Hol szorít a cipő? – Az erdélyi lábbeliipar múltja és jelene

2021. május 03., 08:58

A cipőipart, illetve a lábbeligyártás kisebb romániai műhelyeit is elérte a válság szele, hiszen sorra zárnak be a hazai, egykori belföldi piacra termelő, majd külföldi márkákat bérmunkában elkészítő gyárak, cégek, kirendeltségek.

Hol szorít a cipő? – Az erdélyi lábbeliipar múltja és jelene
galéria
Ilyés Ferenc azon kevesek egyike, aki a lábbelik orvosa manapság Fotó: Barabás Ákos

A multinacionális vállalatok betelepülése a kilencvenes-két­ezres években lassabb volt, mint a mostani kivonulásuk, s habár a cipőgyárak felszámolása nem annyira érzékeny pont az ország gazdaságában, mint például a könnyűipar mélyrepülése, azért a nagy múltú cégek összeomlása mégis fájó. Bérmunka lett ez is, mint annyi minden más az autógyártástól a nadrágvarrásig, ám felfedezhetők már olyan kisvállalkozások is, amelyeknél az egyediség, illetve a kreativitás az, ami megtart-hatja az adott vállalkozást a piacon.

Milyen cipőkre van igény főképp, és hol vesszük ezeket? A kézzel készített cipők reneszánsza mekkora szegmens ma nálunkfelé? Mi alapján választunk cipőt? Milyen cipőben jár a lábbeliipar?

A csizmadiacéhektől a Sztahanov-szövetkezetekig

A lábbelikészítés több évszázadon keresztül a kézművesek, illetve a céhek feladata volt: mind Románia régi területein, mind pedig Erdélyben, Székelyföldön szervezett céhek, majd ipartársulatok dolgoztak azért, hogy ruházati cikkekel, illetve csizmával, cipővel lássák el az adott térség lakóit. Székelyföldön több városban is működtek csizmadiacéhek, például Székelyudvarhelyen 1635-ben váltak külön a tímároktól, de minden nagyobb településen volt cipész vagy suszter, illetve csizmadia.

Az Osztrák-Magyar Monarchia korában a céhek helyébe az ipartestületek léptek, illetve több mesterségnél előtérbe került a nagyobb mennyiségben való termelés. 1874-ben például Székelyudvarhelyen 945 kézműves közül 568 foglalkozott bőrrel, tehát tímár vagy csizmadia volt, nem véletlen tehát, hogy állami segítséggel 1903-ban bőrgyárat létesítettek a városban, amely egészen a gazdasági világválságig (1929-32) kitartott.

A második világháború és a hatalomváltás után jöttek létre a szövetkezetek, a cipészeket, susztereket, más lábbelikészítőket 1949-től szívták fel a kommunista gazdaság „kedvenc” tömörítőtársulatai, majd idővel ezek némelyikéből sikerült gyárat, üzemet is létrehozni.

Például Gyergyószentmiklóson 1949. június elsején jött létre a Sztahanov nevét viselő cipészszövetkezet, amely később a Gyilkostó-szövetkezet része lett. Kisebb cipőgyárak a kommunizmus idején is létesültek Székelyföldön, például ilyen volt a Székelykeresztúron 1978. október elsején elindult cipőgyár, több százan dolgoztak benne – az ehhez hasonló állami vállalatokat a rendszerváltás után, a kilencvenes években érte el a magánosítás.

Ezzel egyidőben megindult a külföldi cipőgyártók benyomulása a térségbe, főleg a nagyvárosok (Temesvár, Kolozsvár, a főváros) cipőgyárainak lett az a sorsa, hogy külföldre dolgozhattak, az évtizedekig gyártott, saját fejlesztésű modelljeik a múlté lettek. A kilencvenes évek végétől megkezdődött a cipőturkálók kora, amely a multik térnyerése mellett folyamatosan és fokozatosan járult hozzá ahhoz, hogy a kétezres években csak kivételesen láthassunk romániai cipőt itteni lábon.

Egy székelyudvarhelyi cipészműhely dolgozói az 1930-as években Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben

Vége van a win-win helyzetnek

Az elmúlt években sorra értesülhettünk jelentős erdélyi cipőgyárak bezárásáról, vagy leépítéséről. Más folyamatnak vagyunk immár tanúi, mint a kilencvenes években a nyitott, és versenyorientált piac-ra való áttérés nehézségei. A korábban helyi igényekre szabott termelés, a nyugati versenytársakhoz viszonyított technológiai lemaradás számos hazai ipari létesítmény agóniáját hozta magával. A romániai cipőipar legjelentősebb szereplői mára csaknem kivétel nélkül külföldi tulajdonú, transznacionális válla-latok. A vállalati forma belső logikájából adódóan rövid távon egy ún. minden­ki nyer (win-win) helyzet áll elő, s úgy tűnik, ennek az időszaknak a végéhez értünk. A transznacionális vállalatok elsődleges célja a profit növelése, a termelési költségek növekedésével továbbáll.

„Vásárolj olcsón, adj el drágán”

A transznacionális vállalatok a „vásárolj olcsón, adj el drágán” jelszó nevében a termelést szegényebb, alacsonyabb költségű országokba helyezik ki, miközben termékeiket igyekeznek a gazdagabb régiók-ban értékesíteni. A leépítések mögött elsősorban a munkaerőhiány, és a bérek fokozatos növekedése húzódott meg.

A kilencvenes években megtelepedett külföldi vállalatok lassú felszámolódása kétélű, egyrészről százak megélhetését veszélyezteti egyik napról a másikra, másrészről a társadalom általános életszínvonalának emelkedéséről árulkodik.

A romániai minimálbér 2018. január 1-jétől több mint egyharmadával emelkedett, bár tegyük hozzá, hogy az összes feldolgozóipari ágazat közül a cipőgyár-tás a legrosszabbul fizetettek között van. Ennél gyengébb helyre csak a székely megyékben meghatározó textil-, és bútoripart rangsorolják.

A cipőiparra nehezedő körülményeket azonban nemcsak a külföldi, de az hazai vállalkozások is megérzik. A 100%-ban helyi tulajdonú, Nemes Antal vállalkozó vezette, margittai Valenti Impex két évvel ez-előtt 800 munkást bocsátott el, a termelés nagy részéről lemondott. A drasztikus leépítés előtti évben még meghaladta az ezret az alkalmazottak száma, 800 millió eurós üzleti forgalma volt. Néhány hónapra rá, a svájci Rieker cipőgyár is bejelentette, hogy lugosi üzemét bezárja, több mint 660 munkás maradt megélhetés nélkül. A német Ara Shoes szilágysomlyói gyárára tavaly áprilisában került lakat, ami-vel megközelítőleg 400 munkahely szűnt meg, ugyanekkor az érmihályfalvi üzemükben felére csök-kentették a termelést és megkezdődtek a leépítések.

A romániai cipőgyártás egyik központjának számító bihari termelés, úgy tűnik, hogy leáldozóban van.

A margittai és érmihályfalvi hanyatlást követően tavaly nyárára az olasz tulajdonú, élesdi Melania gyerekcipőgyár is lehúzta a rolót. A ’90-es években alapított élesdi gyár valaha ezernél is több embert foglalkoztatott, majd az alkalmazottak kényszerű csökkentése végül a megszűnéshez vezetett.

Munka a székelykeresztúri cipőgyárban (kilencvenes évek) Fotó: Vofkori György: Székelykeresztúr képes története

Gyors fejlődés, gyors válaszok

A vállalati vezetőknek ma egy olyan világban kell boldogulniuk, ami gyakran kiszámíthatatlan, ennek a legkézenfekvőbb példája a több mint egy éve tartó világjárvány. A változás intenzitása a globális piacon egyre inkább gyorsul, s olyan tulajdonságok értékelődnek fel, mint a gyors helyzetfelismerés és át-szerveződés képessége. A globális piacon való talpon maradásra az intelligens, rugalmas és innovatív szervezeteknek van esélyük.

A risco.ro (RisCo) gazdaságelemző portál 2019-es tanulmánya az összes cipőiparral rendelkező romániai megye közül Kovászna megyénél számolt szinte biztosan bekövetkező fizetésképtelenséggel (97%-os valószínűség).

A megyében az egyetlen jelentős cipőgyár a néhány éve alapított, olasz menedzselésű, bodzafordulói Ellegipi SRL, ahol a legutóbbi adatok szerint 38 alkalmazott dolgozik. A borúlátó előrejelzés ellenére tavaly áprilisában mégis arról cikkeznek, hogy a cipőgyárat újraprofilozták, napi 300 db maszkot legyártva folytatja működését a vállalkozás.

Luxuscipők made in Romania

A risco.ro adatai szerint a romániai cipőipar top 10-es listáján két bukaresti és egy bákói vállalaton kívül mind erdélyi megyéket találunk. A legerősebb cipőipari központok a történeti Erdély területén Bihar, Szeben, Fehér, Máramaros és Temes megyékben vannak. Ha a cipőgyárak számát tekintjük, a fővároson kívül messze a legtöbb (161) Bihar megyében található, bár a legutóbbi tendenciákat nézve ez az előny megkopni látszik. Florin Godean, a humánerőforrással és munkaközvetítéssel foglalkozó Adecco Románia & Magyarország leányvállalat vezetője nemrégiben lényeges gondolatot fogalmazott meg előadásában, ami a romániai feldolgozóipar jövőjét illeti.

Az ipari tevékenység megőrzésének egyetlen módja, ha képzettebb munkaerőt biztosítunk és magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokra állnak át az üzemek.

A gondolat közel sem új, gazdasági szaktanulmányok is megfogalmazzák, sőt, a politikai nyilatkozatokban is találkozunk vele, csak gyakorlatba kellene ültetni. Az ún. win-win időszak lejártához értünk, s ha a helyi politikai/gazdasági szereplők nem lépnek, akkor lépnek a transznacionális vállalatok. Ha az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő munkák dominanciája megmarad egy országban, gyakran beragadnak egy alacsony jövedelmi és fejlettségi szintbe, ahonnan nagyon nehéz vagy lehetetlen kitörni. A gazdasági helyzet a romániai feldolgozóipart komoly próbatétel elé állította, kérdés, hogy tudunk-e adekvát választ adni.

Nemzetközi trendek: vásárlói tudatosság, fenntarthatóság, minőség

Akár hazai vagy nemzetközi viszonylatban vizsgáljuk, a cipőgyártást értelemszerűen a cipővásárlási szokások befolyásolják, ugyanakkor a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy erősen változó láb-beli gyártás-kereslet-kínálat folyamatok elé nézünk.

A cipőiparról világviszonylatban a WorldFootwear által készített nemzetközi statisztikák és előrejelzések azt jelzik, hogy ezt az iparágat erőteljesen befolyásolják azok a demográfiai, társadalmi és kulturális folyamatok, amelyek meghatározzák az egyes régiókat és országokat. A globalizációs folyamatok mellett az egyes társadalmak elöregedése és egy újszerű társadalmi középréteg alakulása modellezik a cipőgyártás ágazatát, ezek igen erőteljes hatással lesznek a cipőtermékek használatára, fejlesztésére és kereskedelmére is. Meghatározzák például azt, hogy mennyire kell mélyen a pénztárcákba nyúljunk és azt is, hogy milyen minőségű cipőt választunk.

A cipőgyártóknak és viszonteladóknak főként azokat a folyamatokat kell megérteniük, amelyek révén a lábbeligyártás nagyobb lehetőségekkel bír, piaci és vásárlóerő szempontjából egyaránt.

A hangsúly sokkal inkább a helyi vásárlóerőre fog összpontosulni, függetlenül a földrajzi vagy fizikai határvonalaktól. A gyártóknak a figyelme a globalizációs világban nemcsak a helyi, regionálisan megszokott piacra kell kiterjedjen majd, hanem jóval távolabbi országokban való piaclehetőségekkel is számolniuk kell, mindez nagyobb vásárlókört és nagymértékben, illetve állandóan változó termékpreferenciákat jelenthet.

Egy másik fontos befolyásoló tényezőt az elöregedő társadalom jelenti, amely nemcsak a nyugat-európai erős gazdasággal rendelkező társadalmakra jellemző, hanem a közép-kelet-európai országokat is érinti. Ha csak Romániára gondolunk, a demográfiai mutatók alapján a masszív kivándorlás mellett az ország összlakosságára is rányomja a bélyegét az elöregedés jelensége. Mindemellett a cipővásárlási preferenciák meghatározásában nagy szerepet fog játszani a következő években a gazdasági növekedés mellett a tömegkommunikáció és információáramlás jelenségei.

Továbbá az egyes ázsiai országok gazdasági növekedése és Kína szerepe is jelentősen befolyásolja a gyártás-kereskedelem folyamatait – nyilván ez nemcsak a lábbeligyártásra és -kereskedelemre vonatkozik. A jelenlegi gazdasági folyamatok hatására az európai és amerikai gyártók figyelme az ázsiai piaci lehetőségek felé fordultak, főként azok, amelyeknek a gyártási egységei már ott vannak, helyben, illetve azok, akik már azon vannak, hogy áthelyezzék gyáraikat oda. A legtöbb ilyen nagy gyártó nemcsak az olcsó munkaerő szempontját vizsgálva tette meg ezt a lépést, hanem azért is, mert az ázsiai vásárlóerő egy új (az eddig hagyományosnak tekinthető európai piactól eltérő) piacot jelenthet számukra.

Sokan vagyunk sokfélék – akár a cipőink Fotó: Rab Zoltán

Hazai trendek a cipőgyártásban

A felmérések szerint Romániában 2019-ben, 1,2 milliárd eurót költöttek cipőre, ebben az összegben benne vannak az online vásárlásokból származó összegek is. Sőt, az online vásárlás jelentős növekedést mutatott, míg az offline enyhe visszaesést. Romániában a leginkább a női cipők fogynak jól, legalábbis a többihez képest – mutatnak rá a szakvélemények. Továbbá az online vásárlás, illetve piac folyamatosan erősödik, és a világjárvány csak ráerősített erre a tendenciára. A verseny mindinkább az online-ban fog kibontakozni, de az már nyilvánvaló tény, hogy a gyártók folyamatos és szorosabb versenyt kell fussanak a vásárlók figyelméért.

A romániai cipőgyártás piaca alapvetően három szegmensre osztható: női, férfi és gyerekcipő kategóriákra. A női cipők 60%-ban dominálják a piacot, míg a férfiaké 30%-ot tesz ki, a fennmaradt 10% pedig a gyerekcipők szegmense.

A nagyon erős konkurenciára épülő cipőgyártás annak is köszönhető, hogy évente egy személy átlagosan 65 eurót költ cipőre. A hazai cipőgyártók mellett több a nemzetközi brand, általában a német és olasz márkák azok, amelyek a leginkább hódítanak. A Business Magazin adatai alapján Románia tavaly 37 millió cipőt exportált, ez közel 930 millió dollárt jelent. Ezzel az összeggel a tizedik helyre került abban a toplistában, amely a legdrágább cipőket gyártja exportra. Az első helyen Svájc áll, közel 980 millió dollár értékben exportált cipőt, míg az átlagosan egy pár cipő 92,4 dollárba került. Ezzel szemben a romániai, exportra gyártott cipő átlagára 25,3 dollárba került.

Ebben az értelemben Románia nemcsak a nagy cipőexportőrök között tartja a frontot, hanem a lu-xuscipőgyártó kategóriában is jelen van. A romániai gyártású cipők leginkább az európai piacokon vannak jelen, a prémium-kategóriás lábbelik általában Olaszországban, Németországba, Franciaországba és Magyarországra jutnak, azokra a piacokra, ahol a vásárló hajlandó a prémium kategória árát kifizetni. Mindez annak is köszönhető, hogy a nagy nyugati cipőgyártók gyárai Romániában működnek, ebben viszont az alacsony munkabér is számottevő. A román cipőipar napjainkig is Európa egyik legjelentősebb exportőre, de világszinten is előkelő helyen áll, a ország cipőexportjának értéke a világrangsor 22. helyén szerepel. Ha a külföldön eladott egyes cipők átlagértékét vesszük, akkor az országot világviszonylatban a 9. helyre rangsorolják.

A gyártók a kínai piac növekedésétől tartanak, hiszen az a világon az első helyen áll, ami a cipőkereskedelmet (is) illeti. A világjárvány egyáltalán nem könnyítette meg sehol ezen iparág lehetőségeit, sőt arra kényszerítette a gyártókat, hogy újragondolják főként a logisztikai stratégiáikat, illetve a nyersanyagforrás- és szállítás-modelljeiket és azok költségeit.

Kína egy jelentős szereplő már a lábbeligyártásban, főként a különböző földrajzi térségekben kiterjedt piacainak köszönhetően. A nemzetközi gyártóknak hatalmas erőfeszítésébe kerül az azokra a piacokra való betörés és fennmaradás, ugyanis az alacsony árkategóriákkal és a sajátos termékekkel szemben kell versenystratégiákat gyakorlatba ültessenek. Mindemellett megnövekedett az orvosi cipők és a terápiás céllal gyártott cipők iránti érdeklődés.

A legnagyobb növekedési szegmenst a női lábbelik iránti kereslet mutatja, nem meglepő módon, és mindez nemcsak azért, mert a nők általában szeretnek vásárolni és főként cipőket venni, hanem leginkább annak köszönhető, hogy a nők munkaerőpiacon való jelenléte globális viszonylatban folyamatosan erősödik. Minél több nő kezd el dolgozni, annál nagyobb lesz a kereslet a női cipők iránt és főként a divatos lábbelik és kiegészítők iránt nő meg a kereslet.

Romániában ma bármilyen márka, méret, alak és szín megtalálható és megrendelhető – ha ismert márkáról van szó Fotó: Rab Zoltán

Az online tér nagy lépésekben hódít

Az internet állandó jelleggel jelen van az életünk minden egyes mozdulatában, gyakorlatilag az okostelefonok, eszközök által folyamatosan a virtuális világban is létezünk. Ezen keresztül férünk hozzá mindenhez és hozzánk is férnek például a világmárkacipők, de a kisebb hazai gyártók is. Ezek a folyamatok természetesek (egyébként minden termékre vonatkozik). Ennek köszönhetően maga az üzlet, a gyártó egy kattintásnyi távolságra van az online felhasználók potenciális kliensköreitől.

Ez ugyanolyan mértékben érvényes egy székelyföldi falura, mint akár a nyugati világ bármely nagyvárosára, hiszen a márka, a reklám, a brand mindenkit elér.

És maradva a cipőgyártásnál, olyan mennyiségű és kimeríthetetlen cipőválaszték és árkategória tárul elénk, amilyenre talán néhány évvel ezelőtt gondolni se mertünk volna. Mindezzel ár-, minőség- és design-összehasonlítások lehetőségét is kapjuk, itt tulajdonképpen a vásárló az „úr” vagy az a gyártó és eladó, aki képes elérni a potenciális célközönségét. A nagyon „leegyszerűsített” elérhetőség, információzuhatag és az ezzel együtt járó folyamatos reklámcunami az, amellyel magyarázható a folyamatosan növekvő online vásárlótábor.

Az adathalászat veszélye mellett azonban hatalmas jelentőséggel bírnak az online térben, főként a közösségi médiában kialakult civil kezdeményezések, illetve mozgalmak, amelyek a terméktudatosságra összpontosítanak. Ez egy-szerűen azt jelenti, hogy tudatosan véleményt és néha akár ítéletet is mondanak a vásárlók egyes termékekre vagy a gyártók társadalmi magatartására vonatkozóan. Mindezek a vélemények már túlmutatnak a cipő, mint termék egy-szerű lényegén, sőt a gyártó morális karakterére is felhívják a figyelmet.

Ebben a témakörben a leginkább a környezettudatosság a mérleg nyelve, de voltak olyan helyzetek is, amikor gyerekmunka megszüntetése felől közelítették meg az egyes termékek és brandek társadalmi és piaci értékét is. A gyártóknak így sokkal tudatosabban kell cselekedniük, a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a társadalmi morális normák, illetve elvárások nyomán.

Ruzsa Lehel, a csíkszeredai cipőkészítő egy nagyon szép rést töm be a cipőpiacon termékeivel Fotó: Veres Nándor

Székelyföldi lábbelik és vásárlói szokások

A székelyföldi cipővásárlási trendek nem különböznek túl erősen a nyugat-európai preferenciáktól. Az online térben elérhetővé váltak mind a prémium kategóriás, mind pedig a kínai, nagyon olcsó cipők. A székelyföldi demográfiai tényezők hasonlóan befolyásolják a vásárlói szokásokat, de a gyártás-kereslet-kínálatra vonatkozó gazdasági mozgásokat is. A vásárlóerő, a régió gazdasági erejének megfelelően, a lábbelibeszerzésben is megmutatkozik. Az import „nagymárkák” és a kínai importcipők mellett még a cipőturkálók is népszerűségnek örvendenek. Nem véletlenül, hiszen az alapanyagok drágulása, a beszerzési folyamatok és mindemellett a járványügyi helyzet jelentősen megnehezítette a cipészek, suszterek lokális lehetőségeit.

A népszerű használt-cipőkereskedés miatt a cipészekhez javarészt csak olyan lábbelik kerülnek, amelyek kisebb javításokra szorulnak, sőt nagyon sokan már a javításra sem áldoznak. A cipőturkálók olyan kínálatot nyújtanak, amelyekkel a helyi kisebb, hagyományos cipőkészítők egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt. Ezt a helyzetet tetőzi az a tény is, hogy a fiatalok már nem vonzódnak a cipőkészítés mesterségének megtanulására, elsajátítására. Az utánpótlás és a lehetőségek újragondolása nélkül az esetleges gazdasági lehetőségekhez való hozzáigazodásnak nagyon csekély a valószínűsége.

A lehetőség talán az olyan helyzetekben rejlik, ahol a kreativitás a szenvedéllyel együtt párosul és kitartó munkával, elképzeléssel olyat alkothat az ember, amely minőséget és értéket teremt akár a lábbelik piacán is.

Ennek az egyik székelyföldi példája Ruzsa Lehel csíkszeredai cipőkészítő tevékenysége, aki egyedi és minőségi bőrcipőket készít. Felesége biztatására magyarországi mesteremberektől tanulta meg a cipőkészítés mesterségét és annak fortélyait. Előbb ortopéd cipőket készített, majd kitanulva a mesterséget, ma már egyedi mintázatú és formájú cipőket tud a saját üzletének polcaira feltenni. Közel másfél hetes, odafigyelést igénylő, precíz munka után készül el egy pár cipő a kliens számára. A cipők elkészítéséhez jó minőségű bőrrel dolgozik, amelynek egy részét Kézdivásárhelyről szerzi be, másik felét pedig Olaszországból: utóbbi főleg finom kecskebőr, amely főként a női lábbeli elkészítéséhez szükséges. A cipőkészítésre alkalmas kecskebőr ára néha az 50 euró/négyzetmétert is meghaladhatja, ezért a lábbelik ára is magas. A visszajelzések alapján van kereslet az egyedi mintázatú és stílusú cipőkre, a székelyföldi prémium kategóriára.

A nemzetközi globális gazdasági változások, a járványügyi helyzet nemcsak a nagy cipőgyártókat hozta olyan helyzetbe, hogy újragondolják saját vállalkozásaikat, hanem a kisvállalkozókat is. A cipőgyártás-ban is, mint más székelyföldi vállalkozásban az újratervezés, a kreatív és (prémium) minőséget előállító, teremtő gyártók és kézművesek, cipőkészítők számára talán új és jobb lehetőségek még kiaknázásra várnak.

Kilátó - DOM

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátóban látott napvilágot április 26-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport