Csizmadia Csaba szeretné, hogy a közeljövőben minél magasabb szinten tudjon dolgozni vezetőedzőként
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A korábbi tizenkétszeres magyar válogatott labdarúgó, a marosszentgyörgyi születésű Csizmadia Csaba nemrég hazalátogatott, több székelyföldi klub képviselőjével találkozott. Elmondása szerint nagyon sok tapasztalatot gyűjtött, meglepte mindaz, amit a székely csapatoknál talált, és megjegyezte, az áldozatos munka, amit elvégeztek, meghozza a várt eredményt. A vezetőedzői munkába fiatalon belekezdett, 37 éves Csizmadia interjúnkban elmondta, folyamatosan képzi magát, jelenleg új kihívásra vár, és szeretne feljebb lépni szakvezetői pályafutásában.
2022. október 22., 15:302022. október 22., 15:30
– Kisebb megszakítással hat és fél évet töltött a Budafoki MTE csapatánál, ahol véget ért a labdarúgói pályafutása és elkezdődött az edzői karrierje. Hogyan jellemezné ezt az időszakot, melynek során az ön irányításával a klub a legnagyobb sikerét érte el, feljutott a magyar élvonalba?
– Az első és legfontosabb a köszönet, hiszen ha valaki hat és fél évet tud eltölteni egy klubnál a mai világban, az, úgy gondolom, tiszteletre méltó. A klub részéről a kitartás példaértékű. A labdarúgói pályafutásomat megfelelőképpen és szépen sikerült befejezni.
Ez nekem magadatott, speciális eset volt. Összegezve az utolsó három és fél évet edzőként, egy olyan szakmai alapot és tapasztalatot kaptam, ami a jövőre nézve nagyon-nagyon hasznos lesz. Bízom benne, hogy amennyire erősen kezdődött edzői pályafutásom, ezután még feljebb tudok lépni.
– A nyár végén járt le a második megbízatása a Budafok élén. Azóta mivel foglalkozik, voltak ajánlatai más kluboktól?
– Megmondom őszintén, hogy voltak, nemrég is volt egy megkeresés egy csapattól, és előtte is tárgyaltam klubokkal. Volt, ahol nagyon szerettek volna, de aztán megakadt a dolog. Örülök, hogy vannak megkeresések és elismerik az elmúlt három és fél éves munkámat. Folyamatosan próbálom képezni magam, ellesni a szakmát, kilátogatok a mérkőzésekre, és a külföldi bajnokságokból is elemzem a meccseket.
– Nemrég hazalátogatott és szakmai úton vett részt, ennek keretében több székelyföldi klub tevékenységébe nyert betekintést, illetve mérkőzéseket nézett meg a helyszínről. Milyen benyomásokat keltettek ezek a csapatok?
– Tizenhárom napos túrán vagyok túl, nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem. Amióta 22 éve eljöttem otthonról, alig volt időm hazalátogatni és ennyire körültekintően megnézni a munkát, ami zajlik Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Nagyon nyitottak voltak a szakmai vezetők, bármelyik csapatnál voltam, jólesett, ahogy fogadtak, és minden kérdésemre választ kaptam.
Az FK Csíkszereda a tavaly kivételével az első hatban, a felsőházi rájátszásban játszott. Látva a játékoskeretüket, ha nem kerülnek hullámvölgybe, a bajnokság egyik esélyesei, hogy feljussanak az élvonalba, ami hatalmas dolog lenne, hogy két székely csapat szerepeljen az első osztályban, ez a vágya mindenkinek. Személy szerint én is nagyon örülnék neki, ha ez létrejönne. A Sepsi OSK évről évre fejlődik, tíz éve senki nem gondolta volna, hogy Román Kupa-győztes lesz. A csapatnak mindenképpen ott a helye a bajnokság első felében.
– A közeli vagy a távoli jövőben el tudná képzelni magát valamelyik székelyföldi csapat kispadján?
– A mi szakmánkban bármi előfordulhat. Bármire nyitott vagyok. Ahol azt gondolják, hogy rám van szükség, hogy én feleljek a szakmai munkáért, és egy olyan tervet tudunk felvázolni, ami hosszabb időre szól, nem zárkózom el ettől.
– Maros megyei sportemberként hogyan látja a marosvásárhelyi labdarúgás helyzetét? A városnak jelenleg újra van csapata a harmadosztályban.
– A Marosvásárhelyi SE-nél Sütő Szilárd és Dobos Attila edzők nagyon jó szakmai munkát végeznek, és remélhetőleg irányításukkal előrébb lép a csapat. Ez nagyon nehéz, mivel alacsony színvonalról kellett kezdeniük, lényegében egy amatőr csapatból kell egy profi gárdát alkotniuk. Nagyon messze vannak attól, ami Csíkszeredában zajlik, viszont anno valahol el kellett kezdenie az FK-nak is. Itt is ez történik, a feljutással tettek egy lépést, és most több profi játékosuk van.
Fokozatosan kell előre lépni, a legfontosabb, hogy biztosan maradjanak bent a harmadosztályban, és a következő szezonban magasabb céljaik lehetnek. Amennyiben túl gyorsan fejlődik egy klub, az nem biztos, hogy a legjobb. Ezt saját tapasztalatból is mondom, mert mi a Budafokkal hatalmasat fejlődtünk, és ezt nem volt olyan egyszerű kezelni, reagálni rá, ez egy nagyon nehéz folyamat.
– Milyen kihívásra vágyik leginkább az edzői pályafutásában, stabil szakvezető szeretne lenni a magyar akár élvonalbeli topcsapatoknál, vagy előbb-utóbb kipróbálná magát külföldön is?
– Benne van, hogy ha az embert külföldre hívják, menni kell. Játékosként is próbáltam céltudatosan építeni a karrieremet, és különböző szakemberek segítségével szeretném az edzői pályafutásomat is tudatosan tervezni.
Az a vágyam, hogy a jövőben akár a Ferencvároshoz vagy a Fehérvárhoz, illetve egy külföldi topcsapathoz kerüljek, és utána valószínűleg a válogatott is cél lesz. De nem haladok ennyire előre, azt szeretném, hogy a közeljövőben vezetőedzőként minél magasabb szinten tudjak dolgozni.
– A magyar válogatott az utóbbi időben nagy fejlődésen ment keresztül, ami az eredményekben is meglátszik, hiszen a legerősebb ellenfelekkel szemben is rendre jól teljesít. Korábbi válogatott labdarúgóként hogyan vélekedik erről a teljesítményről?
– Csodálatos az az eredmény, amit a válogatott elért az elmúlt időszakban. Ez lényegében már 2016-ban elkezdődött, amikor kijutottak az Európa-bajnokságra, tehát lassan tízéves az a munka, amit belefektettek a szövetségtől elkezdve a szakmai stábon keresztül a játékosokig.
Ezt a folyamatot tovább kell vinni, viszont óvatosnak is kell lenni, nehogy mindenki azt várja tőlük, hogy minden meccsen megverjék a németeket vagy az angolokat, vagy akár jó eredményt érjenek el az olaszokkal. Tudatosan és helyén kell kezelni mindezt, hála Istennek fiatal a generáció a válogatottnál, és játszanak a klubcsapataikban. Nagyon optimista vagyok a válogatott jövőjét illetően, de nem szabad olyan elvárást eléjük állítani, ami nem reális.
Két időszakban a Budafok kispadján
Csizmadia Csaba négy évvel ezelőtt, mindössze 33 évesen egy súlyos sérülés következtében vonult vissza az aktív labdarúgástól, és rögtön belekezdett a vezetőedzői munkába. Klubja, a magyarországi másodosztályban szereplő Budafoki MTE felajánlotta neki a csapat irányítását, amellyel a 2019–2020-as, a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt idényben feljutott az élvonalbeli bajnokságba. Az abszolút újonc csapat sokáig tisztesen helytállt a legjobbak között, végül azonban nem sikerült elkerülnie a kiesést, így tavaly áprilisban Csizmadia lemondott posztjáról. Kevesebb mint fél évvel később, októberben visszatért a BMTE kispadjára, az előző szezont a 14. helyen zárták az NB II.-ben. A jelenlegi bajnokságban viszont öt forduló után, augusztus végén szerződést bontottak vele, miután három vereséggel és két döntetlennel kezdték az idényt.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sportban látott napvilágot október 18-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás