2008. december 10., 15:252008. december 10., 15:25
A vállalat megemlíti, a feltárási engedélyhez szükséges terepmunkát és a műszaki dokumentációt egy több mint 80 személyből álló, nemzetközileg is elismert szakember végezte három év leforgása alatt. Tevékenységüket a Művelődési Minisztérium egy 21 fős szakértői csoportja is véleményezte, azzal az ajánlattal, hogy ki lehet állítani a bányanyitáshoz szükséges engedélyt.
A régészeti feltárási engedély azt követően szerezhető meg, hogy a cég bizonyítja: az adott területen már nincsenek régészeti szempontból fontos leletek.
A Kirnyik-hegyen tervezett munkálatokat jóváhagyó engedélyt már múlt év novemberében érvénytelenítette a brassói ítélőtábla, döntést az RMGC a Legfelsőbb Bíróságnál megfellebbezte. Az engedély érvénytelenítését a helyi Alburnus Maior civil szervezet kérte arra hivatkozva, hogy a hegy mélyén a római korból származó tárnák vannak, amelyeket korábban már a nemzeti örökség részévé nyilvánítottak. Verespatakon ugyanis már ekkor nemes- és színesfémbányászat zajlott, az ókorban a Római Birodalom aranybányászatának egyik központja volt.
A kulturális minisztérium 2004 januárjában bocsátotta ki a dokumentumot, visszavonva ezzel a terület védettségét. Az Alburnus Maior egyesület egy hónapra rá fordult az igazságszolgáltatáshoz, azt állítva, hogy nincs jogi alapja a szaktárca által kiállított dokumentumnak. Bebizonyította, hogy a hegységnek továbbra is védett övezet státust kell biztosítani, ahogy azt korábban több szakértő is ajánlotta.
Ezt megelőzően a környezetvédelmi minisztérium is leállította az engedélyeztetési folyamatot azzal az indoklással, hogy a cég területrendezési engedélye tartalmilag megegyezik egy korábbival, melyet a bíróság már érvénytelenített. A jogszabályok szerint a korábban felfüggesztett azonos tartalmú közigazgatási okiratok érvénytelenek. A szaktárca döntését követően az RMGC beperelte a román környezetvédelmi minisztériumot, valamint Korodi Attila tárcavezetőt is.
Az RMGC Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretett volna kibányászni 17 év alatt. A bányanyitás tervét a kezdetek óta hevesen ellenezték környezetvédő civil szervezetek és a magyarországi környezetvédelmi tárca is.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.