Átírták a labdarúgás szabálykönyvét – A legfontosabb idei módosításokat értelmeztük

Sánta Imre 2019. augusztus 13., 19:07 utolsó módosítás: 2019. augusztus 13., 19:08

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) 2019. március 2-án a skóciai Aberdeenben tartott közgyűlésén több pontban is módosította a játékszabályokat. Az új rendelkezések már a 2019/20-as idénytől érvénybe léptek. A szabályváltozások helyes értelmezéséhez és megértéséhez a játékvezető-megfigyelőként tevékenykedő Oláh József egykori első ligás játékvezető, a Kovászna Megyei Labdarúgó-szövetség jelenlegi elnöke szolgált magyarázatokkal.

Oláh József: a szabályalkotó testület végül beadta a derekát, mert be kellett látnia, hogy szükség van ezekre a módosításokra Fotó: Sánta Imre

Az első lényeges módosítás a mérkőzés alatt a kispadon helyet foglaló technikai stáb tagjaira vonatkozik, bárki közülük sárga lapos figyelmeztetésben részesülhet sportszerűtlen viselkedés esetén, vagy akár kiállítást jelentő piros lapot is felmutathat a játékvezető.

„Külön felhívták a sípmesterek figyelmét, hogy ne tolerálják az ilyen jellegű kihágásokat. Tulajdonképpen három szankciót jelöl meg a szabályzat:

a játékvezető előbb szóban figyelmezteti az edzőt, ha elhagyja a számára kijelölt területet, de reklamálás esetén már sárga lapot kell felmutatni. Ennél súlyosabb kihágás esetén viszont már jár a piros lap, ha például késlelteti a játékot, nem adja vissza labdát az ellenfélnek, vagy bemegy a pályára.

A kispad ellenőrzésében a negyedik játékvezetőnek van nagy szerepe, mert a mérkőzést vezető játékvezetőnek nem áll módjukban erre is figyelni” – magyarázta Oláh József.

A szakértő véleménye szerint, ha a szabályzat nem is annyira megengedő, az emberi tényező mégis sokat számíthat egy-egy vehemensebb edző lecsendesítésében. Nagy hiányossága azonban ennek az új rendelkezésnek, hogy a sárga lapos figyelmeztetésre nem ír elő semmilyen büntetést, még akkor sem, ha a technikai stáb tagjai közül valakinek több egymást követő mérkőzésen is felmutatják.

Cserékre vonatkozó módosítás

Egy újabb fontos szabálymódosítás a cserékre vonatkozik, és előírja, hogy a lecserélt játékos köteles a hozzá legközelebb eső vonalon elhagyni a játékteret. „Persze, itt is vannak kivételek, mondjuk sérülések esetén, vagy abban az esetben, ha a játékos nincs biztonságban, mivel éppen az ellenfél szurkolótábora előtt kellene lemennie a pályáról. Ilyenkor a játékvezető megengedheti, hogy a kispad irányába vonuljon le.

De az időhúzások kiküszöbölése érdekében ennek a szabálynak a betartására is szigorúan figyelni kell”

– hangsúlyozta az egykori sípmester.

Fotó: Gegő Imre

Kézzel érvényes gólt nem lehet szerezni

Az új szabályrendelet a vitákra leginkább okot adó kezezésekre nézve is fontos pontosításokat tartalmaz. Egyértelművé teszi ugyanis, hogy kézzel érvényes gólt nem lehet szerezni. Sőt, amennyiben a labda egy támadójátékos kezét érintette – akár szándékosan tette, akár véletlenszerűen történt –, és az így indított támadásból gól születik, a találatot érvényteleníteni kell.

Eltörölték továbbá azt az eddig érvényben levő szabályt, hogy a kapukirúgást és a saját tizenhatoson belül elvégzett szabadrúgást követően a játékszernek el kell hagynia a büntetőterületet.

Az új rendelkezés itt is pontosít abban a tekintetben, hogy mihelyt a rúgást elvégezték, az ellenfél máris támadhatja akár a labdát, akár az azt birtokló játékost. „Fontos megjegyezni, hogy mind a kapukirúgásoknál, mind a büntetőterületen belül ítélt szabadrúgásoknál az ellenfél játékosának a labda játékba hozásának pillanatában a tizenhatoson kívül kell helyezkednie. Ha ez nem érvényesül, ebben az egy esetben meg kell ismételtetni a kirúgást vagy a szabadrúgást” – fejtette ki Oláh József.

A labdarúgás szabályainak módosítását végző testület valószínűleg a formálódó sorfal körüli lökdösődéseket, állandó hercehurcát is megelégelte. Újabban ugyanis

a szabadrúgást elvégző csapat játékosa nem ékelődhet be az ellenfél által felállított sorfalba, nem állhat annak közvetlen közelében, hanem attól legalább egyméteres távolságban kell tartózkodnia.

A szabály világosan meghatározza, hogy sorfalnak számít az, amikor legkevesebb három játékos áll egymás mellett.

Újdonságnak számít továbbá, hogy a játék bírói labdával folytatódik minden olyan esetben, amikor a játékszer eltalálva a játékvezetőt, a kapuba jut, vagy az ellenfél játékosához kerül, illetve ha ennek következtében a labdát birtokló csapat támadást indít.

Beadták a derekukat

Összefoglalásképpen Oláh József elmondta, a szabályalkotó testület, amely sokáig nem volt hajlandó változásokat bevezetni, végül beadta a derekát, mert be kellett látnia, hogy szükség van ezekre a módosításokra.

A labdarúgás sokat fejlődött, felgyorsult a játék, ezek a szabályváltozások pedig arra hivatottak, hogy kiküszöböljék az időhúzásokat, folyamatosabbá tegyék a játékot. Amivel azonban egyelőre nincs amit kezdeni, a tettetett sérülések.

A bíró ugyanis nem kompetens a sérülés súlyosságának a megállapításában, ezért köteles segítségül hívni az orvosi asszisztenciát. A szimulálásokra tehát egyelőre még nem sikerült semmit sem kitalálni” – fogalmazott a szakértő.

Oláh József arra is kitért, hogy az új idénytől hatályba lépő szabályok alkalmazásában még nem került minden a helyére, lesznek még vitatott játékvezetői ítéletek, de ez egy folyamatnak a része, időnek kell eltelni ahhoz, hogy a felkavart vizek leülepedjenek, és minden letisztuljon

A világversenyeken és számos bajnokságban alkalmazott videóbíróval (VAR) kapcsolatosan pedig úgy vélekedett, Romániában még nem érkezett el az ideje annak, hogy bevezessék, ugyanis egyelőre sem az anyagi, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre.

A legfontosabb változtatások összefoglalva:

A sárga és piros lap bevezetése a csapatvezetők sportszerűtlen viselkedése esetén.
A lecserélt játékosnak a határolóvonal legközelebbi pontján kell elhagynia a játékteret.
Kirúgás és a védő csapat javára, a saját büntetőterületükön belül megítélt szabadrúgás esetén, a labda az elrúgás pillanatától játékba kerül (megjátszható, mielőtt elhagyná a büntetőterületet).
A támadócsapat által elkövetett nem szándékos kezezés is bizonyos esetekben büntetendő lesz.
A támadó játékosoknak legalább 1 m távolságot kell tartaniuk a sorfaltól.
A kezdésnél a pénzfeldobást nyerő csapat választhat, hogy elvégzi-e a kezdőrúgást.
Büntetőrúgáskor a kapusnak a kapuvonalon (nem előtte vagy mögötte) kell állnia, de a rúgáskor elég csak az egyik lábának a kapuvonalon (vagy azzal egy vonalban, ha a láb a levegőben van) kell lennie.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában látott napvilágot augusztus 13-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat