Végsőkig perelnek földjeikért a köröstárkányiak, visszatáncolt a körgyűrűt erőltető Bihar megyei önkormányzat

melyben a Belényestől 4 kilométerre, a Fekete-Körös partján fekvő község közel félezer gazdája kéri az említett tanácsi határozat semmissé nyilvánítását, ám a megyei tanács hétfőn önként visszavonta a döntést.

korábban írtuk

Váradon tüntettek földjeik kisajátítása ellen a kétségbeesett köröstárkányi lakosok

A nagyváradi megyeháza előtt tüntettek szerda délután a Bihar megyei Köröstárkány lakosai, akiknek földjeit ki akarja sajátítani a megyei tanács. A zöldségtermesztésből élő magyar gazdák melegházai helyén épülne meg ugyanis a belényesi körgyűrű.

Az Ebihoreanul beszámolója szerint a testület úgy határozott: lemond a kisajátítási folyamatról és átengedi az országos útügy hatóságnak (CNAIR) a hálátlan feladatot. A döntést, miszerint átengedik az útügynek a teljes dokumentációt, csak az RMDSZ hat tanácsosa ellenezte.

Ebben bíztak a köröstárkányi gazdák is, akik azt remélték, hogy az elsőhöz hasonlóan a második per eredménye is nekik kedvez. Mikló Ernő, az RMDSZ helyi szervezetének, valamint a Köröstárkány Fejlesztéséért Egyesület elnöke hétfőn, még a megyei tanács visszakozó döntése előtt a Krónikának úgy nyilatkozott: ügyvédjük szerint minden esély adott, hogy megnyerjék a pert. Elmondta,

– magyarázta lapunknak Mikló. Elmondta, sok esetben kis területről van szó. „Úgy kell elképzelni, hogy van egy embernek 30 ár földje vagy kevesebb, és a körgyűrű kettévágja, még bejárási lehetőség sem marad” – vázolta a helyzetet. Emlékeztetett, hogy a köröstárkányi gazdák terményei nagyon népszerűek, nemcsak a belényesi és nagyváradi piacokra jut belőlük, hanem Kolozsvárig, Nagyszebenig sőt Brassóig is elviszik.

Tízéves terv

A bihari község földjeinek kisajátításáról a belényesi körgyűrű megépítése érdekében először 2013-ban született kormányhatározat, a terv szerint a beruházást az útügyi hatóság valósította volna meg. A tárkányiak véleményét akkor sem kérték ki.

„Ezért kellett most újabb nyomvonal. A polgármester megegyezett a megyei tanácselnökkel, hogy nem mennek neki a szennyvíztározónak, hanem tesznek egy nagy kanyart, és 6–7 hektárt még lecsípnek a köröstárkányi földekből, még jobban megkárosítják a közösséget” – panaszolta Mikló. Szerinte az új nyomvonal akkor sem lenne törvényes, ha a beruházást sürgető megyei tanács helyett a kormány rendeli el, hisz már létezik egy. Erre

„Nevetséges összegek vannak a listán, 1,30 lejt adnak egy négyzetméternyi területért. Van, aki 300 lejt kapna. Az embernek nem éri meg, hogy a papírokat bevigye, nemhogy eladja a földet” – vázolta a helyzetet Mikló Ernő.

Lenne másik variáns?

A tárkányiak azt szeretnék, ha egyáltalán nem a megyei tanács elképzelte nyomvonalon haladna a körgyűrű, mivel itt – a község Belényes déli oldalán fekszik – a földek meg vannak művelve. Ezzel szemben a másik oldalon, ami korábban szóba jött nyomvonalként, Gyalány falu felől pusztaság van, nem használják a földeket. Az RMDSZ-elnök felidézte, nagy volt a nyomás e variáns mellett, mivel ezek a földek a polgármesteri hivatal és a katonaság tulajdonában vannak, ráadásul ipari parkot is terveznek ide, így a legutóbbi választási kampányban tanácselnök-jelöltként Ilie Bolojan is ide ígérte a terelőutat. „Mi is úgy látjuk, hogy ez lenne a legjobb megoldás” – mondta Mikló Ernő.

– vázolta a helyzetet Mikló. Elmondta, az első beadványra – melyben a tanácsi határozat felfüggesztését kérték – megszületett a kedvező döntés, és a megyei tanács bejelentette, fellebbezni fog. „November 18-án lesz a tárgyalás a tanácsi határozat semmissé nyilvánításáról. Nagyon reménykedünk, hogy leállítják az egészet, mert az ügyvéd szerint semmi esélyük, hogy továbbvigyék a dolgot” – értékelt még hétfőn Mikló Ernő.

Egyszemélyes szélmalomharc

Mint a Krónikának elmondta, a terelőút tervezése már 2011-ben elkezdődött, s amint értesült róla, elment a helyi tanácshoz, és kérte, ne engedjék meg. „Bizonyítani tudom, hogy az RMDSZ-es tanácsosok is visszautasították a kérelmet, sőt volt olyan, aki kinevetett. A következő lépésként értesítettem a prefektúrát, onnan is elutasító választ kaptam Sarkadi Zsolt akkori alprefektus aláírásával. Utána küldtem a Bihar Megyei Tanácshoz is egy beadványt, hogy ezt nem szabad engedni, hiszen a tárkányiak megélhetését kockáztatják. Az elutasítást az akkori RMDSZ-es megyei tanácselnök, Kiss Sándor írta alá, ő is mosta kezeit” – idézte fel a Krónikának az RMDSZ helyi és megyei vezetésével egyébként évek óta „hadban álló” Gábor Ferenc.

– mondta Gábor, aki szerint a terelőutat két vasúti átjáróval a Belényes–Vaskoh-vasútvonal fölött is meg lehetne valósítani. Az egyesületi elnök azt állítja, a helyieket sem tudta meggyőzni igazáról, hiába kérte, hogy közösen lépjenek fel a projekt ellen, nem támogatták. „Senki egy lépést nem tett” – fogalmazott Gábor, aki tavaly, amikor a megyei tanács átvette a beruházást, Brüsszelben is panaszt tett a terv ellen az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) – onnan sem kapott választ.

„Valójában csapkodják a vizet, motivációs tett az egész, amit csinálnak” – értékelte a mostani akciót.

Tudatos ellehetetlenítés?

Gábor Ferenc azt állítja, a román hatóságok tudatosan akarják ellehetetleníteni a belényesi szórványban mintegy utolsó bástyaként álló magyar községet. „Nem csak a tárkányiak mostani életvitelét veszélyezteti ez a körgyűrű.

– jelentette ki lapunknak a Pro Tárkány Egyesület elnöke. Ellenpéldaként elmondta, hogy az 1870-es években a magyar állam is tárkányi földre akarta építeni a Nagyvárad–Vaskoh-vasútvonalat, de amikor a lakosok megtagadták a kérést, átvitték a Körös másik oldalára. „Tehát akkor voltak, akik érvényt tudtak szerezni joguknak, akaratuknak, ma nincsenek. Akkor volt egy állam, mely figyelembe vette az emberek érdekeit is, ma sajnos nincs” – vont párhuzamot Gábor Ferenc.

Élesden is pereltek Bolojan terve ellen

Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök két éve jelentette be, hogy a megyei képviselő-testület segíti és felgyorsítja a belényesi és élesdi körgyűrű megvalósítását. Előbbire október 8-án ki is írták a közbeszerzési eljárást, december 13-áig várják az ajánlatokat. A kétsávos, 7,33 kilométer hosszú terelőút költségeit mintegy 330 millió lejre becsülik, ez a Regionális Operatív Program keretében, uniós pénzből valósulna meg.