Lejtmenet. A nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe
Fotó: Borbély Fanni
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest 13,5 ponttal 31,4 pontra csökkent a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
2024. december 05., 15:282024. december 05., 15:28
A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának távlatairól. A román gazdasággal szembeni bizalomindexnek két összetevője van, az egyik a gazdaság jelenlegi helyzetét tükrözi, a másik a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat. A legfrissebb, novemberi felmérés szerint az előbbi mutató 16,4 ponttal 47,8 pontra, utóbbi 12,1 ponttal 23,3 pontra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta.
– idézte a CFA Románia közleménye az egyesület elnökét, Adrian Codîrlaşut.
A szervezet novemberi felmérése szerint a pénzügyi elemzők átlagban 5 százalékos inflációt jósolnak 12 hónap múlva, magasabbat, mint az előző hónapban. Mintegy 59 százalékuk a fogyasztói árak növekedésének mérséklődésére, 27 százalék pedig a stagnálására számít a következő egy évben.
A CFA Románia szakértői a 2024-es GDP-arányos költségvetési hiányt 7,8 százalékra becsülik, jövőre 7,2 százalékos deficitet valószínűsítenek. Prognózisuk szerint a GDP-arányos államadósság 58 százalékra nő a következő egy évben, ugyanakkor idén 1,6 százalékos, jövőre pedig 1,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak.
Novemberben arról is megkérdezték az elemzőket, hogy szerintük jövőre milyen jelentősebb kockázatok várnak a román gazdaságra. A válaszadók három gazdasági és két nem gazdasági jellegű kockázatot neveztek meg. Ezek szerint
Ezután következik az államadósság fenntarthatósága és a fegyveres konfliktusok kockázata – írja az Agerpres.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
szóljon hozzá!