Komoly felkészültséget igényel a minőségi kávé készítése
Fotó: Pinti Attila
A kávézásnak Székelyföldön is gazdag fogyasztói köre van. A széles tárházú kínálatban ma már nem újdonság egy-egy idegennek hangzó kávéfajta neve. Élvezeti cikk vagy már a mindennapok rutinjához tartozik a reggeli kávé? Létezik-e olyan, hogy jó és rossz kávé? Egyáltalán mitől lesz jó egy kávé? Kakucsi Áron Attila a 112 Coffee & Co. kötelékén belül a kávépörköléssel foglalkozik nap mint nap, az ő segítségével jártuk körbe a kávézás kultúráját.
2021. október 24., 09:012021. október 24., 09:01
A 27 éves fiatalember baristaként is beugrik időnként dolgozni, de mindenekelőtt tudásának gyarapítását és átadását helyezi előtérbe a vállalat kötelékében. Egyetemi évei alatt kezdett el bárosként dolgozni.
Volt elegendő motivációm, de mindenképp itthon szerettem volna boldogulni. Az éjszakázás viszont nem igazán jött be, így elindultam a kávé irányába. Pedig az elején csupán nem voltam megelégedve azzal, hogy milyen kávét főzök és milyen tejkrémet készítek” – így igazolt át a kávéról elhíresült vállalkozáshoz. A ranglétra bejárásával sok tudást elsajátított főnökétől, mellette szakirodalmat olvasott, így vált a cég kávépörkölőjévé.
Fotó: Pinti Attila
Áron két oldalról közelítette meg a kérdést. „A boltban vásárolt és otthon elkészített kávé rejtelmei a részletekben keresendők. Például hogy mikor volt pörkölve a kávé, hiszen az attól számított egy éven belül érdemes elfogyasztani. A másik aspektus az összetétel. Arabica vagy robusta, esetleg a kettő keveréke. Míg az előző egy gyümölcsösebb, savasabb, édesebb jellegű és már több ezer fajta létezik belőle, addig a másodiknak egy földesebb, durvább íze van, és magasabb a koffeintartalma. Ha párhuzamot kéne vonnom, akkor az oltott, illetve a direkt termő szőlővel tudnám összehasonlítani” – tudatta.
„Teljesen az ízlés alakítja, hogy melyik kávé számít jónak. A jelenlegi székelyföldi kávékultúra a sötétebb pörkölésű és kesernyés ízű kávékhoz van hozzászokva. Sokan megijednek egy világosabb pörkölésű arabicától, amikor a savas, savanykás ízzel találkoznak. Erre általában az a reakció, hogy biztos el van romolva a kávé, esetleg egy nappal korábban már le volt főzve, ami tévedés” – világosított fel. A másik esetben, amikor kávézóban fogyasztunk, teljes mértékben a baristán és annak felkészültségén múlik minden: érti-e az adott kávéfajta elkészítésének menetét, vagy hogyan készíti el a tejet. „Aki fogyasztott már minőségileg elkészített kávét, annak fel fog tűnni egy hanyagul főzött” – mutatott rá.
Fotó: Pinti Attila
A szakember szerint még mindig az ár hordozza a kávék iránti érdeklődésünket Székelyföldön. „Folyamatosan nyílnak az új felfogású, kávéspecialitásokat kínáló kávézók. Viszont mint pörkölő azt látom, félünk az új felé nyitni. És ez kár, mert elvesszük magunktól az élményt, hogy kipróbáljunk valami teljesen újat” – értékelte az idegenkedést. Hogy rutinból fogyasztunk-e kávét, arra is kitért Áron.
„Otthoni viszonylatban javarészt igen. Ellenben van, aki már újra felfedezte a rutinját azáltal, hogy megjelentek az új kávék és új ízek. Ebben az esetben már egy olyan szokásról beszélünk, amihez ragaszkodunk és mindennap boldoggá tesz minket. Ha százalékos elosztásban kellene értékelni a kávéfogyasztást, akkor 40 százalékot adnék a rutinnak, 60-at pedig az élvezeti cikknek” – fejtette ki.
Fotó: Pinti Attila
Hogy mit jelent a mérsékelt kávéfogyasztás, azt is hosszasan részletezte. „Ha megnézzük a közösségi oldalak felületeit, az emberek saját maguk leírásának tekintik a kávéimádó, kávéfogyasztó jelzőket. Meglátásom szerint ki kell tanulmányozni, hogy kinek mi a megfelelő mérték a határok súrolása nélkül. Ha valaki nagyon szereti például a V60-at (a tölcsér 60 fokos szögben szűkül, és az alján lévő lyukon keresztül csepegteti le az őrleményen átfolyt kávét – szerk. megj.), nem feltétlenül kell meginni ötöt-hatot belőle. Egészséges szintet kell belőni, ami azt az érzést adja, hogy a kávészükségletünk arra a napra ki van elégítve” – tudatta.
A szakember rávilágított a koffein jelenlétére is. A kávéban lévő koffein tulajdonképpen egy immunreakciója a növénynek, amivel a rovarok támadásai ellen védekezik. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságon terem a növény, annál kevésbé van kitéve a támadásoknak. Az arabica azért is tartalmaz kevesebb koffeint, mivel nagy tengerszint feletti magasságban terem.
Fotó: Pinti Attila
„Nem is olyan rég Brazíliában egy nem várt fagy tönkretette az idei termés harminc százalékát. Mivel a világ legnagyobb kávétermelőjéről beszélünk, a piaci érték ennek függvényében fog változni. Összességében nézve viszont meglátásom szerint a kávé piaci erőssége csak tovább fog nőni. A kávéipar kiépülése nem olyan régi, szóval sok újdonságra számíthatunk még a kávé világából. Ott van például a Kopi Luwak, amely talán a világ legdrágább kávéja. A cibetmacska megeszi a kávécseresznyét, az ürülékéből pedig összegyűjtik a magokat, és abból készül a kávé. Ha netán erre kiépül az ipar, akkor több cibetmacskát kell tartanunk világszinten. De említhetném akár azokat a kávékat, amelyek különböző élesztőkkel vannak erjesztve. Szóval egyre jobban bővül az előállítási és feldolgozási skála, így a kávé nem fog eltűnni a piacról” – osztotta meg vízióját.
Fotó: Pinti Attila
A barista szerint ha különleges kávét szeretnénk vásárolni, akkor ne a szupermarketben kutassunk, hanem erre szakosodott, speciális üzletben.
– ecsetelte Kakucsi Áron Attila.
Fotó: Pinti Attila
Fontos szerinte az is, hogy valóban kávét fogyasszunk, és ne keverjük össze például a tejszínhabos frappékkal, amelyek kávés desszertek.
Korpos Attila
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!