Fotó: A szerző felvétele
2010. február 11., 08:372010. február 11., 08:37
A székelyföldi sípályák működtetői szerint a gazdasági válság mellett az évszakhoz képest meleg, csapadékmentes időjárás is jelentős veszteségeket okozott az év elején. A Madarasi Hargita sípályáit működtető cég vezetője, Kenyeres Emőke a Krónikának elmondta: bár konkrét adatokat csak a síszezon végén tudnak mondani, már most tudják, hogy beruházásaik csak évekkel később térülnek meg.
„Nálunk a legnagyobb gondot még mindig az elektromos áram hiánya jelenti, ugyanis a vendégházakat és a felvonókat, a hóágyúkat generátor látja el árammal, ez pedig jelentős többletköltséget jelent – mondta Kenyeres Emőke. – Próbálunk minőségi szolgáltatást nyújtani, de az erőfeszítéseink ellenére ezen a télen az időjárási viszonyok sem kedveztek. Furcsa, hogy miközben a napokban Székelyudvarhelyen gyakran havazott, fent alig 1-2 centis a hóréteg, így síelni sem lehetett.”
Hargitafürdőn ebben a szezonban csak a Csipike nevű pálya állt a sízők rendelkezésére, a többi pálya felvonóit a hó hiánya miatt nem működtették. „Az előző évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a vendégsereg” – számolt be lapunknak Csíki Mátyás, a sípálya üzemeltetője. Mint mondta, bár konkurens cégek üzemeltetik Hargitafürdő többi felvonóját, mégis annak örülne, ha mindegyik működne, mert így több turista látogatná az üdülőhelyiséget. Tőle tudjuk azt is, hogy idén a válság miatt kevés magyarországi vendég érkezett Hargitafürdőre, javarészt moldvai, bákói látogatók béreltek vendégházakat. „Három napja havazik, de a pálya még mindig alkalmatlan a sízésre” – panaszolta el Csíki.
Egyre kevesebben. A Madarasi Hargitára idén kevés látogató érkezett A szerző felvétele |
A gyergyócsomafalvi sípálya üzemeltetői nagy tervekkel készültek az idei szezonra: hóágyúkat vásároltak, és szánkópályával egészítették ki a sípályát. „A turisták száma felére csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Valószínű, hogy a pénzszűke okozza a távolmaradást” – vonta le a következtetést Csíki Emília, akinek cége minden valószínűség szerint veszteséggel zárja a szezont, hiszen hiába hóágyúztak egész télen, sokszor elolvadt a hó.
„Jövőre is nagy befektetéseket terveztünk, de sajnos nem tudjuk megvalósítani, hiszen a szezon legnagyobb bevételi időszakában, azaz a két ünnep között zárva voltunk az esőzések miatt” – tájékoztatott Emília, aki nevetve jegyezte meg, hogy jövőre narancsfát ültetnek, mert talán nyereségesebb üzlet lesz, mint a síeltetés.
Az előző évekhez képest felére csökkent a Bucsin sípálya látogatottsága, ez valószínű, hogy a válságnak köszönhető, ráadásul ebben a szezonban mindössze öt hétvégén tudtuk elindítani a felvonót – számolt be lapunknak Balázs Endre. Mint mondta, hét közben nem is indítják el a felvonót, mert nem éri meg. A válságra utal az is, hogy az általában Marosvásárhelyről érkező sízők sokszor alig tudják kifizetni a napijegyet.
Tusnádfürdőn a többi sípályával ellentétben nemcsak az a cél, hogy nyereséges legyen a sípálya üzemeltetése, hanem az is, hogy a várost mint turisztikai célpontot télen is vonzóvá tegyék. „Eddig azt sem tudtuk, hogy mikor van a téli vakáció, most pedig sízni vágyókkal telt meg Tusnádfürdő” – mondta el a Krónikának az egyesület elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a sípálya befektetésének költsége a tervek alapján öt éven belül térül meg, de a látogatottság azt mutatja, hogy ez hamarabb is összejön. Jövőre egy szánkópálya és egy kis korcsolyapálya kialakítását is tervezik a sípálya mellé.
„Ezen a télen értük el azt, amiért dolgoztunk hosszú éveken át. Sokszor éjszaka is felkelünk, hogy a hóágyúkat ellenőrizzük, de van értelme. Buszokkal jönnek hozzánk még Szovátáról is – mondta Benedek Lukács, aki a homoródfürdői sípályát üzemelteti. „Nekem a konkurencia csak segít, mert nem tartják rendben a pályákat, és drágábbak is” – jelentette ki a befektető. A válság azonban ott is érződik, hiszen sízés után sokkal kevesebben térnek be a sípálya melletti étterembe.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.