Visszakerül méltó helyére a kolozsvári Erzsébet-szobor a Fellegvár helyreállítása során

Több irányból is megközelíthetővé tenné, ugyanakkor az egykori katonai erődítmény műemlék jellegét hangsúlyozná a kincses város kilátójának is számító Fellegvár felújítási tervének elkészítésével megbízott szakembercsoport. A kolozsvári polgármesteri hivatal innovációs központja (CIIC) által szervezett, online közvetített csütörtök esti közvitán emlékeztettek: a polgármesteri hivatal nemzetközi tendert írt ki a műemlékvédelmi övezet helyreállítására, a nyertes koncepció hazai és külföldi szakemberek választása.

Mircea Muntean építész a nyertes csapat képviseletében elmondta: a terv mögött népes szakembergárda áll, a területrendezéstől a régészetig több terület képviselőjét bevonták a munkába. Rámutatott,

a Fellegvár Kolozsvár kilátója, kirándulóhelye, ugyanakkor egy történelmi műemlékegyüttes, ezt a jellegét is szeretnék erősíteni.

Úgy vélte, az egykoron a város védelmét is biztosító erődítmény nehezen megközelíthető, egyrészt a számos földcsuszamlás miatt – 40-50 éve végeztek utoljára helyreállítási munkálatokat – másrészt, mert egyre nagyobb szeleteket „kanyarítanak le” belőle és nyilvánítanak magánterületnek.

Ezért az egyik cél, hogy több irányból is megközelíthetővé tegyék a létesítményt, hiszen ez kikapcsolódási hely is, ahova sétálni, futni járnak a helyiek, és sok turista is felkeresi. Úgy vélte, az egykori erődítmény épp történelmi jellegét veszítette el, ezért ezt erősítenék. De a felújítási terv nagy hangsúlyt fektet a domboldal megerősítésére is, amit az egyre gyakoribb földcsuszamlások indokolnak. Ennek érdekében szenzorokat is felszerelnek, melyek jelzik majd a problémát – ez a kevésbé durva módja annak, hogy megelőzzék a bajt,

hatékonyabb alternatíva csak a teljes domboldal lebetonozása lenne. Ezt azonban nem akarják, hiszen akkor elveszne az egykori erődítmény történelmi jellege, mondta az építész.

A földmozgások következményeként az egykori sétányok eltűnőben vannak, és egyre több sziklatömb válik le a domboldalról. Ezeket korábban is próbálták orvosolni, a 80-as években talajcsövezési rendszert is építettek, ami szintén felújításra szorul. Ezt helyreállítják és kiegészítik, ahol szükséges.

Mivel az egykori vár jelenleg csak a Szamos-parti lépcsőn közelíthető meg, az egykori Erzsébet (Emil Racoviță) úti és a Fellegvári (General Drăgălina) úti feljáratot is helyreállítanák, és egy új gyalogfelüljárót is létrehoznának az Ilona (Copernicus) utcában.

Az Erzsébet híd felőli sétányt eredeti állapotában állítanák helyre, így az egykori pihenőhelyet is rendbe tennék, ahol az osztrák császárné és magyar királyné mellszobra állt.

A jelenleg a Szépművészeti Múzeumban őrzött büsztöt ismét visszaadnák a nagyközönségnek. Az egykori sétány helyreállítását az is indokolja, hogy kevésbé meredek, mint a lépcső, és a kanyargós ösvény bejárása jobb rálátást biztosít a városra.

Az idővel felhúzott támaszfalakat is megszüntetnék, ahol lehet, hogy láthatóvá váljanak az eredeti sziklafalak, tette hozzá az építész. Aki szerint a kereskedelmi egységeknek semmi keresnivalójuk itt, ezek helyén mindenki által látogatható teraszos részeket alakítanak ki. A domboldal ezen kiugró része ugyanis régen nagyon látogatott volt, így nagy veszteség a város számára, hogy magánkézbe adta.

A régi sétányok helyreállítása mellett újakat is kialakítanak, mintegy összekötve a meglévőket, bejárhatóvá téve a domboldalt – ezeken nem lesznek lépcsők, hogy tolószékkel, biciklivel is lehessen közlekedni rajtuk.

A szálloda alatti fősétányt ellenben újragondolják, a kerítés helyét sziklatömbök veszik át, melyek jobban illeszkednek a környezetbe, de meg is pihenhetnek rajtuk a járókelők. Az előtte lévő „erkély” részt kiszélesítik, és védőkorlátot kap, részletezte a szakember. Mircea Muntean elmondta: a kör alakú kilátó, illetve a domb alatti játszótér megmarad, de környezetbe illő „felszerelést” kap, a műanyagot fára cserélik. Tájékoztató táblákat is kihelyeznek, ahol a hely érdekességeire hívják fel a figyelmet.

A nyertes csapat másik tagja, Silviu Aldea építész a csillag alakú vár felújítására tért ki, elmondva:

ez Erdély egyik legértékesebb műemlékegyüttese, a legrégebbi barokk épületegyüttes, ami fennmaradt. Ez még a kolozsváriak körében sem köztudott, ezért is szeretnék hangsúlyozni.

Azon is elgondolkodnak, mi legyen a dombtetőre 1995-ben felállított fémkereszt sorsa, mellyel az 1848-49-es forradalom román hőseinek állított emléket a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar expolgármester. Ez ugyanis kevésbé illik a környezetbe, és napjainkban nemcsak esztétikailag kérdőjelezhető meg a jelenléte, vélte az építész.

Rámutatott, miközben az egykori védelmi rendszert visszahódította magának a természet, az egyes kaszárnyaépületeken nem engedélyezett, szakmailag kifogásolható beavatkozások történtek. Az elmúlt időszakban

egyre több épület került magánkézbe, lett elkerítve, holott A kategóriás műemlékről beszélünk, és az „elválasztások” az épületegyüttes egységét is megbontják.

Silviu Aldea szerint a tervezők az egykori fellegvár egységét hangsúlyoznák, ezért megszüntetnék a bástyákra felhúzott építményeket, többek között az említett, egyesek által „szoknyás keresztnek” hívott Funar-féle emlékművet is elköltöztetnék, mivel szerintük „az eredeti műemléknek” kellene érvényesülni. Ezért az omladozó keleti kaput is restaurálnák, akárcsak a műemlékegyüttes valamennyi épületét, részletezte a szakemberek által javasolt megoldásokat az építész.

A Fellegvár helyreállítását régóta kérik a kolozsváriak, a polgármesteri hivatal szerint ezt az akadályozta, hogy egyes részei magántulajdonban vannak.

Az évekkel ezelőtt megtalált Erzsébet-mellszobor visszaállítását szintén kérték, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2011-ben ez ügyben nyílt levélben fordult az önkormányzathoz.

László Attila akkori alpolgármester erre úgy reagált: „az EMNT kérése nagyon szép álom, de egyelőre nem kivitelezhető”. A szobor másolatát így rá egy évre az evangélikus templom udvarán állították fel.

Az eredeti büsztre a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban bukkant rá Gergely Balázs régész Székely Sebestyén György művészettörténész útmutatása alapján. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Ebből eredetileg négy készült és lett felállítva a Kárpát-medencében a császárné 1898-ban történt halála után.

A kolozsvári Erzsébet-szobor felavatására 1901. június 16-án került sor, díszes talapzatát Pákey Lajos, a város híres építésze tervezte.

A szobrot Haller Károly akkori polgármester kezdeményezésére, nagybölöni Bölöny Józsefné adományozta a városnak, a talapzatba az Erzsébet királynénk 1898 feliratot vésték. A büsztöt 1919-ben a román adminisztráció eltávolíttatta, de a díszes talapzat ma is áll, ám benőtte a gaz.

Felavatták Sissi mellszobrát Kolozsváron

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.