Úgy vélte, az egykoron a város védelmét is biztosító erődítmény nehezen megközelíthető, egyrészt a számos földcsuszamlás miatt – 40-50 éve végeztek utoljára helyreállítási munkálatokat – másrészt, mert egyre nagyobb szeleteket „kanyarítanak le” belőle és nyilvánítanak magánterületnek.

Megerősítik a domboldalt

Ezért az egyik cél, hogy több irányból is megközelíthetővé tegyék a létesítményt, hiszen ez kikapcsolódási hely is, ahova sétálni, futni járnak a helyiek, és sok turista is felkeresi. Úgy vélte, az egykori erődítmény épp történelmi jellegét veszítette el, ezért ezt erősítenék. De a felújítási terv nagy hangsúlyt fektet a domboldal megerősítésére is, amit az egyre gyakoribb földcsuszamlások indokolnak. Ennek érdekében szenzorokat is felszerelnek, melyek jelzik majd a problémát – ez a kevésbé durva módja annak, hogy megelőzzék a bajt,

A jelenleg a Szépművészeti Múzeumban őrzött büsztöt ismét visszaadnák a nagyközönségnek. Az egykori sétány helyreállítását az is indokolja, hogy kevésbé meredek, mint a lépcső, és a kanyargós ösvény bejárása jobb rálátást biztosít a városra.

A szálloda alatti fősétányt ellenben újragondolják, a kerítés helyét sziklatömbök veszik át, melyek jobban illeszkednek a környezetbe, de meg is pihenhetnek rajtuk a járókelők. Az előtte lévő „erkély” részt kiszélesítik, és védőkorlátot kap, részletezte a szakember. Mircea Muntean elmondta: a kör alakú kilátó, illetve a domb alatti játszótér megmarad, de környezetbe illő „felszerelést” kap, a műanyagot fára cserélik. Tájékoztató táblákat is kihelyeznek, ahol a hely érdekességeire hívják fel a figyelmet.

Eltűnik a „szoknyás kereszt”?

A nyertes csapat másik tagja, Silviu Aldea építész a csillag alakú vár felújítására tért ki, elmondva:

Azon is elgondolkodnak, mi legyen a dombtetőre 1995-ben felállított fémkereszt sorsa, mellyel az 1848-49-es forradalom román hőseinek állított emléket a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar expolgármester. Ez ugyanis kevésbé illik a környezetbe, és napjainkban nemcsak esztétikailag kérdőjelezhető meg a jelenléte, vélte az építész.

Silviu Aldea szerint a tervezők az egykori fellegvár egységét hangsúlyoznák, ezért megszüntetnék a bástyákra felhúzott építményeket, többek között az említett, egyesek által „szoknyás keresztnek” hívott Funar-féle emlékművet is elköltöztetnék, mivel szerintük „az eredeti műemléknek” kellene érvényesülni. Ezért az omladozó keleti kaput is restaurálnák, akárcsak a műemlékegyüttes valamennyi épületét, részletezte a szakemberek által javasolt megoldásokat az építész.

Régóta kérik

A Fellegvár helyreállítását régóta kérik a kolozsváriak, a polgármesteri hivatal szerint ezt az akadályozta, hogy egyes részei magántulajdonban vannak.

László Attila akkori alpolgármester erre úgy reagált: „az EMNT kérése nagyon szép álom, de egyelőre nem kivitelezhető”. A szobor másolatát így rá egy évre az evangélikus templom udvarán állították fel.

A szobrot Haller Károly akkori polgármester kezdeményezésére, nagybölöni Bölöny Józsefné adományozta a városnak, a talapzatba az Erzsébet királynénk 1898 feliratot vésték. A büsztöt 1919-ben a román adminisztráció eltávolíttatta, de a díszes talapzat ma is áll, ám benőtte a gaz.

korábban írtuk

Felavatták Sissi mellszobrát Kolozsváron

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.