Magyar és román lisztek versenye, színes választék a malomipari termékek hazai piacán

Étrendünk egyik legfontosabb tápláléka a búzaliszt. Búza nélkül nemcsak mindennapi kenyerünk hiányozna, hanem a számtalan tésztaféle is, amelyek az erdélyi konyha elengedhetetlen tartozékai.

Az orosz–ukrán háború oldalvizein világszerte riadalmat kelt a búza világpiaci árának gyors emelkedése, hiszen a nagy gabonaexportőrként ismert Ukrajna és Oroszország búzakivitele idén kérdésessé válik.

A búzahiány a megszokottnál magasabb árakat okoz, ami az európai országokat, köztük minket is érint.

A jó hír mégis az, hogy egy átlagos mezőgazdasági évben a romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt jelentős mennyiségű kenyérgabona jut külföldre is. A kormány agrárpolitikájától függ, hogy a hazai fogyasztók számára miként lehet elfogadható áron biztosítani a kenyérlisztet és azokat a célliszteket, amelyeket a malomipar a sütő- és a tésztaipar számára állít elő.

Az erdélyi lisztkereskedelemben két nagy malomipar versenyzik egymással: a romániai és a magyarországi. A két legismertebb magyar malomipari vállalat – a Hajdú Gabona Zrt. és a Gyermelyi Zrt. – a romániai piacon megkerülhetetlen hídfőállásokat épített ki az elmúlt tíz esztendőben.

Az általuk forgalmazott finomliszt és rétesliszt kemény konkurensei a legnagyobb romániai malomipari vállalatnak, a Bukaresttől húsz kilométerre fekvő bufteai Băneasa óriáscégnek.

Erdélyben annyira közkedveltek a magyarországi lisztek, hogy a dél-romániai vállalat piaci cselhez folyamodott:

Családi márkanév alatt magyar szövegű tasakokban dobja piacra búzalisztjét. Ha a vásárló nem figyelmes, magyarországi gyártmányú lisztnek véli, és jó esetben otthon döbben rá, hogy a dél-romániai cég apró betűs részeken fedi fel valódi kilétét.ű

Az mindenképpen értékelendő gesztus egy dél-romániai cég részéről, hogy a kereskedelmi versenyben a magyar nyelv számára is fontos piaci tényezővé válik. Hasonló jelenséggel találkozhatunk Kárpátokon túli húsfeldolgozó cégek felhozatalában is,

amelyek rájöttek, hogy a magyar ízekre nemcsak az erdélyi magyar, hanem a román fogyasztó is ráharap.

A romániai piac másik nagy malomipari cége, a görög tőkével megerősödött multinacionális nagyvállalat, a román főváros szomszédságában, Pantelimonban székelő Titan Rt., amelynek Marosvásárhelyen is működik egy vállalata.

A hazai élelmiszeripari ágazatok közül a malomiparban érhető tetten leginkább a gyors tőkekoncentráció, melynek révén pár nagyvállalat kisajátította a lisztforgalmazás romániai piacát.

A rendszerváltást követő években a legtöbb erdélyi községben legalább egy gabonamalom működött, ahol az emberek megőrölhették saját vagy vásárolt gabonájukat. A mezőgazdaság gyors átalakulásával a malmok túlnyomó többsége azonban napjainkra bezárt.

Több próbálkozás volt kiskereskedelmi lisztforgalmazásra is, de a szükséges beruházások, a korszerűsítési munkálatok elmaradása miatt kihulltak a piaci verseny kegyetlen rostáján.

A nagy malmok ma már automatizált rendszerben állítják elő a legkülönfélébb liszteket: a korszerű technológiával és a minőségi követelményekkel a kispénzű vállalkozó sajnos nem tud versenybe szállni. Vidékenként azonban továbbra is vannak kézműves termékként előállított teljes kiőrlésű lisztek, amelyek iránt nő a kereslet.

Érdekes eltérés tapasztalható a lisztek román és magyar kiskereskedelmi osztályozásában. A román tasakokon rendszerint a három nullás minősítés jelenik meg, ami önmagában semmit nem árul el a liszt minőségéről, inkább egy jól hangzó, tartalom nélküli ,,minőségjelző”.

A liszt beltartalmi minőségét az őrlés után visszamaradó úgynevezett hamutartalom mutatja.

Ez a szám a búza héjából származó ásványi anyagoknak a megőrölt lisztben található mennyiségét jelzi: 100 g lisztben az értékhatár 0,48–1,9 g között váltakozik. Minél magasabb a hamutartalom, annál sötétebb a liszt színe, és ezzel arányosan nő a biológiai értéke is.

A lisztek hamutartalmát a malomipari cégek a tizedesvessző elhagyásával jelölik. Az erdélyi kiskereskedelemben kapható két leggyakoribb magyar lisztfajta, a finom- és a rétesliszt korpatartalma alacsony, rendszerint Bl 55-ös lisztként kerül forgalomba.

A Băneasa gyár elterjedt finomlisztje csak 0,48 százalékos hamutartalommal rendelkezik, azaz Bl 48-as liszt.

A jó minőségű kenyér készítéséhez azonban jóval magasabb hamutartalmú, legalább 100–110-es lisztek szükségesek. A malomipari termékek közül a graham a teljes kiőrlésű liszt, a durumliszt a tésztaipar legkiválóbb alapanyaga, míg a legdrágább lisztfajta a tönkölybúzaliszt.

Az évek során sokféle lisztet kipróbáltunk, házi kenyeret is sütünk teljes kiőrlésű búzalisztből. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kereskedelemben gyakorlatilag mindenféle lisztfajtát meg lehet vásárolni.

Mivel a kenyérliszt egy jellegzetes célliszt, amit a malmok sütődéknek szállítanak zsákokban, nehezebb üzletekben, kis kiszerelésben megvásárolni.

Amióta viszont széles körben elterjedtek a kenyérsütő gépek, kenyérlisztből is több üzlet rendel. Otthoni sütésre, főzésre a Hajdú Gabona lisztjeit kedvelem. A romániai piacon ez az egyik legjobb minőségű liszt. A magyarországi búzafajták összetétele, illetve a malomipar teljesítménye jóval fölötte áll a romániai választéknak, ezért a búzalisztek minősége is jobb.