Úzvölgyi betonkeresztek: a magyar fél kivár, a román szélsőségesek fenyegetőznek

A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești ) polgármesteri hivatalának illegális úzvölgyi temetőfoglalása és az ortodox betonkereszteknek a katonatemetőben történt elhelyezése vezetett a Hargita megyei Csíkszentmárton önkormányzata által 2019. júliusában indított perhez a Bákó megyei törvényszéken. A moldvai és a székelyföldi megye határán álló aprócska, elhagyott település magyar katonatemetője 2019. óta áll a figyelem középpontjában, amikor szélsőséges román csoportok megszállták a sírkertet, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig betonkereszteket építtetett vélt román katonasírok fölé.

A Hargita megyei község a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat anyagi és szakmai támogatásával indította el a pert.

A felperes Kis Júlia ügyvédet bízta meg a jogi képviselettel, a kolozsvári jogász állította össze a teljes peranyagot és végigkövette a bírósági eljárást. Az első fokon, 2022. február 10-én a csíkszentmártoniak javára született kedvező bírósági döntést követően – a dormánfalviak fellebezése nyomán – az ügy a Bákó megyei táblabíróságra került. Napra pontosan egy évre rá, 2023. február 10-én a táblabíróság helyben hagyta a bákói törvényszék határozatát: a végleges bírósági döntés érvényteleníti a temető román parcellájának az építési engedélyét és elrendeli a törvénytelen építmények lebontását.

Az alapfokú bírósági tárgyalásokon a felperest személyesen képviselő, majd a másodfokú bírósági eljárás idején szülési szabadságon lévő, de az ügyet továbbra is szakmailag koordináló Kis Júlia ügyvéd a Krónikának hétfőn elmondta, hogy elégedett a bákói bírák szakmai hozzállásával. „A moldvai megye bíróságáról azt kell tudni, hogy országos viszonylatban is kiemelkedő a szakmai teljesítményük, amit a teljes perrendtartás során megtapasztaltunk. Az úzvölgyi katonatemető kényes interetnikus ügynek számít, de nem tapasztaltunk olyant, hogy a bírák elfogultak lettek volna az alperes, a moldvai Dormánfalva javára” – foglalta össze tapasztalatait a kolozsvári jogász.

Döntött a táblabíróság: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben

Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

A megnyert per sikeréhez az is hozzájárult, hogy nagyon jó együttműködés alakult ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal és az ügyvéd között. Kis Júlia szerint az ügyben nagyon sokat segített a jogvédelmi szolgálat elnöke, Zsigmond József, aki az önkormányzattal együttműködve mindig idejében szállította a kért dokumentumokat, a különböző bizonyító okiratokat.

A romániai bíróságokon felemás megítélés övezi a jogvédő szervezetek perekben való részvételét. Vannak bíróságok, ahol ezt nem engedik meg, máshol pedig ,,megtűrik” a részvételüket a felperes vagy alperes oldalán. Bákóban sem sikerült ezt a szerepet teljes egészében elfogadtatni, ahogyan a Hargita Megyei Tanácsét sem, amikor saját érdekében akart részt venni a perben. Kis Júlia hangsúlyozza: a csíkszentmártoni önkormányzat érdemeit senkinek nem szabad elvitatnia, hiszen ha ők nem lépnek idejében és nem indítják el a határidőhöz kötött pert, akkor később a Hargita Megyei Tanácsnak sem sikerült volna.

Az illegális temetőfoglalás ellen küzdő magyarság számára kedvező bírósági döntést az ügyvéd közös sikernek tekinti, amiben a jogvédő szolgálat mellett szerepet vállaltak a Hargita megyei önkormányzat jogászai is, akik az első perbelépési elutasítás után a felperes oldalán végül mégis bekerültek a bírósági eljárás menetébe.

A történetből azért lett több éven át húzódó peres ügy, mert Dormánfalva és Csíkszentmárton, illetve Hargita és Bákó megye között régi határvita dúl. A román kormány döntése 2010-ben elismerte ugyan Csíkszentmárton közigazgatási határát – amely magába foglalta a községközponttól 35 kilométerre fekvő úzvölgyi katonatemetőt is –, ezzel viszont a Bákó megyei Dormánfalva helyi tanácsa nem értett egyet.

A moldvai város önkormányzata később elfogadott egy helyi tanácsi határozatot, amely saját közigazgatása alá vonta az úzvölgyi katonatemetőt. Ezt a tanácsi határozatot viszont a csíkszentmártoniaknak már 2019-ben sikerült bírósági úton megtámadniuk, ami viszont nem akadályozta meg a moldvaiakat abban, hogy a bákói telekkönyvi hivatalban a község tulajdonába emeljék az úzvölgyi temetőt. A román jogi labirintusban nehezen érthető bákói kataszteri hivatali döntés ellenére Kis Júlia egyértelműen állítja, hogy a mostani táblabírósági döntés végrehajtása kötelező érvényű. Romániai közigazgatási perekben kétlépcsős bírósági döntés létezik, és a táblabíróság határozatát nem lehet a bukaresti legfelsőbb bíróság elé vinni.

Az erdélyi magyar közvéleményt a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja leginkább a múlt héten kihirdetett végleges ítélet nyomán. Ki és mikor fogja lebontani az illegálisan felépített betonkereszteket az úzvölgyi temetőben? Kis Júlia ügyvédnő szerint a bírósági határozatok végrehajtásának pontosan meghatározott menete van a romániai jogrendben. Mindenre van törvényes rendelkezés, hogy mikor mi a teendő, mikor kell végrehajtóhoz folyamodni, amennyiben a vesztes fél nem hajlandó végrehajtani a bírósági határozatot.

Az első fokú fokú bírósági döntés értelmében a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli.

A szakember a táblabíróság végleges döntésének kiközlésére vár, amely várhatóan megerősíti ezt a döntést is. Csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási procedúrát. Ugyanakkor Kis Júlia is elismeri, hogy felmerülhetnek fenntartások a végrehajtással kapcsolatban, hiszen itt nem csupán egy szokványos jogi eljárásról van szó: ennek az ügynek politikai és interetnikai vetületei is vannak, amelyeket helyén kell kezelni.

A jogász arról nem kívánt nyilatkozni portálunknak, hogy szakemberként milyen járható utat javasolna a felperes számára. Megítélése szerint ez a helyi önkormányzat döntésétől függ. Elismerte viszont, hogy a végrehajtási procedúra nem lesz egyszerű és gyors eljárás, mert léteznek olyan jogi lehetőségek, amelyekkel késleltetni lehet egy bírósági határozat gyakorlatba ültetését.

A betonkeresztek elbontását elrendelő táblabírósági döntés végrehajtásával kapcsolatban Csíkszentmárton község RMDSZ-es polgármestere, Birtalan Sándor sem tudott részleteket mondani.

A községi elöljáró a Krónika megkeresésére hétfőn úgy fogalmazott, várják a bírósági végzés szövegét. Amikor ez eljut hozzájuk, összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.

Kérdésünkre, a jövőben megakadályozható-e, hogy román szélsőségesek időről időre felvonulási területté alakítsák az úzvölgyi temetőt, Birtalan Sándor elmondta, abban reménykedik, hogy a mai visszás helyzet nyugvópontra tér. A végleges telekkönyvezéshez még hátra van egy bírósági tárgyalásuk. A polgármester nem tartja reálisnak, hogy a temetőt állandó őrség védje, erre a községnek nincs anyagi fedezete. A katonatemető gondozását és a sírok ápolását válallják ezután is. Terveik szerint amikor a jogi procedúra befejeződik, a sírkertet bekamerázzák, hogy a távolból lehessen felügyelni az úzvölgyi emlékhelyet.