Fotó: Pixabay.com
Az oltáskampány gyors végrehajtása a legmegfelelőbb világjárvány elleni gazdaságpolitika a román hatóságok számára a következő időszakban – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szombaton nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet csütörtökön fogadott el a pénzintézet igazgatótanácsa.
2021. augusztus 28., 15:012021. augusztus 28., 15:01
Az IMF szakértői úgy vélik, hogy Romániának sikerült a vállalatoknak nyújtott különböző adó- és pénzügyi támogatásokkal korlátoznia a pandémia negatív gazdasági következményeit, de
Az IMF az Agerpres beszámolója szerint azt tanácsolja a bukaresti döntéshozóknak, hogy a gazdaság talpraállítása után a pénzügyi és adópolitikájuk a költségvetési hiány csökkentését célozza meg. A pénzintézet szakértői úgy vélik, középtávon további erőfeszítésekre lesz szükség a GDP-arányos deficit 3 százalék alá szorításához. Szerintük az adóalap kiszélesítésére és a bevételekkel való hatékonyabb gazdálkodásra van szükség az adóterhek méltányosabb elosztásához és az adóbehajtás hatékonyságának növeléséhez.
Az IMF becslése szerint Románia idei gazdasági növekedése elérheti a GDP 7 százalékát, szakértői azonban megjegyzik, hogy a világjárvány kedvezőtlen alakulása negatívan befolyásolhatja ezt a prognózist.
A nemzetközi pénzintézet 6,8 százalékosra becsüli az idei GDP-arányos költségvetési hiányt, ami kisebb a kormány által célként kitűzött 7,13 százaléknál. Az IMF ugyanakkor idén 3,6 százalékos éves román inflációval és 5,4 százalékos folyó fizetésimérleg-hiánnyal számol, prognózisa szerint az államadósság az év végére el fogja érni a GDP 57,7 százalékát. Romániának jelenleg nincs hitel-megállapodása az IMF-fel, ám a nemzetközi pénzintézet évente felméri az ország gazdasági helyzetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!