Elnöki csoportkép jelöltekkel. Heten pályázták meg az RMDSZ szórványképviselői mandátumát, közülük a Kelemen Hunor elnök balján látható Markó Attila lett a befutó
Fotó: Rostás Szabolcs
Szoros verseny nyomán Markó Attila kapta meg az RMDSZ szórványképviselői helyét a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén született döntés értelmében. Az alakulat döntéshozó szerve az EMSZ és az MPE számára is befutó helyet biztosított, de nem dőlt el, hogy melyik kisebbik párt képviselőjelöltje indul Hargita, és melyik Kovászna megyében – ahol egyébként nagy az az ellenzéki politikusokkal szembeni ellenállás.
2024. október 07., 14:462024. október 07., 14:46
2024. október 07., 18:492024. október 07., 18:49
Véglegesítette az RMDSZ-nek a december elsejei parlamenti választáson induló képviselő- és szenátorjelöltjeinek listáját az alakulat Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT). A 32 fős testület Kolozsvárt rendezett ülésén két lényeges ügyben állt döntés előtt: ki legyen a szövetség szórványképviselője, illetve hol biztosítson befutó helyet az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) és a Magyar Polgári Erőnek (MPE).
A SZÁT valamennyiüket meghallgatta hétfőn a kincses városban, és a szavazás eredményeként ezt a befutó helyet Markó Attila egykori államtitkár, volt parlamenti képviselő kapja meg. A verseny rendkívül szoros volt, az első fordulóban kis szavazatkülönbség alakult ki Bodoczi Annamária, a bethlenszentmiklósi (Fehér megye) Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke és Markó Attila között, míg a második fordulóban utóbbi 15, Bodoczi Annamária 13 voksot kapott.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a SZÁT ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, az alakulat véleménye szerint mind a hét jelölt alkalmas a szórványképviselői tisztség ellátására, éppen ezért nehéz volt dönteni. Markó Attila az RMDSZ Maros megyei képviselőjelölt-listájának 3. helyét foglalja majd el. (A Brassóban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében rá rótt börtönbüntetés miatt önkéntes magyarországi „száműzetésbe” vonult politikus valamennyi büntetőperében született felmentés nyomán hazatért). Kérdésünkre, hogy mi teszi a legalkalmasabbá erre a tisztségre Markót, Csoma Botond elmondta, a brassói származású politikus 2012-ben Kovászna megyei listán jutott ugyan be a parlamentbe, és egy ideje a háromszéki Rétyen él, ám az idei önkormányzati választás kampányét Brassóban vitte végig; korában egyébként Brassói megyei tanácsosként is tevékenykedett.
„Olyan közösségi ügyeket vitt végig, gondolok itt többek között az egyházi restitúcióra, amelyek az RMDSZ számára fontosak. Nem lehet azt mondani, hogy Markó Attilától idegen lenne tőle a szórványpolitizálás, életének egy részét Bukarestben töltötte, ami ugyancsak szórványnak számít. El tudja látni ezt a feladatot, de még egyszer mondom, bármelyik másik jelölt is képes erre” – fejtette ki a parlamenti képviselő.
Csakhogy az elmúlt hónapokban számos megyei szervezet rossz szemmel nézi a kisebbik magyar alakulatokkal fennálló viszonyt, az RMDSZ Kovászna megyei területi szervezetén belül például többen egyértelművé tették: nem kérnek abból, hogy Kulcsár-Terza József MPE-elnök Háromszéken jusson befutó helyhez. Ugyanakkor Hargita megyében sem túl harmonikus a viszony Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.
Csoma Botond képviselő szerint nemigen van relevanciája annak, melyik megyében kap befutó helyet az EMSZ, illetve az MPE
Fotó: Rostás Szabolcs
Ennek kapcsán a SZÁT hétfőn úgy döntött, hogy a két alakulat újfent befutó helyet kap, mégpedig Hargita megyében az 5., Kovászna megyében pedig a 3. helyet. Viszont mint kiderült, a döntéshozó fórum nem rögzítette, hogy melyiket kapja az EMSZ és melyiket az MPE. Erre vonatkozó kérdésünkre Csoma Botond parlamenti képviselő azt mondta, erről később születik döntés, és valószínűleg ugyancsak a SZÁT hozza meg. Az RMDSZ szóvivője hozzátette, egyeztetni fognak az EMSZ és az MPE jelöltjeivel, valamint az RMDSZ érintett területi szervezeteivel is.
„Ebben az esetben a két párttal kötött megállapodásnak van relevanciája, amihez mi tartottuk magunkat. Az erdélyi magyarság szempontjából nincs relevanciája annak, hogy az EMSZ és az MPE jelöltje Hargita vagy Kovászna megyében indul” – válaszolta Csoma Botond a háromszéki RMDSZ-szervezetek részéről tanúsított ellenkezésre vonatkozó kérdésünkre. Hozzátette, a döntés meghozatalakor valószínűleg figyelembe veszik a háromszékiek elutasító álláspontját is.
Szoros verseny alakult ki Bodoczi Annamária és Markó Attila között a szórványképviselői helyért
Fotó: Rostás Szabolcs
A SZÁT ugyanakkor arról is döntött, hogy helyet biztosít az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteknek is. Ennek megfelelően Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke kapja a Kolozs megyei jelöltlista 2. helyét, ami nem számít befutónak, ám a visszaosztásnál ez akár mandátumra is váltható. Ezt a 2. helyet a megyei szervezet rangsorolásán Geréd Imre volt kolozsvári RMDSZ-es tanácsos foglalta el, aki azonban most egy pozícióval hátrébb kerül. Az RMDSZ-nek jelenleg egy képviselője és egy szenátora van Kolozs megyében, a képviselői listát az újrázni készülő Csoma Botond megyei elnök vezeti, a szenátori élére pedig Tasnádi István Szilárd alprefektus került, megelőzve a jelenleg szenátori mandátummal rendelkező László Attilát.
Szilágyi Dóra egyébként nem területi szervezet ajánlásával, hanem egyénileg pályázott meg parlamenti mandátumot. Csoma Botond elmondta, ebben az esetben felmerült Szatmár és Szilágy megye is, végül azért esett a választás Kolozsra, mert a kincses városban nagyon sok magyar diák ék és tanul, ugyanakkor sok ifjúsági szervezet is működik.
Kelemen Hunor a SZÁT döntését követően rámutatott: a jelöltlista „a magyar összefogás és a józan ész listája”. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetségi elnök abban határozta meg az őszi választások tétjét, hogy a magyar közösség döntési pozícióba jusson. „Legyen egy erős magyar képviselet a parlamentben, és ha adottak a feltételek, akkor legyünk ott az új kormányban is, hogy közösségünk érdekei és a józan ész visszakerüljenek a napirendre!” – jelentette ki Kelemen.
A megyei rangsorolásokat és a SZÁT döntését követően a parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek nevét tartalmazó végleges lista itt érhető el. Az RMDSZ jelenleg 20 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik a bukaresti törvényhozásban, nagyjából ugyanennyi mandátumra számíthat a december 1-jén tartandó parlamenti választás nyomán is, ha átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt.
Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás