Akiknek meg kellett volna találniuk az ígéret földjét – Csíkszereda helyhatósági választásainak rövid története

2020. szeptember 16., 18:45 utolsó módosítás: 2020. szeptember 16., 18:47

Van, aki él szavazati jogával, lehetőségével, és van, aki nem. De mindkét döntésnek következménye van, és nem csak az egyénre, hanem a közösségre. Arra a közösségre, amelyben élünk, ahol a mindennapok történnek. Felelősek vagyunk döntéseinkért, szavazási szokásainkért. Minden választási kampány egy lehetőség – nekünk, a népnek, aki voksol, és nyilván a politikumnak is, akinek hatalmat szavazunk meg. A győzelem vagy kudarc hosszú távon közös, a miénk. Idén ősszel helyhatósági és parlamenti választások is lesznek. Minden település dönthet arról, hogy a következőkben ki fogja képviselni a közösség érdekeit a következő négy évben. Eldönthetjük, hogy ki az a vezető, akit követni akarunk, akinek vízióját támogatni szeretnénk.

A Kilátó DOM legutóbbi számában a székelyudvarhelyi választások rövid történetét elevenítettük fel, mostani lapszámunkat pedig teljes egészében a „hegyen túli” megyeszékhely, Csíkszereda választástörténetének szenteljük.

László Pál (a László család archívumából), Csedő Csaba István, Ráduly Róbert Kálmán

Hargita megye és azon belül Csíkszereda az erdélyi magyarság azon bástyája, amely gazdasági, társadalmi és politikai szempontból meghatározó volt már az 1989-es rendszerváltást megelőzően, és ezt a státusát a jelen pillanatig is sikerült megtartania. A több mint kilencven százalékban magyarok lakta Hargita megye (csíkszeredai megyeközponttal) az a tér, amely a legnagyobb mértékben „termeli ki” az erdélyi magyar politikai, vezetői elitet. Azt a politikai vezetői elitet, amely nemcsak városi, megyei szinten kerül döntéshozó, közigazgatási pozícióba, hanem az államigazgatásban is. Nem véletlen az sem, hogy a parlamenti választásokra készülve a Hargita megyei jelöltlistákon szereplő politikusok bejutási esélyei jóval biztosabbak, mint például a Brassó begyében induló magyar jelölteké.

Rendet rakni a zűrzavarban

A kommunista rezsim utolsó évtizede markánsan meghatározta az ország demográfiai irányvonalát, gazdasági és társadalmi összetételét, amelynek hatásai 31 év után is érezhetők. Székelyföldre vonatkozóan megfigyelhető az, hogy a kommunista érában folytatott be- és kitelepítések, a körzetek és rajonokból létrehozott megyék feldarabolták a Székelyföld egységét, nemcsak földrajzi, hanem társadalmi szempontból is. Az évtizedek során többek között ez a feldarabolás táptalajt teremtett olyan ellentéteknek, versengéseknek, amelyek negatív hatásai miatt a jelenkori gazdasági, politikai és társadalmi kohéziónak sem sikerült mindeddig megvalósulnia Székelyföldön.

Mindemellett a román–magyar etnikai „háborút” politikai szinten erőteljesen fenntartják, elsősorban az ország mindenkori kormánya. Az ellentétek megszüntetésére vagy legalább enyhítésére sajnos még 2020-ban sem mutatkoznak politikai törekvések.

Harminc éve is, most is elnöki székből érkezett a támadás: az 1990-es évek elején Ion Iliescu államelnök (akiről mára köztudott, hogy a kommunista rezsim kiszolgálója volt, Ceaușescu mellett) használta ki a választások alkalmával is a „magyarok el akarják venni Erdélyt” kártyát, ahhoz hasonlóan, ahogy 2020-ban Klaus Iohannis államfő, (talán) népszerűségének növelése céljából ugyancsak Erdély leszakadásával, elvesztésével riogatta a választókat, ekképp szítva a magyarellenességet.

1989. december 22. a Ceaușescu-házaspár által vezetett diktatúra végét és egy egészen új rendszer, a demokrácia romániai kezdetét jelentette. A forradalmat követően országszerte elkezdődött a közösségek önszerveződése, a szabadság, a nép szabad akaratának érvényesítése jegyében.

Csíkszeredában a nevezetes napon, december 22-én jelentek meg azok a közösségi vezetők, akik ebben a forradalmi hangulatban felvállalták a közöség igazgatását, vezetését, megszervezését. Olyan személyek voltak ők, akik saját közösségük hiteles alakjainak, mozgatórugóinak számítottak korábban is: az értelmiségi elit tagjai, tehát többségben mérnökök, orvosok, tanárok, vállalatigazgatók, akik meghatározták a város és a megye politikai irányvonalának alakulását. Ennek hatása több mint harminc éve érezhető a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokban.

A csíkpálfalvi születésű, később Kossuth-díjjal kitüntetett Ferenczes István író, költő volt az, aki a forradalom első pillanataiban kiment a főtérre, és ott gyertyát gyújtott. Mellette Pataki Imre, Csutak István és Papp Kincses Emese szólt az összegyűlt tömeghez, ők indították el az önszerveződés folyamatát is. Azokban a napokban gyorsan, egymás után alakultak meg a különböző bizottságok, szervezetek, amelyeknek elsődleges célja a közösségi élet megszervezése, a gazdasági–társadalmi folyamatok működtetése, illetve a közigazgatás folytonosságának biztosítása volt az első szabad választások megszervezéséig.

Az ebben az időszakban megalakult szervezetek, bizottságok élére kerülő személyek több funkciót, felelősséget vállaltak. 1989-től 1992-ig mondhatni Pataki Imre jogász vezette Hargita megyét, miután december 23-án létrehozták a Hargita megyei Demokratikus Ideiglenes Bizottságot, amelynek elnevezését később a Nemzeti Megmentési Front Megyei Tanácsára változtatták. Pataki mellett Ferenczes István, Lászlóffy Pál, Somay Pál, Balázs Sándor, Bokor Márton, Csutak István és Ioan Proca lett a bizottság tagja. 1992. július 20-án Pataki Imre Hargita megyei tanácselnököt, valamint Fodor Ferencet, Kovászna megye prefektusát miniszteri rendelettel eltávolították hivatalából.

1989 december 24-én az országban az elsők között megalakult a helyi Magyar Demokrata Szövetség, a későbbi megyei területi RMDSZ. A húsztagú szervezet élére Ferenczes Istvánt nevezték ki, aki elmondása szerint 1989 és 1995 között „vitte az RMDSZ zongoráját”. A Szövetség tagjai olyan személyek voltak, akik a későbbiekben meghatározták a csíkszeredai politikai tér alakulását: többek között Vorzsák János, Tánczos Vilmos, Borbély László, Beder Tibor, Vorzsák István, Zólya László, Sántha Pál Vilmos, Kálmán Dénes, Bíró Albin és dr. Zsidó Ágnes.

Ezt az időszakot talán úgy lehetne jellemezni, mint a közösség reményteljes újjászületését, hiszen a demokratikus felelősségvállalás jegyében mindenki tenni akart valamit saját lehetőségeinek, szakmai felkészültségének megfelelően.

Nem véletlen az, hogy a civil és politikai, valamint a gazdasági szereplők különböző szervezeteket hoztak létre vagy vállalták azokban a vezetői tisztségeket. Csíkszereda 1989 előtti vezéregyéniségei, mint például Pataki Imre jogász, Ferenczes István, Csutak István vagy Benkő Sándor azáltal, hogy már a forradalom legelső napjaiban vállalták a közösség megszervezését, lélekjelenléttel tudtak fellépni azért, hogy elkerülhetővé váljon a forradalom zűrzavarában a káosz. A csíkszeredai közösség új vezető elitjét tehát olyan személyek alkották, akik korábban is valamilyen formában a közösség élén álltak, például gyárigazgatóként, jogászként, tanárként vagy orvosként. Valamiért mindannyian köztiszteletnek örvendtek, hitelesek voltak a közösség szemében. A későbbiekben közülük kerülnek ki azok a politikai személyiségek, akik a jelen pillanatig a magyar kisebbség képviseletében számottevően alakítják a politikai, közéleti folyamatokat, helyi vagy országos szinten.  

Csíkszereda első polgármestere: László Pál építészmérnök

Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy Hargita megye létrehozásakor, 1968-ban Albert András volt a polgármester funkcióit ellátó „néptanácselnök”, illetve a pártbizottság titkára. 1968 novemberében Ráduly Elek, majd Búzás Balázs lett a városvezető, és 1983-tól a rendszerváltásig Fábián András volt a párttitkár.

1990 első heteiben tehát megszervezték a város közigazgatását. A Nemzeti Megmentési Front csíkszeredai Tanácsa a helyi közösség javaslatait figyelembe véve január 19-én László Pál építészmérnököt, a Hargita megyei Építőipari Vállalat aligazgatóját nevezte ki a város polgármesterévé, Buslig Józsefet pedig alpolgármesterré. A megye igazgatására Várday György közgazdászt kérték fel.

Az 1990. május 20-án megtartott első demokratikus parlamenti választáson Hargita megyében 90 százalék fölötti volt a részvételi arány.

Az RMDSZ bezsebelte mind a képviselő-, mind a szenátorjelöltekre leadott szavazatok több mint 85 százalékát, így két szenátort (Verestóy Attilát és Hajdu Menyhért Gábort), valamint öt képviselőt (Borbély Ernőt, Csutak István Ferencet, Incze Bélát, Borsos Géza Józsefet és Nagy Benedeket) küldhetett a román parlamentbe.

László Pál mindössze két évig volt polgármester: 1991. október 30-án szívroham okozta halálát. Kétéves polgármesteri tevékenysége alatt Csíkszereda utcái visszakapták magyar nevüket, valamint bevezették a magyar nyelvű tanügyi oktatást. Az Ezer Székely Leány Napja elnevezésű találkozót is az ő polgármestersége alatt élesztették újjá.

Mint azt a Székedi Ferenc akkori RMDSZ-elnök által írt nekrológ megjegyzi, „ő volt az újjászületett demokrácia, az építészetétől, hagyományaitól kényszerrel eltérített és oly nehezen magára találó város első polgármestere. Az a közösségi ember, aki talán nem is tudta, hogy mire vállalkozott. Akinek a fejére szakadt az átmenet minden kínja-keserve, akinek a régi, romboló társadalomszerkezet és az olyannyira vajúdó új között az egyensúlyhelyzetet kellett volna megtalálnia. Anyagi fedezet és bárki kezében máról holnapra infláció olvasztotta pénz nélkül. Akinek a gyors változások óhaja és a szűkre szabott lehetőségek kényszere között meg kellett volna találnia az ígéret földjét. (...) Fizetsége minálunk az egyéntől elfoszló, a magánélettől elszakadozó idő, a megromló egészség és olykor-olykor a lelkiismeret egyetlen megnyugtató villanása: talán én is tettem valamit. (...) De ő nem játszott, ő nem alakított: mindig ő maga volt, és nem ritkán a lélek páratlan érzékenységével találta meg nehéz helyzetekből a kiutat. Csak ebből, a legkegyetlenebből nem sikerült. Pedig tudom, jól tudom, ő is a túlélés, az ittmaradás megszállottja volt.”

Ezt követően Csiszér Andor, az egykori Hargita Megyei Tervezőintézet vezetője vette át pár hónapra a polgármesteri tisztséggel járó teendőket, majd 1992 februárjában megtartották az első demokratikus helyhatósági választást.

Az 1989–1991-es időszakból fennmaradt feljegyzések, naplójegyzetek és dokumentumok mai napig nem teljesek. Néhol szubjektív interpretációknak adnak teret, és a történelmi hitelesség elmaradhat, de az mindenképp vitathatatlan, hogy a rendszerváltás időszakából megmaradt és olvasható szövegek tükröt tartanak elénk.
Választás, majd lemondás

Az első igazi önkormányzati választásra készülve az RMDSZ tíznél is több személyt keresett meg, hogy legyen a polgármesterjelöltje. Végül a 43 éves Somay Pál erdőmérnök vállalta a megmérettetést. Ellenfele a 32 éves György Béla Zsolt volt, a Csíki Platform elnevezésű, főleg fiatal vállalkozókat tömörítő szervezet jelöltje. Kettejük versenyét Somay nyerte, ám alig másfél évig volt polgármester, majd lemondott tisztségéről. Ideiglenesen Erdei István, az akkori alpolgármester vette át a város vezetését, majd 1993 őszén időközi helyhatósági választást tartottak, amelyen Dr. Csedő Csaba István korábbi kórházigazgató és önkormányzati képviselőnek szavaztak bizalmat.

Csedő közel tizenegy éven keresztül vezette a várost: először az RMDSZ színeiben nyerte meg a választásokat, majd a következő két megmérettetésen (1996-ban és 2000-ben) függetlenként is sikeresen zárta a kampányt.

1996-ban kétfordulós volt a választás. Az első fordulóban hatan indultak a polgármesteri székért: Dr. Csedő Csaba István, Rákosi Zoltán és György Béla Zsolt függetlenként, Buzás László az RMDSZ színeiben, Bogdan Iulia a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), illetve Bíró Imre a Liberális Párt jelöltjeként. A második fordulóra a legtöbb szavazatot Csedő (7789) és Rákosi (5585) kapta, Buzás László harmadik lett 3747-tel. Ennek ellenére a második fordulóban Csedő Csaba és Buzás László versengett a szavazatokért, végül a hivatalában levő polgármester elsöprő győzelmet aratott: 10768 szavazattal, közel 79 százalékkal nyert Buzással szemben, aki csak 2976 szavazatot, azaz mintegy 22 százalékot gyűjtött össze.

Érdekes adalék, hogy Rákosi Zoltán visszalépett a második fordulótól, így nem lett független-független versengés. Noha a számok azt mutatták, hogy a szavazók inkább az ugyancsak függetlenként induló számára szavaztak bizalmat, Rákosinak az volt az elve, hogy „megfelelő támogatottság hiányában egy vezető nem tud igazán jó munkát végezni.” Ezt tartotta szem előtt az 1996-os csíkszeredai polgármester-választáskor is, ahol barátai, ismerősei biztatására indult. „Rávettek, hogy mindenki mellém áll, meggyőztek. A Sutában, ahol lakom, mindennap elvágták a kábelt, így nem tudtam senkivel beszélni. A választáson nem úgy volt, ahogy mondták, furcsa dolgok történtek. Eljött Jakubinyi György érsek, azt mondta, nehogy megtörténjen, hogy más felekezetű legyen a polgármester. Bejutottam a második fordulóba, de amikor már odajutottunk, hogy a föld alá helyezett telefonkábelt is kiásták, és tüzet tettek rá, azt mondtam, álljunk meg, hát nem én vagyok az egyes számú közellensége a városnak, és visszaléptem.

Most azt mondom, örvendek, hogy nem lettem polgármester, mert lehet, hogy már alulról szagolnám az ibolyát”

– mesélte.

Dr. Csedő Csaba István volt polgármester egy öt évvel ezelőtti interjúban úgy emlékezett vissza erre a periódusra, hogy fontosnak tartotta megismerni az embereket és a közösséget, de ugyanolyan súllyal bírt a város és intézményeinek megfelelő működtetése is. Polgármestersége alatt, a város első megnyert pályázata révén sikerült egy éjszakai menedékhelyet kialakítani a Gyermek-sétányon, a Petőfi utca ekkor alakult át sétálóutcává, sikerült bővíteni a földgáz-hálózatot, mindemellett a város kulturális élete is nagy lendületet nyert: megalakult többek között a Csíki Játékszín. Sportpálya épült, és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek köszönhetően elkezdődött a távoktatás Csíkban, ezt követte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem informatika karának létrehozása.

„A Sapientia egyetem gondolata ezek után jelent meg, és vált valósággá, köszönhetően Orbán Viktornak, és az első Orbán-kormánynak. Sok munka volt ebben is, az épület megvásárlása, előkészítése. Egy dolog, amit nem tudtam megcsinálni, és nagy lelki fájdalmam, az öregek otthona. Letettük az alapkövet, és a hely jó lett volna, de nem volt támogatás. Templomok épültek, nem is egy, egyik helyett legalább lehetett volna egy idősotthont építeni” – vélekedett.

Mindemellett a térség fenntartható gazdasági fejlesztése érdekében kidolgozták az Agenda 21 elnevezésű gazdaságfejlesztési tervet, amely közel tízéves városfejlesztési stratégiát vázolt fel. Az Agenda 21-et 2002-ben a lakosság számára is elérhetővé tették: magyar nyelven is olvasható volt, ismertette a munkacsoportokat és az ellenőrző bizottság tagjait, közösségi konzultációra adva lehetőséget.

2001-ben született meg az a felhívás, amelyben Csíkszereda elöljárói arra buzdították a lakosságot, hogy maradjanak távol a román nemzeti ünneptől, a december elsejei ünnepségektől.

„December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek.”

2000-ben ugyancsak kétfordulós helyhatósági választásokat tartottak: a korábbi évek tapasztalataira alapozva dr. Csedő Csaba István függetlenként indult a megmérettetésen. Négy ellenfele volt: az RMDSZ jelöltje Biró Albin volt, a liberálisoké György Béla Zsolt, a kereszténydemokratáké Miron Dusa, az AP pedig Téglás Doinát jelölte. Ezúttal is dr. Csedő Csaba bizonyult a legnépszerűbbnek: az első fordulóban 8892 szavazattal végzett az élen. Biró Albin 2555 szavazattal lett második, de ezek a számok már sejteni engedték a végeredményt. A második fordulóban Csedő 8899 szavazattal közel 90 százalékos győzelmet aratott Biró Albin felett, akinek csak 1318 szavazatot sikerült megszereznie.

Érdekességképpen azt is meg kell említenünk, hogy az akkori (2001. ápr. 4.) területi RMDSZ, amely Biró Albin vezetése alatt működött, összetűzésbe került az egy évvel korábban alakult CSTIT (Csíki Területi Ifjak Tanácsa) vezetőségével. Hargita megye tanácsának jelenlegi elnöke, Borboly Csaba (akkor még CSTIT-elnökként) azzal vádolta Biró Albint, hogy az ki akarja lakoltatni őket. A közelgő RMDSZ-tisztújításon az ifjak Ráduly Róbert Kálmánt támogatták. Vélhetően a kilakoltatási incidens – amely Ráduly Róbert szerint „a hatalommal való visszaélés” eszköze volt – hozzájárult az új jelölt sikeréhez.

És akkor jött Ráduly...

A 2004-es helyhatósági választásokon Csedő doktor teret engedett az újabb jelölteknek. A kétfordulósra tervezett polgármester-választást már az első forduló eldöntötte:

a jelöltek közül Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-es jelölt fölényesen elnyerte a csíkiak bizalmát, és az érvényes szavazatok közel 74 százalékát vitte el.

Konkrétan 8788 szavazatot kapott (a többi három jelölt alig haladta meg az ezres szavazatszámot). Ráduly mellett még Tamás Sándor József indult függetlenként, Pănescu Tiberiu a liberálisok részéről és Andrei Jean-Adrian a szociáldemokraták képviseletében.

Ráduly polgármesteri pályafutása előtt, 1996-ban az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője lett, 1999–2000-ben pedig az RMDSZ Elnöki Hivatalának külpolitikai tanácsosa volt. 2004-től egészen 2015-ig, majd 2016-tól napjainkig vezette és vezeti Csíkszeredát.

A 2008-as helyhatósági választások is eldőltek már az első fordulóban. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az RMDSZ jelöltjeként nyerte el a csíkiak bizalmát öt riválisával – Papp Előd (MPP), Pănescu Adrian (PNL), Andrei Jean-Adrian (PSD), Tamás Sándor János független és Zudor Ferenc (liberális-demokrata) – szemben. Ezúttal Ráduly 7519 szavazattal nyert, a második helyen végző Papp Előd csak 3055 szavazatot szerzett meg.

Itt érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a megyei tanács elnöki tisztségéért folytatott harc 2008-ban Borboly Csaba RMDSZ-es és Szász Jenő MPP-s jelölt között dúlt. Tehát a polgármesteri és a megyei elnöki tisztségért is RMDSZ-es és MPP-s jelöltek harcoltak. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a „szavazati kedv” akkoriban jelentősen csökkent Csíkszeredában, habár ez országos tendenciaként mutatkozott.

A 2012-es helyhatósági választásokat Ráduly Róbert Kálmán ismét az RMDSZ színeiben nyerte meg 10404 szavazattal, messze elhagyva kihívóját, az MPP-s Bokor Mártont, aki csak 2059 szavazatot szerzett meg.

Ráduly Róbert Kálmán ezen mandátumát a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) törte meg, amikor 2015 nyarán Szőke Domokos alpolgármesterrel együtt őrizetbe vették a városvezetőt.

A vádirat szerint a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házát szándékosan nyomott áron vásárolta meg az önkormányzat. Emellett több más vádpont is megjelent, többek közt az, hogy a polgármester nagyobb összeget kapott egy áruház építéséért és a közúti rendezéshez szükséges építkezési engedélyek kibocsátásáért, illetve, hogy pénzt kért egy mobilszolgáltatói szerződés megkötése érdekében.

A hosszú ideig húzódó eljárást 2019 januárjában szüntették meg: a vádak alaptalannak bizonyultak, a vádak alaptalannak bizonyultak, ám a DNA fellebbezett, tehát a történet még mindig folytatódik. Ám Ráduly 2015 júniusában, még a büntetőeljárás kezdetekor lemondott tisztségéről. A meghurcoltatás kihatott a következő évben megszervezett helyhatósági választásokon elért eredményére, ugyanis abban az évben a korábbi választásokhoz képest jóval kevesebb voksot szerzett meg. Ezúttal csak 7699 szavazattal győzött Tőke Ervin EMNP-s jelölttel szemben. A hat jelölt közül Somay Péter volt a harmadik magyar polgármesterjelölt, aki az MPP színeiben indult, de ő kapta a legkevesebb szavazatot (487-et).

A választások akkori eredményeképpen a 19 képviselői székből tizenhármat RMDSZ-esek foglalhattak el, az EMNP részéről hárman, a PNL-től pedig két képviselő jutott be a tanácsba, míg a PSD-nek egy mandátumot sikerült megszereznie. Az MPP-nek egy sem jött össze.

2020. szeptember 27-én a csíkszeredaiak a rendszerváltás utáni hatodik alkalommal szavazhatnak bizalmat egy újabb polgármesternek. Mivel az idén március 7-én megrendezett előválasztáson Korodi Attila, az RMDSZ képviselője a szavazatok közel 74 százalékát szerezte meg Ráduly Róbert Kálmán hivatalban levő polgármesterrel szemben, eldőlt, hogy utóbbi nem indul ezen a megmérettetésen. Az RMDSZ színeiben tehát Korodi Attila, míg az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben ismét Tőke Ervin lép porondra. A történet tovább íródik.

Az anyag elkészítéséhez egyebek mellett a korabeli újságok (nyomtatott és online), archív anyagok szolgáltak forrásként. Mindemellett felhasználtuk a Bárdi Nándor által szerkesztett Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése (1989–1990) c. tanulmánykötetet, illetve a Szabó Katalin és Sarány István által szerkesztett Megyecsinálók c. könyvet. A választásokkal kapcsolatos hivatalos, az 1996–2016 idősávra vonatkozó információk az alegeri.roaep.ro honlapon is elérhetők.
Az írás eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot szeptember 14-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.