A vébékről lemaradt Európa-bajnokok: az Eb-k meglepetésgyőztesei nem jutottak ki a világbajnokságokra

Világbajnokságot 1930 óta, Európa-bajnokságot pedig 1960 óta rendeznek, ebben a párhuzamos történetben arra is van példa, hogy az Eb-győztes egyenesen világbajnoki címet szerzett (pl. Németország – akkor még NSZK – 1974-ben vagy Spanyolország 2010-ben), ugyanakkor arra is, hogy gyengén szerepelt, de három olyan eset is előfordult, amikor az aktuális Európa-bajnok nem jutott ki a világbajnokságra.

Az első, 1960-ban megrendezett Európa-bajnokság győztese Párizsban a Szovjetunió lett, amely az 1962-es chilei világbajnokságon nem is szerepelt rosszul: megnyerte csoportját, ám a negyeddöntőben összefutott a házigazdával, és 2–1-re kikapott. A következő Eb-győztes, Spanyolország az 1966-os angliai vébén a csoportjából sem jutott ki, ellenben négy évvel később az olaszok (akárcsak a spanyolok 1964-ben, Olaszország is hazai pályán nyert Eb-tornát 1968-ban) a vébédöntőig jutottak, azt viszont 4–1-re veszítették el minden idők legjobb brazil csapata ellen.

Ennél is tovább ment a következő Eb győztese: Nyugat-Németország 1972-ben Belgiumban nyerte meg a kontinenstornát, két év múlva pedig vébét rendezhetett, és azt is diadallal fejezte be.

A nemrég elhunyt Gerd Müller az Eb és a vb döntőjében is betalált: a brüsszeli döntőn kettőt lőtt a szovjeteknek (3–0-ra győztek), a Münchenben 2–1-re végződött finálé győztes találatát lőtte a hollandoknak. A németek két évvel később, 1976-ban, Belgrádban is Eb-döntőt játszottak, ám a 2–2-re végződött finálét tizenegyespárbajjal zárták le, ebben pedig a meglepetéscsapat Csehszlovákia (az elődöntőben a hollandokat verték) volt jobb, Antonín Panenka akkor híresült el tizenegyesrúgó „módszeréről”.

A csehektől (a csapatban inkább szlovákok voltak, sőt két felvidéki magyar is, Gőgh Kálmán és Móder József) azt várta volna el mindenki, hogy kijutnak az 1978-as argentínai világbajnokságra, de ez nem így történt. Walesszel és Skóciával kerültek egy hármasba, az első meccsen, 1976 szeptemberében hiába győztek a skótok ellen 2–0-ra, mert tavasszal Wrexhamben belefutottak egy 3–0-s walesi pofonba, majd a Kenny Dalglish nevével fémjelzett skót válogatott is legyőzte őket 3–1-re a glasgow-i Hampden Parkban. A skótok a Liverpoolban megrendezett Wales elleni meccset is behúzták 2–0-ra.

Iszonyatos feszültség volt azon a meccsen, ami a csoport döntője volt tulajdonképpen: győzelemmel Wales juthatott volna ki a vébére, ám Dalglish azon a nyáron szerződött a Celtictől a Liverpoolba, így az Anfield akkor már hazai pálya volt neki...

Wales mellett Csehszlovákia bánta legjobban ezt az eredményt, kettejük utolsó meccsét hiába nyerték meg 1–0-ra Prágában az Eb-győztes csehek, a skótok jutottak ki a vébére.

Az 1984-ben Eb-győztes Franciaország a mexikói világbajnokságon nagyon jól szerepelt, Platini és társai bronzérmet szereztek. Az 1988-as németországi Eb-t megnyerő hollandok pedig furcsa helyzetbe kerültek: a házigazda németeket az elődöntőben verték meg 2–1-re Van Basten gyönyörű találatával, viszont két év múlva, az olaszországi világbajnokságon ismét szembe került a két csapat. A milánói San Siróban megrendezett nyolcaddöntőben úgy feszültek egymásnak, hogy legjobbjaik a város két csapatában játszottak: a hollandoktól Gullit, Van Basten és Rijkaard a frissen és kétszeresen BEK-győztes AC Milanban, míg az Internazionalénak háromtagú német „kontingense” volt, Matthäus, Klinsmann és Brehme.

Utóbbi lőtte a győztes gólt a 2–1-re megnyert meccsen, a németek pedig meg sem álltak a világbajnoki címig. Két év múlva viszont óriási meglepetésre elveszítették az Eb-döntőt Svédországban, amit Dánia nyert meg

– a háború miatt a kijutott Jugoszláviát kizárta az UEFA, a helyettük beugró dánok tornagyőztesek lettek. Az Egyesült Államokban 1994-ben megrendezett vébén viszont nem lehetett ott a dán csapat, ugyanis selejtezőcsoportjában (ahol még Litvánia, Lettország, Észak-Írország, Albánia, Írország és Spanyolország alkotta a hetes mezőnyt) nagyon gyengén kezdett, ám végig harcban volt az első két helyért, ami automatikusan kijutást jelentett – akkoriban nem rendeztek pótselejtezőket.

Az utolsó fordulóban a spanyoloktól elszenvedett vereség azt jelentette, hogy a csoport harmadik helyén végeztek 18 ponttal és +13-as gólaránnyal, míg a szintén 18 pontos és +13-as gólarányú Írország úgy előzte meg őket, hogy több rúgott gólja volt! Az íreknek 19–6, míg a dánoknak 15–2 volt a mutatójuk, az akkori kiírás szerint ez döntött…

Az Angliában 1996-ban Eb-t nyerő Németország a két évvel későbbi franciaországi vébé negyedöntőjében vérzett el az akkor újonc (és bronzérmet nyerő!) Horvátország ellen (0–3), míg a vébégyőztes franciák 2000-ben az Eb-t is behúzták.

Eb-győztesként viszont nagyon rájuk járt a rúd a 2002-es ázsiai vébén, ugyanis a nyitómeccs után (0–1 Szenegállal) Uruguay-jal 0–0-t játszottak, majd kikaptak a dánoktól, így pedig csoportutolsóként zúgtak ki!

A 2004-es Eb-nek ismét hatalmas meglepetés lett a vége, Görögország a nyitómeccsen és a döntőben is a házigazda Portugáliát verte meg.

Ám a német szövetségi kapitánnyal (Otto Rehhagel) rendelkező görögök igen látványosan estek össze már az év őszén, Albániától szenvedtek 2–1-es vereséget, a végén csupán a csoport negyedik helye jött össze, így Rehhagel nem tudta kivezetni csapatát a szülőhazájában megrendezett vébére. A 2008-as Eb-győztes Spanyolország világbajnok lett 2010-ben Dél-Afrikában, sőt meg is védte az Európa-bajnoki címét 2012-ben Kijevben. A 2014-es vébén azonban látványosan elhasalt, Hollandiától (1–5) és Chilétől (0–2) is kikapott, így még a csoportküzdelmek során kiesett. A 2016. évi Európa-bajnokságot Portugália nyerte, a három évvel ezelőtti oroszországi vébén Ronaldóék a spanyolok mögött, kevesebb rúgott góllal lettek másodikak a csoportban, ám a nyolcaddöntőben már búcsúztak, Uruguay 2–1-gyel kiejtette őket.

A világ- és Európa-bajnokságok több mint hat évtizede íródó (közös) történetében mindössze egyszer fordult elő az, hogy a világbajnoki címvédő (nyilván amennyiben európai csapatról volt szó) ne jusson ki az azt követő Európa-bajnokságra.

Ezt az olaszoknak „sikerült” véghezvinni 1982–1983-ban, ugyanis az 1984-es, franciaországi, akkor nyolccsapatos Eb-re az olaszok csoportjából egy másik együttes jutott ki: Románia. De ez már egy másik történet…