartás konszolidációja „nehéz kompromisszumokkal” jár.

„Miközben feltételezzük, hogy a költségvetési konszolidáció 2025-ben kezdődik, felfelé módosítottuk az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésünket, amely 2025-ben a GDP 7,5 százalékát, 2026-ban pedig 6,8 százalékát teszi ki, ami több mint kétszerese a jelenleg előrejelzett „BBB”, 3,2 százalékos 2025-2026-os átlagnak. Véleményünk szerint a költségvetési konszolidáció valószínűleg nehéz kompromisszumokkal fog szembesülni a már így is alacsony gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális negatív hatás, valamint annak kockázata miatt, hogy a pénzügyi piaci volatilitás növelheti a kamatköltségeket, ami tovább gyengíti a költségvetési pozíciót” – érvel a hitelminősítő.

Ami az államadósság növekedését illeti, a Fitch szerint a magasabb hiánypálya középtávon a GDP-arányos államadósság gyors növekedéséhez vezet.

„Előrejelzéseink szerint az adósságpálya a korábbi évekhez képest meredekebben emelkedik, mivel az elsődleges hiány magas marad, és a nominális növekedés jelentősen lelassul. Alapforgatókönyvünk szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2023-as 49 százalékról 2026-ra 62 százalékra emelkedik, ami meghaladja a jelenlegi 56 százalékra prognosztizált „BBB” átlagot, és továbbra is meredeken emelkedik, 2028-ra a GDP mintegy 70százalékára” – becsüli a hitelminősítő.

A közepes kockázati tényezők között a Fitch a politikai hitelesség „erodálódását”, a nagy külső egyensúlyhiányt és a gyenge gazdasági növekedést is felsorolja.

„Románia gazdaságpolitikájának egyik fő horgonya az európai keretnek való megfelelés volt, de a kormány most csak 2031-ben kíván kilépni a túlzottdeficit-eljárásból (EDP), a hiánynak a GDP 3 százaléka alá szorításával. A túlzottdeficit-eljárás a világjárvány előtt, 2020-ban indult meg, és a költségvetési feltételrendszer az EU-val kötött megállapodásnak megfelelően a helyreállítási és rugalmassági alap célkitűzései között is szerepelt. Jelenlegi értékelésünk szerint a középtávú költségvetési horgony hitelessége jelentősen meggyengült a finanszírozás nélküli kiadási intézkedések és az ismételt költségvetési csúszások miatt. A Fitch úgy véli, hogy a politikai bizonytalanság felerősíti ezeket a kockázatokat” – írja a Fitch.

Az ügynökség várakozásai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya (CAD) a 2023-as 7,3 százalékról 2024-re a GDP 8 százalékára nő.

A „BBB” kategóriájú CAD mediánja a GDP mindössze 1 százaléka, ami a Fitch szerint egyértelmű példát jelent Romániára. A gyenge 2024-es exportteljesítmény rávilágít a román gazdaság külső versenyképességével kapcsolatos kihívásokra – hangsúlyozza az ügynökség.

A nettó külső adósság a 2023-as 12 százalékról 2026-ra a GDP 20 százalékára emelkedik, ami jelentősen meghaladja a „BBB” mediánra vonatkozó 3 százalékos előrejelzést, amely 2023-ban 12 százalékos volt – jósolja a Fitch.

A gyenge gazdasági növekedés szintén középtávú kockázati tényező.

„A gazdaság üteme 2024 folyamán fokozatosan lassult, és az év harmadik negyedévében a GDP éves növekedési üteme -0,3 százalék volt szezonálisan kiigazítva. Az export különösen gyenge volt 2024-ben, míg a háztartások fogyasztása ellenálló volt, köszönhetően a laza költségvetési irányvonal által táplált erős jövedelemnövekedésnek. Bár Románia a világjárványt megelőzően szilárd gazdasági növekedési mérleggel rendelkezett, a hároméves centrikus GDP-növekedés átlaga 2024-ben mindössze 1,5 százalék, szemben a jelenlegi 3,3 százalékos „BBB” mediánnal. Tekintettel a jelenlegi gyenge ciklikus helyzetre és az euróövezet kevésbé hangsúlyos fellendülésére, a 2025-re és 2026-ra vonatkozó GDP-előrejelzéseket is lefelé módosítottuk, 1,4 százalékra, illetve 2,2 százalékra” – prognosztizálja a Fitch.

Az ügynökség szerint Románia „BBB-” hitelminősítésének megerősítése több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe vesz, elsősorban az ország uniós tagságát és az európai forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 17., kedd

Bérrobbanás Romániában és Magyarországon: az egyik nagyobbat szól, mint a másik

Az Eurostat friss felmérése szerint az Európai Unión (EU) belül a harmadik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a bérek 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb bérrobbanás Romániában történt.

Bérrobbanás Romániában és Magyarországon: az egyik nagyobbat szól, mint a másik
2024. december 17., kedd

Románia főleg importálja a sertéshúst, drágultak a „disznóvágásos”, hagyományos termékek

Románia jelenleg a forgalomba kerülő sertéshús mintegy 80%-át importálja. A kiskereskedők országos szövetségének alelnöke azt mondja, ők ki vannak szolgáltatva az európai piac szereplőinek.

Románia főleg importálja a sertéshúst, drágultak a „disznóvágásos”, hagyományos termékek
2024. december 17., kedd

Késhetnek a januári nyugdíjak a Román Posta igazgatója szerint

Késve kaphatják meg a januári juttatásokat azok a nyugdíjasok, akiknek a postás szokta kikézbesíteni a pénzt – nyilatkozta Valentin Ștefan, a Román Posta vezérigazgatója. előfordulhat, hogy a szükséges pén

Késhetnek a januári nyugdíjak a Román Posta igazgatója szerint
2024. december 17., kedd

Továbbra is a készpénz a nyerő

A készpénzhasználat továbbra is alapvető fontosságú Romániában – mutat rá elemzésében a Román Nemzeti Bank (BNR).

Továbbra is a készpénz a nyerő
Továbbra is a készpénz a nyerő
2024. december 17., kedd

Továbbra is a készpénz a nyerő

2024. december 16., hétfő

Ukrán cég is építheti a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út egyik szakaszát

Román-ukrán konzorcium építheti a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út harmadik szakaszát – jelentették be hétfőn a közlekedési illetékesek.

Ukrán cég is építheti a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út egyik szakaszát
2024. december 16., hétfő

Hivatalos: magyar társaság vásárolja fel a legnagyobb román energiacéget

Az MVM Csoport többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában – közölte az MVM hétfőn az MTI-vel.

Hivatalos: magyar társaság vásárolja fel a legnagyobb román energiacéget
2024. december 16., hétfő

Már a jelzáloghitelek miatt is kötelezettségszegési eljárás zajlik Románia ellen

Az Európai Bizottság (EB) hétfőn úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a jelzáloghitel-irányelv (2014/17/EU irányelv) helytelen átültetése miatt.

Már a jelzáloghitelek miatt is kötelezettségszegési eljárás zajlik Románia ellen
2024. december 16., hétfő

Cseh milliárdos tulajdonába kerülhet a brit királyi posta

Jóváhagyta hétfőn a brit kormány az országos postaszolgálat, a Royal Mail eladását Daniel Kretinsky cseh milliárdos nagybefektetőnek.

Cseh milliárdos tulajdonába kerülhet a brit királyi posta
2024. december 16., hétfő

Több mint 40 százalékkal több tejet importált Románia, mint tavaly

Az idei év első 10 hónapjában 1,06 millió tonna tehéntejet gyűjtöttek be a feldolgozóüzemek Romániában, 3,7 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában, a nyers tej importja pedig 44,5 százalékkal 129 258 tonnára emelkedett.

Több mint 40 százalékkal több tejet importált Románia, mint tavaly
2024. december 13., péntek

Több mint 50 százalékkal nőtt a fotovoltaikus erőművek termelése

Az idei év első tíz hónapjában 3,18 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termeltek a fotovoltaikus erőművek, ami 55,1 százalékkal több a tavalyi év ugyanezen időszakában jegyzettnél – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 50 százalékkal nőtt a fotovoltaikus erőművek termelése