A kistermelők tehénteje a legjobb, miközben multik uralják a romániai tejpiacot

Nagyvárosokban a megvásárolható tejtermékek között kevés a helyi •  Fotó: Kisréti Zsombor

Nagyvárosokban a megvásárolható tejtermékek között kevés a helyi

Fotó: Kisréti Zsombor

Tejpiacunk mintegy kétharmadát nagy nemzetközi cégek uralják, az általuk feldolgozott nyerstej zömében külföldről származik. A megmaradt hazai kis- és közepes gazdák tehénteje helyi feldolgozókhoz kerül. Összeállításunkban a kereskedelemben megtalálható tejválasztékot vizsgáltuk.

Kisréti Zsombor

2021. október 01., 20:112021. október 01., 20:11

Legjobban elterjedt élelmiszerünk a tej. Kereskedelmi forgalomba hozott friss tej alatt elsősorban tehéntejet értünk. Nagy előnye, hogy a tejben található tápanyagokat szervezetünk jól hasznosítja mind a dietetikus, mind a szokványos étrendben.

Sőt az állati eredetű zsírok közül a tejzsír a legkönnyebben emészthető, telítetlen zsírsavai az egészséges táplálkozás fontos összetevői.

A tejcukor szintén alapvető tápanyaga a szervezetnek, amely a bélben lebomolva segíti elő az emésztést. Az ásványi anyagok közül a tej tartalmazza a legtöbb kalciumot, amely bélrendszerünkből tökéletesen felszívódik a véráramba.

A csontritkulás megelőzésének egyik legjobb természetes módja a rendszeres tejfogyasztás. Állati eredetű, folyékony táplálékunk azonban számtalan más, a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagot is tartalmaz: egyebek közt gazdag zsírban oldódó A-, D-, K- és E-vitaminban, illetve a vízben oldódó B-vitaminok tárházában.

E rövid összefoglalóból is kiderül, mennyire értékes és nélkülözhetetlen élelmiszerünk a tehéntej, amelyet sovány (1–2%) és a megközelítőleg eredeti, 3,5 százalékos zsírtartalommal is megvásárolhatunk.

Az áruházláncok főként a nagy cégek termékeit kínálják •  Fotó: Kisréti Zsombor Galéria

Az áruházláncok főként a nagy cégek termékeit kínálják

Fotó: Kisréti Zsombor

Nagyüzemi tejek

Elegendő végignéznünk bármely élelmiszerbolt vagy bevásárlóközpont polcain, hogy rádöbbenjünk, mekkora felhozatal van friss tejből. Szakemberek szerint az élelmiszerágazatok közül a romániai tejpiacon alakult ki a legádázabb konkurencia.

Mindez olyan körülmények között, hogy az ország 2007-es európai uniós felvételét követően drasztikusan visszaesett a hazai tehéntartó és tejtermelő gazdák száma. Tizenöt év alatt gyökeresen átalakult a hazai tejpiac, amelyen nagy tételekben jelent meg a környező országokból – Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, sőt Ausztriából is – importált nyerstej.

A zömében külföldi tőkével működő legnagyobb romániai tejfeldolgozó vállalatok – Albalact, Danone, Brassói tejgyár (Fabrica de lapte Brașov), FrieslandCampina (Napolact), Hochland, Covalact és a Dorna Lactate – a hazai tejpiac háromnegyedét uralják.

A multinacionális cégek hazai leányvállalatai sokféle kiszerelésben kínálnak tejet, a közös bennünk azonban az, hogy feldolgozott nyerstejük zöme importból származik.

Rendszerint a több ezer szarvasmarhát tartó nagy farmokról.

Egyik legfontosabb élelmiszerünk, a friss tej •  Fotó: Kisréti Zsombor Galéria

Egyik legfontosabb élelmiszerünk, a friss tej

Fotó: Kisréti Zsombor

A nagy cégek közül kevés kötelezte el magát a hazai kis- és közepes gazdák tejének felvásárlása mellett. Igaz, erre is vannak pozitív példák, hiszen a marosvásárhelyi székhelyű FrieslandCampina – amelynek tulajdonosa a világ egyik legnagyobb tejtermelő és -feldolgozó szövetkezete Olaszországban – egy mezőségi szövetkezeten keresztül gyűjti be a gazdák által megtermelt tejet, és ebből készül a romániai piac egyik jó minőségű – és ezért viszonylag drága – teje, az országszerte forgalmazott Napolact.

Az olasz tulajdonban lévő tejfeldolgozó vállalat ugyanakkor készít olcsóbb márkákat is importból származó, nagyüzemi tejből. A tejpiac zsúfoltságát növeli, hogy a legtöbb áruházlánc saját márkanév alatt is kínál friss tejet, zömében importtejből. Magyarországon előállított nagyüzemi tehéntejet forgalmaz a Metro és a Lidl, más áruházláncokba elsősorban Lengyelországból vásárolják meg az olcsóbb kiszerelésű nyerstejet.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Labdába rúgnak a kisebbek is

 A zsúfolt romániai tejpiacon szerencsére labdába rúgnak a kisebb tejfeldolgozó vállalatok is, amelyek szinte kizárólag a környékbeli gazdák tejét dolgozzák fel. Erdélyben az egyik legismertebb a Beszterce-Naszód megyei Monorfalu Carmo-Lact nevű cégének Monor név alatt piacra dobott friss teje.

A Szatmár megyei Unicarm vállalat is elsősorban helyi termelők nyersanyagát dolgozza fel, ahogyan több székelyföldi tejipari vállalat is.

Ez utóbbiak közül számomra a legízletesebb a székelykeresztúri Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet által előállított Keresztúri tej: mintegy kétszáz tehéntartó gazda friss tejét dolgozzák fel napi rendszerességgel.

A tej minősége elsősorban attól függ, hogy milyen takarmányt kap a tehén. A nagyüzemi tejtermelés a mennyiségre és a profitra törekszik, így a takarmányozást is ennek rendelik alá. A kisgazdák tejtermelése összehasonlíthatatlanul jobb ízvilágot jelent, hiszen a szabadban legelésző tehén, de

télen a jászolhoz kötött tejelő jószág is sokkal jobb minőségű alapanyagot állít elő, mint a nagyüzemekben.

Ha tehetjük, érdemes előnyben részesíteni a környékbeli kisebb tejipari vállalatok választékát, amelyek fennmaradása éppen attól függ, hogy van-e elegendő vásárlójuk. Többségük így is nehezen boldogul, hiszen a multinacionális cégek által dominált piacon egyre nehezebben maradnak talpon.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Igyunk friss tejet!

Számomra nem kérdés, hogy ha választanom kell a friss és a tartósított tej között, melyik mellett döntök. A kereskedelembe kerülő friss tej pasztőrözött, amelynek 0–10 Celsius-fokon egy-két nap az eltarthatósága.

A tejüzemben a nyerstejet tisztítják, beállítják a zsírtartalmát, és pasztörizálással minimálisan tartósítják. A hét napig eltartható ultrapasztörizált tej még közel áll a „természetes” tejhez, azonban a 90 napig fogyasztható, csírátlanított, 140 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleten tartósított termékből gyakorlatilag mindent kiölnek, ami táplálékot jelent a szervezetnek.

Az UHT-termékeknek csak a nevük tej, mert sem az ízük, sem természetes összetételük nem egyezik meg a friss tejével.

A mai kereskedelmi gyakorlatban, amikor a legkisebb boltokba is naponta hoznak friss tejet, nehezen érthető, hogy a hosszú időre tartósított tejnek miért van akkora piaca.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot szeptember 22-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei