A nyári meleget is feledteti, ha cseppen a citromlé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem egyszerű jóllakatni a családot nyáridőben. Kedveljék a felnőttek, gyermekek, sőt a vendégek is; legyen tartalmas, használjuk fel, amit a kert kínál; főjön meg lehetőleg egy fazékban – és sorolhatnánk.
2020. augusztus 09., 13:562020. augusztus 09., 13:56
Erre kínálunk a recsenyédi Nagy Edit édesanyjának hagyatékából egy citromlével ízesített, gazdag és viszonylag gyorsan elkészíthető levest. Hogy miért vette ki a kész levesből a zellert és a petrezselyemgyökeret a családanya? Erre csak akkor tudjuk meg a választ, ha megkóstoljuk.
Amíg Edittel kitaláltuk, mi legyen mai kínálatunk, valahai otthonunk citromlével ízesített idényleveseiről nosztalgiáztunk. Saját élményeink, otthonízeink alapján hamar egyetértettünk abban, hogy ha hét ágra süt a nap, a páratlan végeredményért az ecetezés felülírható pár kanál citromlével.
A kerti hozzávalók ilyenkor a legízletesebbek
Fotó: Erdély Bálint Előd
Aki termesztett már zöldségeket, tudja, mennyire lehet várni az első kiskosárnyi finomságot! Számunkra kivárhatatlan volt, hogy kisujjnyira nőjenek a murkok. A dús levélzet ígéretében nem bíztunk, ezért óvatosan megkapirgáltuk a murkocskák földjét, hátha kihúzható valamelyik. Ha találtunk bár ceruza vastagságút, az nem nőtt már tovább! A tyúkok a levelével futkostak, mi pedig a ruhánkhoz törölt, némi földmaradványokat is tartalmazó ropogtatnivaló mellett kuncogtunk. Aztán jelentettük édesanyánknak: meglestük a murkokat, elég nagyok már egy citromos zöldségleveshez.
Amikor néhány éve nagyobb létszámú vendégkoszorúval ültünk ünnepi asztalhoz, nem csorgattuk bele főzés után a citromlét, rájuk bíztuk az ízesítést: mellé tálaltuk. Az első merítéshez még óvatosan adagolták a tejfölt és a citromlét, de ebből a levesből mindenki kétszer szedett… Azóta is emlegetjük a ditrói ragulevest.
A habarás lelke a tejföl és tojás mellett a citromlé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Edit arról mesélt, hogy családjukban nem szerették a marhahúst, ezért csorbát nem is főzött az édesanyjuk. Vagyis az ahhoz hasonló leves disznócombra főtt, és citromlével ízesült. Zöldségbőségben panziójuk, a Nagyhomoród vendégei is kedvelik. A hagyma mellett sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, zellerrel és krumplival zubog együtt a felkockázott disznócomb, de tálaláskor nincs már benne csak a murok és a krumpli. Lássunk munkához!
Hozzávalók öt adag leveshez: három fej lila hagyma, egy kg disznócomb, 4 nagyobb sárgarépa, 3 petrezselyemgyökér, 1 zellergumó, egy kg krumpli, 3 kanál olaj, só. A habaráshoz: 3 tojássárga, 2 dl tejföl, 4 evőkanál liszt, egy citrom leve. Tálaláshoz ízlés szerint aprított petrezselyemzöld.
A nyári vetemények és a citrus íze elegyedik ebben a levesben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elkészítése: A húst felkockázzuk, a megtisztított hagymát felaprítjuk, a sárgarépát felkarikázzuk, a zellert nagyobb félholdakra szeljük, a petrezselyemgyökeret akkorákra vágjuk, hogy egyszerre készüljön el az egyéb gyökérzöldségekkel. A hagymát a forró olajon megfuttatjuk, majd beletesszük a húskockákat. Addig kavargatjuk, amíg a hús színt vált. Felöntjük vízzel, és fél órát együtt pároljuk. Közben kevés olajon megdinszteljük a sárgarépát, és a fehér zöldségekkel együtt a levesalaphoz adjuk. Majdnem készre pároljuk, végül a felkockázott krumplival készre főzzük.
A habaráshoz elsúroljuk a tojássárgákat a tejföllel és a liszttel, belecsurgatjuk a citrom levél, és addig forraljuk a levest, amíg a habja elfő. Kivesszük belőle a zellert és a petrezselyemgyökeret. Tálaláskor aki szereti, megszórhatja aprított petrezselyemzölddel.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot augusztus 5-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!