Szakemberek szerint antitest-szinttől függetlenül javasolt az oltás felvétele
Fotó: Komka Péter/MTI
Egyre több, a koronavírus-fertőzésen bejelentetlenül átesett, így az egészségügyi rendszer nyilvántartásában nem szereplő személy veti fel, hogy az antitestszintmérés alapján neki is járna zöldigazolvány. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint sokkal összetettebb a kérdés, az ötlet pedig jelenleg nem tekinthető életképesnek.
2021. november 04., 08:192021. november 04., 08:19
Tervben van-e a zöldigazolvány kibocsátása azok számára, akik sejtvizsgálat vagy az antitestek száma alapján bizonyíthatóan immunisak a koronavírus-fertőzésre? – ezzel a kérdéssel fordult Florin Cîţu ügyvivő kormányfőhöz és ideiglenes egészségügyi miniszteréhez, Cseke Attilához Dumitriţa Gliga. A Maros megyei szociáldemokrata képviselőnő arra hivatkozott, hogy
Ennek dacára az antitesteinek száma elérheti azt az értéket, amellyel egy beoltott személy rendelkezik, mutatott rá a PSD-s politikus.
„A vérből kimutatható antitestszint-vizsgálat egy hozzáférhető teszt, amelynek eredményét a háziorvos feltöltheti a közegészségügyi platformra, a páciens pedig megkaphatja a zöldigazolványt” – magyarázta a hét elején felszólaló Dumitriţa Gliga. Korábban ugyanezzel az elmélettel állt elő a szenátus plénumában a szintén szociáldemokrata színekben megválasztott szakpolitikus, Adrian Streinu Cercel. Becslései szerint eddig mintegy ötmillió állampolgár esett át a betegségen úgy, hogy nem került a központi nyilvántartásba. Az ellenzék más országok – mint például Izrael, Ausztria vagy Szerbia – példáját hozta fel, ahol már jó ideje végeznek ingyenes ellenanyagmérést.
A probléma sokkal összetettebb, mint ahogyan Dumitriţa Gliga vélekedik róla – mondja Vass Levente, az egészségügyi tárca államtitkára. Ha a rendszeres tesztelés nem az egyébként is megnyomorított egészségügyi rendszert és annak költségvetését terhelné, akár életképessé válhatna a felvetett ötlet. Annak dacára, hogy dicséretesnek tartja a szászrégeni képviselő asszony közelítését a kérdéshez,
Ugyanakkor Románia hiába bocsátana ki zöldigazolványt a magas antitestszámmal rendelkezőknek, azt jelenleg egyetlen uniós állam sem fogadja el. Vass szerint másként kellene a kérdéshez közelíteni, éspedig a szakemberek jól ismert szemszögéből. Világszerte egyetértés van abban, hogy a betegségen átesett személyeknek is egy idő után igényelniük kell az oltást.
A SARS-CoV-2-es típusú koronavírus elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás jelenti, szinte minden biológus és orvos azt hangoztatja, hogy bármilyen elérhető, igazoltan hatásos és biztonságos vakcina erősebb védettséget ad a súlyos megbetegedéssel szemben, mintha természetes úton átesnénk a fertőzésen.
– fejtette ki lapunknak Vass Levente. Példaként említette, hogy az oltás után fertőződő és biztonságból kórházi megfigyelés alatt tartott betegek csaknem 92 százalékának nem alakul ki tüdőgyulladása.
A legtöbb szakember egyetért abban, hogy jelenleg az ellenanyagszint-mérés nem használható egyéni szintű védettség felmérésére, mert rengeteg teszt van a piacon, amelyek eltérő érzékenységgel különböző értékeket mutatnak ki. Fejér Szilárd kutató szerint a standardizálás hiánya és az eredmények nemzetközi szinten el nem ismerése még nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben nem lehetne az antitestszint alapján meghatározni a megfertőződés rizikóját, legalábbis nagyságrendileg.
– állítja a sepsiszentgyörgyi szakember. Fejér szerint az antitestek számának megismerése még nem jelent védettséget a betegség ellen. Ugyanis a tudósok még nem ismerik azt a határt, amely megmondaná, hogy egy adott érték biztosan megvéd-e a fertőzéstől. „Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony
Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is megfelelő mennyiségű antitesttel rendelkeznek” – nyilatkozta néhány héttel ezelőtt lapcsaládunknak a háromszéki vegyészkutató.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás