A magyarok ellen hergelő Mihai Târnoveanu (állva) polgári engedetlenséget hirdetett a betonkeresztek eltávolítása ellen
Fotó: Pinti Attila
Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek ügyében született táblabírósági határozat ellenére sokan pesszimisták a tekintetben, hogy végre lehet-e hajtani egy ilyen jogerős döntést Romániában. Miközben szélsőséges román szervezetek román–magyar konfliktussal fenyegetőznek, a magyar jogászok higgadtságra intenek. Kis Júlia kolozsvári jogász a Krónika megkeresésére elismerte, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem ígérkezik gyors sikertörténetnek, szerinte azonban a román jogrendben adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyet törvényesen rendezzék. Birtalan Sándortól, Csíkszentmárton polgármesterétől megtudtuk, az ítélet indoklásának ismeretében döntenek a hogyan továbbról.
2023. február 13., 18:472023. február 13., 18:47
2023. február 13., 21:292023. február 13., 21:29
A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești ) polgármesteri hivatalának illegális úzvölgyi temetőfoglalása és az ortodox betonkereszteknek a katonatemetőben történt elhelyezése vezetett a Hargita megyei Csíkszentmárton önkormányzata által 2019. júliusában indított perhez a Bákó megyei törvényszéken. A moldvai és a székelyföldi megye határán álló aprócska, elhagyott település magyar katonatemetője 2019. óta áll a figyelem középpontjában, amikor szélsőséges román csoportok megszállták a sírkertet, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig betonkereszteket építtetett vélt román katonasírok fölé.
A felperes Kis Júlia ügyvédet bízta meg a jogi képviselettel, a kolozsvári jogász állította össze a teljes peranyagot és végigkövette a bírósági eljárást. Az első fokon, 2022. február 10-én a csíkszentmártoniak javára született kedvező bírósági döntést követően – a dormánfalviak fellebezése nyomán – az ügy a Bákó megyei táblabíróságra került. Napra pontosan egy évre rá, 2023. február 10-én a táblabíróság helyben hagyta a bákói törvényszék határozatát: a végleges bírósági döntés érvényteleníti a temető román parcellájának az építési engedélyét és elrendeli a törvénytelen építmények lebontását.
Az alapfokú bírósági tárgyalásokon a felperest személyesen képviselő, majd a másodfokú bírósági eljárás idején szülési szabadságon lévő, de az ügyet továbbra is szakmailag koordináló Kis Júlia ügyvéd a Krónikának hétfőn elmondta, hogy elégedett a bákói bírák szakmai hozzállásával. „A moldvai megye bíróságáról azt kell tudni, hogy országos viszonylatban is kiemelkedő a szakmai teljesítményük, amit a teljes perrendtartás során megtapasztaltunk. Az úzvölgyi katonatemető kényes interetnikus ügynek számít, de nem tapasztaltunk olyant, hogy a bírák elfogultak lettek volna az alperes, a moldvai Dormánfalva javára” – foglalta össze tapasztalatait a kolozsvári jogász.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
A megnyert per sikeréhez az is hozzájárult, hogy nagyon jó együttműködés alakult ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal és az ügyvéd között. Kis Júlia szerint az ügyben nagyon sokat segített a jogvédelmi szolgálat elnöke, Zsigmond József, aki az önkormányzattal együttműködve mindig idejében szállította a kért dokumentumokat, a különböző bizonyító okiratokat.
A romániai bíróságokon felemás megítélés övezi a jogvédő szervezetek perekben való részvételét. Vannak bíróságok, ahol ezt nem engedik meg, máshol pedig ,,megtűrik” a részvételüket a felperes vagy alperes oldalán. Bákóban sem sikerült ezt a szerepet teljes egészében elfogadtatni, ahogyan a Hargita Megyei Tanácsét sem, amikor saját érdekében akart részt venni a perben. Kis Júlia hangsúlyozza: a csíkszentmártoni önkormányzat érdemeit senkinek nem szabad elvitatnia, hiszen ha ők nem lépnek idejében és nem indítják el a határidőhöz kötött pert, akkor később a Hargita Megyei Tanácsnak sem sikerült volna.
A történetből azért lett több éven át húzódó peres ügy, mert Dormánfalva és Csíkszentmárton, illetve Hargita és Bákó megye között régi határvita dúl. A román kormány döntése 2010-ben elismerte ugyan Csíkszentmárton közigazgatási határát – amely magába foglalta a községközponttól 35 kilométerre fekvő úzvölgyi katonatemetőt is –, ezzel viszont a Bákó megyei Dormánfalva helyi tanácsa nem értett egyet.
Fotó: Pinti Attila
A moldvai város önkormányzata később elfogadott egy helyi tanácsi határozatot, amely saját közigazgatása alá vonta az úzvölgyi katonatemetőt. Ezt a tanácsi határozatot viszont a csíkszentmártoniaknak már 2019-ben sikerült bírósági úton megtámadniuk, ami viszont nem akadályozta meg a moldvaiakat abban, hogy a bákói telekkönyvi hivatalban a község tulajdonába emeljék az úzvölgyi temetőt. A román jogi labirintusban nehezen érthető bákói kataszteri hivatali döntés ellenére Kis Júlia egyértelműen állítja, hogy a mostani táblabírósági döntés végrehajtása kötelező érvényű. Romániai közigazgatási perekben kétlépcsős bírósági döntés létezik, és a táblabíróság határozatát nem lehet a bukaresti legfelsőbb bíróság elé vinni.
Az erdélyi magyar közvéleményt a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja leginkább a múlt héten kihirdetett végleges ítélet nyomán. Ki és mikor fogja lebontani az illegálisan felépített betonkereszteket az úzvölgyi temetőben? Kis Júlia ügyvédnő szerint a bírósági határozatok végrehajtásának pontosan meghatározott menete van a romániai jogrendben. Mindenre van törvényes rendelkezés, hogy mikor mi a teendő, mikor kell végrehajtóhoz folyamodni, amennyiben a vesztes fél nem hajlandó végrehajtani a bírósági határozatot.
A szakember a táblabíróság végleges döntésének kiközlésére vár, amely várhatóan megerősíti ezt a döntést is. Csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási procedúrát. Ugyanakkor Kis Júlia is elismeri, hogy felmerülhetnek fenntartások a végrehajtással kapcsolatban, hiszen itt nem csupán egy szokványos jogi eljárásról van szó: ennek az ügynek politikai és interetnikai vetületei is vannak, amelyeket helyén kell kezelni.
George Simion AUR-elnök megváltoztatná a katonatemetők jogi státusát
Fotó: Facebook/George Simion
A jogász arról nem kívánt nyilatkozni portálunknak, hogy szakemberként milyen járható utat javasolna a felperes számára. Megítélése szerint ez a helyi önkormányzat döntésétől függ. Elismerte viszont, hogy a végrehajtási procedúra nem lesz egyszerű és gyors eljárás, mert léteznek olyan jogi lehetőségek, amelyekkel késleltetni lehet egy bírósági határozat gyakorlatba ültetését.
A községi elöljáró a Krónika megkeresésére hétfőn úgy fogalmazott, várják a bírósági végzés szövegét. Amikor ez eljut hozzájuk, összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Kérdésünkre, a jövőben megakadályozható-e, hogy román szélsőségesek időről időre felvonulási területté alakítsák az úzvölgyi temetőt, Birtalan Sándor elmondta, abban reménykedik, hogy a mai visszás helyzet nyugvópontra tér. A végleges telekkönyvezéshez még hátra van egy bírósági tárgyalásuk. A polgármester nem tartja reálisnak, hogy a temetőt állandó őrség védje, erre a községnek nincs anyagi fedezete. A katonatemető gondozását és a sírok ápolását válallják ezután is. Terveik szerint amikor a jogi procedúra befejeződik, a sírkertet bekamerázzák, hogy a távolból lehessen felügyelni az úzvölgyi emlékhelyet.
Mihai Târnoveanu megakadályozná a betonkeresztek lebontását
A Nemzet útja (Calea Neamului) elnevezésű román szélsőséges szervezet vezetője, Mihai Târnoveanu Facebook-oldalán általános mozgosítást hirdetett a hasonszőrű román szervezetek körében, amennyiben sor kerülne a betonkeresztek lebontására. ,,Akárcsak 2019-ben, a mostani bírósági döntés végrehajtásakor is ott leszünk az úzvölgyi temetőben” – fenyegetőzik a nacionalista, magyarellenes szervezet vezetője. Nem törődik bele a bírósági ítéletbe George Simion, a magyarokkal szembeni uszítás terén ugyancsak élen járó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke sem. „Bármennyire legyen is törvényes a bíráknak az úzvölgyi katonatemető kapcsán hozott ítélete, az nem jelent mást, mint a széthúzás, valamint egyes katonák önfeláldozásával szembeni tiszteletlenség megnyilvánulását” – közölte az ellenzéki politikus. Simion törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amellyel megváltoztatná a romániai katonatemetők jogi besorolását, a védelmi minisztérium hatáskörébe utalva valamennyi sírkertet. Az AUR elnöke szerint ezáltal megmenekülnének az úzvölgyi betonkeresztek.
Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
szóljon hozzá!