Vákár István: „félresikerült” az útfelújítás bejelentése, szó sincs gyorsforgalmi terelőút átvezetéséről Györgyfalván

Öröm helyett riadalmat keltett a Kolozs megyei Györgyfalva lakosainak körében, hogy felújítják a kincses várostól mintegy 10 kilométerre fekvő, magyar többségű falun is áthaladó, 103G jelzésű megyei utat. Ugyanis a megyei tanács Facebook-oldalán közölt bejegyzésben – mely szerint közbeszerzést írtak ki a tervezésre – Kolozsvár és Tordatúr közötti „terelőút-variánsként” emlegetik az útszakaszt.

Amiből akár azt is következtetni lehet, hogy a modernizálás célja a kincses várost és környékét érintő, számottevő személygépkocsi- és teherforgalom egy részének átterelése a Györgyfalván, Ajtonon és Pusztacsánon átvezető aszfaltcsíkra,

mely Tordatúr határában csatlakozik a Marosvásárhely, illetve Bukarest felé vezető E81-es európai/DN1-es számú országúthoz.

Mindez olyan körülmények között, hogy a 103G jelzésű megyei utat – amelyre mellesleg valóban ráfér a felújítás – eredetileg nem nagy forgalomnak tervezték, gyenge az alapja, és a házak közelsége miatt rendkívül szűk, Györgyfalván több helyen alig fér el két nagyobb autó egymás mellett. A faluban kelt riadalom nyomán a közigazgatásilag Györgyfalvát is magában foglaló Erdőfelek község polgármesteri hivatala kérést szándékozik eljuttatni a megyei tanácshoz, mely révén hivatalosan tisztáznák a terveket.

Az ügy előzményeként a Kolozs Megyei Tanács a napokban közölte, hogy közzétették a közbeszerzések elektronikus rendszerében (SEAP) a kiírást, mely a tervezési és technikai dokumentáció elkészítésére vonatkozik. A felújítási terv a 103G jelzésű megyei út 25 kilométeres szakaszát érinti. Az önkormányzat március 29-ig várja a jelentkezéseket; saját költségvetéséből mintegy 2 025 000 lejt (áfa nélkül) költene erre a célra.

„Az érintett útszakasz, amelyet felújítunk, különösen fontos, hiszen széleskörű térséget, több települést szolgál ki a metropoliszövezet közelében.

– fogalmazott a közleményben Alin Tișe, a megyei tanács elnöke, arra utalva, hogy Györgyfalva kincses város felőli bejáratánál fel lehet hajtani a Kolozsvárt délkelet felől elkerülő terelőútra.

Olvasói panaszok nyomán megkerestük az ügyben Vákár Istvánt. A Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke mindenekelőtt leszögezte, hogy csupán a jelenlegi megyei út modernizálásáról szól az intézmény Facebook-oldalán is közzétett román nyelvű közlemény.

Ugyanakkor elismerte, a bejegyzés megfogalmazása „kissé félresikerült”, így többen is azt értették, hogy az útszakaszt gyorsforgalmi terelőúttá alakítják át.

Vákár István a Krónikának hangsúlyozta, hogy bizonyos értelemben az érintett útszakaszt jelenleg is kerülőnek nevezhetjük, elterelő alternatívának, hiszen kikerüli a városba be-, illetve a városból kivezető forgalmas útszakaszokat, és valószínűleg a Facebook-bejegyzés is erre utal. „Azt írja a poszt, hogy elterelő alternatíva, nem pedig hogy egy külön elterelő út lesz” – mutatott rá.

Az alelnök elárulta, hogy személy szerint ő is „kicsit meglepődve” olvasta az internetes közleményt – jelezte is kollégáinak, hogy a nem egyértelmű megfogalmazás miatt sok felháborodott visszajelzést kapott.

Nyomatékosította, hogy szó sincs gyorsforgalmi terelőút kialakításáról, hiszen az legalább egy négysávos utat jelentene, amelynek kialakítására nincs is lehetőség a Györgyfalván áthaladó út esetében. „Négy sáv nem fér el Györgyfalván. Már ebből is következtetni lehet arra, hogy szó sincs terelőútról” – érzékeltette a politikus.

Aki azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg a kiírás még csak a tervezésre, nem a kivitelezésre vonatkozik. Az alelnök leszögezte, hogy ez egy viszonylag hosszú távú projekt, minden valószínűség szerint a tervek 2023-ig kell hogy elkészüljenek, utána pályáznak majd, várnak az elbírálásra, majd következhetnek a további lépések, tehát jó pár évbe beletelik majd az útfelújítás megvalósítása a néprajzilag Kalotaszeg peremfalvaként számon tartott településen.

A megyei tanács alelnöke jelezte, több aggódó telefonhívást, üzenetet kapott a györgyfalviaktól, tehát valós a riadalom. A politikus közölte:

tisztában vannak vele, hogy a mintegy ezer főt számláló, a korábbi népszámlálási adatok szerint 87 százalékban magyarlakta település lakói szeretnének járdát, illetve az út mentén jól kialakított elvezető árokrendszert is: tervei szerint a modernizációval ezek mind megvalósulnak majd.

Hozzátette, hogy az útszakasz modernizációja már régóta tervben volt – eddig csak javításokat végeztek, amikor feltétlenül kellett. Rámutatott, hogy a javítgatások költségeihez képest a modernizáció nagyobb befektetés, de sokkal hosszabb távra jelenthet megoldást.

Vákár Istvánnak azt is többször jelezték a Györgyfalván lakók, hogy amikor a tordai gyorsforgalmi úton torlódás van, a kamionok gyakran használják ezt az útszakaszt, áthaladnak Györgyfalván is, veszélyeztetve az ott lakók testi épségét is. Ennek kapcsán elmondta, hogy

az adott útszakaszra jelenleg a megyei utakra érvényes szabályozás vonatkozik, ami sebesség- és tömegre vonatkozó korlátozást is jelent, és ezek a szabályozások a jövőben is érvényben maradnak majd.

Elmondása szerint azt, hogy néhány sofőr ezeket áthágva közlekedik, halad át Györgyfalván, a megyei tanács nem tudja megakadályozni. „Az a felvetés, hogy ne menjen semmi át a településen, aberráns: közúton nem lehet a közlekedést, a forgalmat megtiltani” – hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette, „azért a térségben most sem nagy a forgalom”, az áruforgalom, és szerinte a jövőben sem fog nőni, hiszen az útszakasz a modernizáció után is viszonylag szűk, kanyargós marad.

Vákár István meglátása szerint nem lenne rossz a környéken kialakítani egy terelőutat:

jó alternatívája lehetne a tordai útnak, ám az egy külön, nagy megvalósítás lenne. Úgy kéne kialakítani, hogy kikerülje Györgyfalvát, Ajtont, Rődöt, ám még nem találtak olyan mezei utat, amelyet terelőúttá átalakíthatnának, modernizálhatnának.

Megkérdeztük Vákár Istvántól, mennyire lehet összeegyeztetni a tervezett útfelújítási munkálatokat az elmúlt években rendkívüli fejlődésnek indult, sok új lakost befogadó településen évek óta napirenden lévő egyéb nagyberuházásokkal, a vízvezeték-, illetve a csatornahálózat kiépítésével. A megyei tanács alelnöke jelezte, utóbbiakat is valóban meg kell tervezni, valósítani, e téren is egyeztetett kollégáival. Az útfelújítás kapcsán most csak a tervre történt kiírás, a megvalósítás még hosszadalmas folyamat.

Egyébként a nyaranta időnként súlyos vízgondokkal küszködő Györgyfalván „papíron” az ivóvízhálózat kiépítése áll közelebb a megvalósításhoz,

ám az állami vízügyi hatóság által irányított projekt – mely az infrastrukturális nagyberuházások operatív programja (POIM) keretében nyert európai uniós finanszírozást – még mindig a közbeszerzési eljárások útvesztőjében „kering”. A feleki önkormányzat rendelkezik a szükséges önrésszel, ám nincs beleszólása a licitek lebonyolításába.