Zakariás Zoltán szerint a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választotta elnökévé első, Székelykeresztúron megrendezett országos küldöttgyűlésén szombaton az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – jelentette be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött politikai szervezet.
2023. március 18., 17:252023. március 18., 17:25
2023. március 18., 18:022023. március 18., 18:02
Az alakulat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek. Elfogadta az országos küldöttgyűlés az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
„Az értékvesztő, globalizálódó, anyagiasodó, egyénközpontú mai világunkban a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti. Ez a veszély hatványozott a mi esetünkben, mert a kisebbségi helyzetünkben a közösség támogató, aktív fellépésére nagy szükség van” – idézte az MTI a pártelnököt. Zakariás szerint az EMSZ ezért az erdélyi magyar közösség mozgósítására, „ébren tartására” fog összpontosítani, a 2024-es választási évben pedig az önkormányzati voksoláson akar minél jobb eredményt elérni.
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
„Képviselje továbbra is az erdélyi magyarság, a székelyek, a partiumi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor, akik szórványban élnek, számukra a kulturális- és a személyi elvű autonómiát, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami a kultúrát, oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, majd ők is a saját gyermekeiknek és unokáiknak. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó az MTI szerint.
Szili Katalin másfelől azt kérte az EMSZ politikusaitól, hogy ahhoz az együttműködési készséghez is legyenek hűek, amelyet a 2018 januárjában az RMDSZ aláírt hárompárti (RMDSZ-MPP-EMNP) megállapodásban fogalmaztak meg. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Fotó: László Ildikó
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „az egységes nemzeti oldal” létrejötteként üdvözölte az EMNP és MPP fúzióját. „Egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk” – fogalmazott a küldötteknek eljuttatott üdvözletében az EMNT elnöke, aki a erdélyi-székelyföldi közösségi önrendelkezés kivívása céljából szövetségre hívta az EMSZ-t.
Fotó: László Ildikó
Az RMDSZ-t pártoskodással, az ellenvélemények elnyomásával és az erdélyi magyarság autonómiaigényének feladásával vádoló, Tőkés László vezette belső ellenzék 2003-ban távozott a szövetségből és több mozgalmat, politikai szervezetet is létrehozott. Az erdélyi magyar pluralizmus jegyében az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló, hosszas jogi küzdelmek révén bejegyzett két magyar párt – az MPP és EMNP – a romániai önkormányzati választásokon 2012 óta a magyar voksok mintegy 10-15 százalékát szerezte meg, az RMDSZ 85-90 százalékával szemben.
Fotó: László Ildikó
Az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással és a két párt fúziója révén létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás