Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka abbeli hitének adott hangot, hogy „a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához”. A februárban felszentelt Kovács Gergely érsek egy idős bölcs ember példázatával kezdte prédikációját, akinek egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A szomszédok előbb bajnak, majd szerencsének tekintették a történetet, de ő mindig feltette a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz jónak bizonyult, a jó pedig később rossznak.

Megemlítette: a koronavírus-járvány miatti állami rendelkezések következtében a zarándoklat és az együttlét hiányzik az idei ünnepből. Egy neki írt üzenetet idézett, mely szerint úgy érzi a csíksomlyói Mária vonzását a hívő ember, mint a vándormadár érzi, hogy útra kell kelnie. A csíksomlyói zarándoklat benne van a lelkekben, és a zarándokok mégsem vehettek részt rajta. „Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” – tette fel ismételten a kérdést az érsek.

Felidézte: Jézus is úgy érezte a kereszten, hogy az atyja elhagyta őt, aztán harmadnapra kiderült, hogy mégsem. „A történelem folyamán nem egyszer érezhette a mi népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát. Ha ezeket az alkalmakat felidézzük, megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés a mélységes gyász érzése.” Vigaszként Ferenc pápa Csíksomlyón elmondott szavait ajánlotta, aki úgy vélekedett: nem szabad elfelejteni a múltat, de cselekedni kell a jövő érdekében, és kérni kell a kegyelmet, hogy Isten „a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”. Kijelentette: a járvány sok mindent átértékelt bennünk, megtanított arra, hogy mi az, ami az igazán értékes, mi az, ami maradandó. Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúval is ugyanez történik. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához” – fogalmazott a gyulafehérvári érsek.

Kovács Gergely felidézte: nem az első alkalom a búcsú történetében, amikor nem gyűlhettek össze a zarándokok. Ne feledjük, hogy a történelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk. Vállaljunk sorsközösséget, és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a napba öltözött asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el most ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat senki és semmi nem veheti el” – fogalmazott az érsek.

A pünkösdszombati körmenet idén sem maradt el. Papok és hívek kis csoportja felvitte a Kis-Somlyó-hegyen álló Salvator kápolnához és a szabadtéri misék Hármashalom-oltárához a Labarumot. A henger alakú győzelmi zászló a pünkösdszombati körmenet legfontosabb jelképe. A mintegy 30 kilogrammos Labarumot a hagyomány szerint a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium legjobb eredményt elérő végzős diákja viszi.

A székelyföldi közösségek üzeneteit gyalogos, lovas és kerékpáros stafétával juttatták el a Mária-út zarándokai, akik hármas csoportokban, kereszttel, székely zászlóval és Mária-út-zászlóval zarándokoltak a szomszédos településig.