A 27 éves Tamás Csaba visszatért a többgenerációs családi hagyományhoz
Fotó: Makkay József
Mindössze hatvan árnyi területen történő intenzív zöldségtermesztésből él meg az a Nagyvárad közeli fiatal gazda, aki családi kisvállalkozásként, piacon árulva tartja fenn gazdaságát. Azt vallja, hogy a helyi termesztésű, jó minőségű zöldségekre egyre nagyobb a kereslet a városi vásártereken.
2022. október 23., 08:512022. október 23., 08:51
2022. október 23., 12:382022. október 23., 12:38
Mindig jó érzés fiatal gazdával találkoznom, ami azt a tévhitet cáfolja, hogy a fiatalok számára a mezőgazdaság nem alternatíva. Tapasztalataim szerint nő a gazdálkodás iránt érdeklődő fiatal pályaválasztók tábora, akik a mezőgazdaság különböző területein próbálnak szerencsét önerőből vagy pályázatok segítségével.
Közéjük tartozik a Nagyváradtól tizenhat kilométerre fekvő nagyközségben, Biharon élő 27 éves Tamás Csaba is. Pedig nem gazdának készült, amikor turisztikai-vendéglátóipari osztályban érettségizett és elszegődött szakácssegédnek. Minimálbér körüli fizetéséből azonban nem tudott egyről kettőre jutni, és egy év után sem volt rá kilátás, hogy az étterem tulajdonosa bért emelne. Sok erdélyi fiatal számára ilyenkor a nyugat-európai munkavállalás következik, Csaba viszont nem dőlt be ennek a trendnek, hanem elgondolkozott azon, hogy családjában nemzedékekre visszamenőleg a legtöbben zöldségtermesztésből éltek meg. Mi lenne, ha ő is kipróbálná? – tette fel magában a kérdést, és húszévesen a szülői portán állította fel első fóliasátrát.
Már nem volt kérdés, hogy a gazdálkodásban alapozom meg a jövőmet” – meséli a fiatalember, akivel meglátogatjuk a szomszédos telket is ,,bekebelező” fóliasátras zöldségest. A téli primőrtermesztéstől a gyökérzöldségekig annyira sokrétű lett Tamás Csaba kisvállalkozása, hogy a kezdeti birtokot bővíteni kellett: ma már hatvan árnyi területen termeszt intenzív, fólia alatti és szabadföldi zöldségeket.
A portán többféle paradicsom terem, de a gazda már nem vesz részt az állami programban
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A legtöbb gazda számára az értékesítés a legnagyobb gubanc. Ha a birtok több tíz kilométerre lenne a nagyvárostól, valószínűleg Tamásék is hasonló gondokkal küszködnének a zöldségtermesztésben, de Nagyvárad közelsége miatt nincsenek ilyen problémáik. Vendéglátóm fő segítőtársa a nagymama, akit minden reggel kivisz a váradi piacra, és este hatkor hazahoz. A mama évtizedek óta piacol, a vásárlókkal kiépített kapcsolata életformává vált: Nagyváradon jókora törzsvásárlói csapata alakult ki, akik a legtöbb friss zöldséget tőle szerzik be, mert ismerik és elégedettek az áru minőségével.
Kora tavaszra termeli meg a zöldhagymát és retket, után jön a palántafelhozatal: évente mintegy harmincezer zöldségpalántát értékesít. Mire ez elfogy, érik a paradicsom, paprika, megjelennek a kis tökök, jön a fóliaházi bab, a padlizsán, és késő ősszel minden kezdődik elölről. Idén főnyeremény volt a zöldbab, amiből Erdély-szerte kevés termett, Tamás Csaba két fóliaháza viszont most is ontja az őszi zsenge, friss paszulyt.
Piacon árulva tartja fenn gazdaságát
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Tavaly aprópénzért adtam túl a paradicsomon a nagybani piacon, állami támogatással együtt is fiaskó volt” – érvel a fiatal gazda, aki inkább azt az utat választotta, hogy minden fóliházban más termeszt, így a piacon mindig sokféle zöldséget kínál.
Fotó: Makkay József
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének agrármérnökével, Laskovics István falugazdásszal látogatunk el a bihari portára és vesszük számba a helyi zöldségtermesztés esélyeit. A gazdák számára nagy segítséget jelentenek az érmihályfalvi gazdaegyesület által havi rendszerességgel megtartott vásárok, amelyekre Tamás Csaba is benevez, és elégedett a kereslettel.
– magyarázza a környékbeli gazdák értékesítési lehetőségeit a falugazdász. Ez az az értékesítési szint, amit a kistermelők családi gazdaságként be tudnak vállalni, külső munkaerő nélkül.
Fotó: Makkay József
Tamás Csaba szerint ha jóval nagyobb területen termelne, napszámosokra volna szükség, másrészt a nagyobb árumennyiséget nagybani áron – a zöldségpiaci ár feléért vagy negyven százalékáért – tudná értékesíteni.
A munka nehezét a bihari gazdaságban a fiatal gazda vállalja az intenzív zöldségtermesztést kiszolgáló gépparkkal. Természetesen besegít az édesapja, és ha szükséges, egy-egy napszámos is.
Fotó: Veres Nándor
Ezt az igényt elégítik ki a Nagyvárad környéki zöldségtermesztők is, akik vigyáznak a minőségre. Ahogyan Tamás Csaba is teszi, aki természetbarát vegyszerekkel védekezik a kórokozók és kártevők ellen.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mutatja a zöldbab levéltetves indáit: a szer nem pusztítja el, de nagyban ritkítja a kártevőt. Az ökogazdálkodás irányába mutat a falu egyik tehéntartó gazdájától átvett nagy mennyiségű istállótrágya is, amiből télen melegágy készül, elbontása után pedig az értékes termésfokozó a zöldségesföldek tápanyagává válik. Nem véletlen, hogy az ilyen földben termesztett növényeknek összehasonlíthatatlanul más ízük van, mint a nagyüzemi importzöldségnek.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot október 13-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!