Ahol kevés a teszt, kevés a beteg is – Valós, de csalóka számadatok a járványról

Statisztikai homály. Megtévesztőek lehetnek a tesztelésekre vonatkozó számadatok •  Fotó: Facebook/Ilie Bolojan

Statisztikai homály. Megtévesztőek lehetnek a tesztelésekre vonatkozó számadatok

Fotó: Facebook/Ilie Bolojan

Az elvégzett tesztek lényegesen alacsonyabb számával magyarázza a dél-romániai megyék kedvezőbb járványhelyzeti statisztikáját Vass Levente. A képviselőház egészségügyi bizottságának titkára megalapozatlannak tartja a belga tudósok következtetését, miszerint a dél-kelet-európaiak ellenállóbbak lennének a koronavírussal szemben, mint mások.

Szucher Ervin

2020. április 28., 08:282020. április 28., 08:28

2020. április 28., 08:352020. április 28., 08:35

Az erdélyiekhez képest más a tisztálkodási kultúrájuk, fittyet hánynak a katonai rendeletekre, rendszeresen kijárnak, csoportokba verődnek, buliznak a tömbház előtt, utcán vagy akár a temetőben, és ha mindezért valaki kérdőre vonja őket, a karhatalmiaktól való összecsapástól sem riadnak vissza. Mint ahogy általában a számos emberéletet követelő koronavírustól sem. Nagyjából ez jellemzi a Románia déli régióiban élő lakosság egy részét.

A világjárvánnyal kapcsolatos statisztikák szerint országos szinten mégis ők állnak a legjobban.

Míg hétfőig a negatív pólust képező Suceava megye és Bukarest után több erdélyi országrészben is növekedett a megbetegedettek száma, addig Olt, Vâlcea, Gorj, Buzău és Brăila megyét mintha valami csoda folytán szinte teljesen elkerülte volna a pusztító járvány.

(Az erdélyi térségek között Hargita megye az egyedüli, amely szerencsés kivételnek számít.)

„A jelenlegi számadatok még nem zárják ki, hogy a Suceava megyeihez hasonló tragédia történjen Olténia bármelyik részén, és szinte egyik napról a másikra néhány gócpont alakuljon ki” – hívta fel a figyelmet Gindrovel Dumitra, a háziorvosok országos szövetségének alelnöke.

Nem a statisztikával, az ellátottsággal van gond

Hogy egyáltalán lehet-e hinni a kommunikációs stratégiai csoport által közölt statisztikáknak, arra a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára, Vass Levente megkeresésünkre úgy válaszolt, az adatok valósak, ám csalókák.

Idézet
Mivel a fertőzöttek 50-60 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, lehetetlen megállapítani, hány személyt fertőzött meg a koronavírus. Ráadásul a tesztek és teszteltek száma is alacsony. Azt se feledjük, hogy a déli megyék kórházi szolgáltatásai lényegesen különböznek az erdélyi nagyvárosok által kínáltaktól”

– mondta Vass Levente. Az orvos-politikus szerint ez utóbbi tényező nem csak a diagnosztizálás szempontjából bizonyul mérvadónak, hanem a kezelés biztosítása tekintetében is. Vass elmondta, már évek óta pontos számadatok támasztják alá, hogy például a Giurgiu, Ilfov vagy akár a valamivel távolabbi Buzău megyei súlyosabb esetek nagy részét Bukarestbe szállítják. Ezeket a betegeket pedig mind a fővárosi kórházakban tartják nyilván. Hasonló helyzetben vannak az erdélyi egyetemi központok is, amelyek távolabbi régiók pácienseit is fogadják.

Megtévesztő a tesztelt személyek száma is, ugyanis ha valakiről az első vizsgálat alapján kiderül, hogy megfertőződött, azt még kétszer tesztelik le, mielőtt gyógyulttá nyilvánítanák. Azaz a hétfőn délben közölt 143 834-es szám távolról sem jelenti azt, hogy a járvány kitörése óta Romániában közel 144 ezer személyt sikerült volna tesztelni.

Kérdéses következtetés

Kérdésünkre, hogy a délkeletiek genetikai állományának milyensége esetleg hozzájárulhat-e az ókirályságbeliek lényegesen kedvezőbbnek tűnő helyzetéhez, Vass Levente nemmel válaszolt. Mint kifejtette, ő nem hisz az utóbbi hetekben híresztelt elméletben, miszerint gén­állományuknak köszönhetően a keleti-európaiak kevésbé lennének kitéve a járvány veszélyének. Mint ahogyan több sajtóorgánum közölte, a Genti Egyetem kutatói azt állítják, hogy összefüggés fedezhető fel az ACE2 nevű enzimet kódoló gének és a koronavírus-fertőzés lefolyása között.

A belga tudósok úgy vélik, jelentős genetikai különbségek vannak Kelet- és Nyugat-Európa lakossága között. Szerintük a balkáni népek génjei sokkal ellenállóbbak a Covid-19-es vírussal szemben, mint a nyugatiakéi.

„Ezek szerint inkább dákok vagyunk, mint rómaiak” – vonta le a következtetést Maria Puiu orvosprofesszor, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke.

Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai egyetem docense, biológus a Maszol.ro megkeresésére elmondta, tudományosan nem bizonyított, veszélyes állítás a belga kutatók következtetése. Vass Levente szerint mindaddig, amíg az orvostudomány csak tapogatózik a minél hatékonyabb kezelési módszer megtalálását illetően,

nem jelenthető ki, hogy egyik vagy másik népcsoport kevésbé van kitéve a veszélynek. Sokkal inkább arról van szó, hogy Európa fejlettebb részében sokkal több tesztet végeznek el, mint nálunk.

Így Nyugaton arról is kiderül, hogy vírushordozó, aki egyébként tünetmentesen vészeli át a betegséget. Az egykori miniszteri tanácsos azzal magyarázza a Nyugat-Európában elhunytak magasabb életkorát, hogy a fejlettebb országok lakóinak a várható élettartama jó pár évvel több, mint a romániaiaké. „Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy több időt töltenek egészségben, tehát később öregszenek” – magyarázta Vass Levente.

Hozzátette, a másik pólust főként a roma lakosság képviseli: hiába ellenállóbbak a télen is mezítláb futkározó cigány gyermekek, felnőtt- és időskorukban könnyebben, hamarabb betegszenek meg, mint a lakosság többi része. Átlagélettartamuk is jelentősen kisebb. Ez is az egyik oka annak, hogy a koronavírus meglehetősen sok halálesetet okozott a cigány közösségekben.

Biztonságot nyújtó biztosítás

Vass Levente azt is elmondta, továbbra is fenntartja a járvány kitörése után hangoztatott álláspontját, miszerint a külföldről hazatérő vendégmunkásokat, szükség esetén, rá kellene venni az egészségbiztosítás kifizetésére. Mint mondta, ez elsősorban nem az állam, hanem az emberek érdeke, akik az évi 1380 lejt 2021 márciusáig akár tíz részletben is törleszthetik. „Senkit nem lehet kötelezni a biztosítás megkötésére. Megbetegedés esetén a sürgősségi ellátás ugyan ingyenes, de a gyógyulás után visszamaradó betegségek kezelésére már fizetni kell. Jó lenne ezen elgondolkodni” – nyilatkozta a szakpolitikus. A koronavírus-fertőzésből kigyógyult betegek egy részét szívtágulás vagy tüdőproblémák fenyegethetik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 24., csütörtök

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben

Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben
Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben
2024. október 24., csütörtök

Újabb F-16-osok landoltak Erdélyben

2024. október 24., csütörtök

Jogerős: újrázhat az egyetlen szavazattal nyertes polgármester Székelyhídon – Az EMSZ tovább hadakozik

Újrázhat Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd jelenleg is regnáló polgármestere, a margittai bíróság ugyanis elutasította az Erdélyi Magyar Szövetség és jelöltje, Boros Dávid fellebbezését.

Jogerős: újrázhat az egyetlen szavazattal nyertes polgármester Székelyhídon – Az EMSZ tovább hadakozik
2024. október 24., csütörtök

Csökkent az Erdély fővárosába látogató turisták száma

A kimutatások szerint Kolozs megye kezdi elveszíteni turisztikai vonzerejét, a statisztikák arra utalnak, hogy az utóbbi időszakban csökkent a kincses városba és a környékre látogatók száma.

Csökkent az Erdély fővárosába látogató turisták száma
2024. október 24., csütörtök

Két személy életét vesztette, amikor egy vonat elsodort egy személygépkocsit Máramaros megyében

Személygépkocsit sodort el csütörtökön a vonat a Máramaros megyei Zazár település közelében levő vasúti átjárón; a járműben ülő két személy életét vesztette.

Két személy életét vesztette, amikor egy vonat elsodort egy személygépkocsit Máramaros megyében
2024. október 24., csütörtök

Pénzhamisítókra és csempészekre csapott le a rendőrség

Veszélyes vegyi anyagokat, hamis pénzt és divatárut foglaltak le többek között a rendőrök a szerdán Arad és Temes megyében tartott razzia során.

Pénzhamisítókra és csempészekre csapott le a rendőrség
2024. október 24., csütörtök

Gulyás: mindent meg kell tenni, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a parlamentben

Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és az RMDSZ jó szereplése a garanciája a jó román–magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.

Gulyás: mindent meg kell tenni, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a parlamentben
2024. október 24., csütörtök

Oszlásnak indult holttestet találtak a marosvásárhelyi kórház közelében

Cáfolta csütörtökön a marosvásárhelyi sürgősségi megyei kórház azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint egy oszlásnak indult holttestet találtak néhány hete az intézmény lépcsőjén.

Oszlásnak indult holttestet találtak a marosvásárhelyi kórház közelében
2024. október 24., csütörtök

Nyílik az égbolt Nagyvárad felett: újabb európai célpontot jelentett be a HiSky

Milánói járattal bővíti nagyváradi kínálatát a HiSky légitársaság, amely októberben indította el a londoni és bukaresti repülőjáratait – jelentette be csütörtökön a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér sajtóosztálya.

Nyílik az égbolt Nagyvárad felett: újabb európai célpontot jelentett be a HiSky
2024. október 24., csütörtök

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát

Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.

Aradi robbantásos merénylet: őrizetbe vették a meggyilkolt üzletember lányát
2024. október 24., csütörtök

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon

Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.

„Isten időzítése, hogy itt vagyok” – Gyurkócza Aranka börtönlelkészt a hite segítette át az 1956-ot követő meghurcoltatásokon