Véglegesítette parlamenti jelöltlistáit az RMDSZ, de még maradt nyitott kérdés

Ennek kapcsán a SZÁT hétfőn úgy döntött, hogy a két alakulat újfent befutó helyet kap, mégpedig Hargita megyében az 5., Kovászna megyében pedig a 3. helyet. Viszont mint kiderült, a döntéshozó fórum nem rögzítette, hogy melyiket kapja az EMSZ és melyiket az MPE. Erre vonatkozó kérdésünkre Csoma Botond parlamenti képviselő azt mondta, erről később születik döntés, és valószínűleg ugyancsak a SZÁT hozza meg. Az RMDSZ szóvivője hozzátette, egyeztetni fognak az EMSZ és az MPE jelöltjeivel, valamint az RMDSZ érintett területi szervezeteivel is.

„Ebben az esetben a két párttal kötött megállapodásnak van relevanciája, amihez mi tartottuk magunkat. Az erdélyi magyarság szempontjából nincs relevanciája annak, hogy az EMSZ és az MPE jelöltje Hargita vagy Kovászna megyében indul” – válaszolta Csoma Botond a háromszéki RMDSZ-szervezetek részéről tanúsított ellenkezésre vonatkozó kérdésünkre. Hozzátette, a döntés meghozatalakor valószínűleg figyelembe veszik a háromszékiek elutasító álláspontját is.

A SZÁT ugyanakkor arról is döntött, hogy helyet biztosít az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteknek is. Ennek megfelelően Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke kapja a Kolozs megyei jelöltlista 2. helyét, ami nem számít befutónak. Az RMDSZ-nek jelenleg egy képviselője és egy szenátora van Kolozs megyében, a képviselői listát az újrázni készülő Csoma Botond megyei elnök vezeti, a szenátori élére pedig Tasnádi István Szilárd alprefektus került, megelőzve a jelenleg szenátori mandátummal rendelkező László Attilát.

Szilágyi Dóra egyébként nem területi szervezet ajánlásával, hanem egyénileg pályázott meg parlamenti mandátumot. Csoma Botond elmondta, ebben az esetben felmerült Szatmár és Szilágy megye is, végül azért esett a választás Kolozsra, mert a kincses városban nagyon sok magyar diák ék és tanul, ugyanakkor sok ifjúsági szervezet is működik.

Kelemen Hunor a SZÁT döntését követően rámutatott: a jelöltlista „a magyar összefogás és a józan ész listája”. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetségi elnök abban határozta meg az őszi választások tétjét, hogy a magyar közösség döntési pozícióba jusson. „Legyen egy erős magyar képviselet a parlamentben, és ha adottak a feltételek, akkor legyünk ott az új kormányban is, hogy közösségünk érdekei és a józan ész visszakerüljenek a napirendre!” – jelentette ki Kelemen.

A megyei rangsorolásokat és a SZÁT döntését követően a parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek nevét tartalmazó végleges lista itt érhető el. Az RMDSZ jelenleg 20 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik a bukaresti törvényhozásban, nagyjából ugyanennyi mandátumra számíthat a december 1-jén tartandó parlamenti választás nyomán is, ha átlépi az 5 százalékos bejutási küszöböt.

korábban írtuk

Kétszeres túljelentkezés az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátori helyeire

Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson.