A magyarok ellen hergelő Mihai Târnoveanu (állva) polgári engedetlenséget hirdetett a betonkeresztek eltávolítása ellen
Fotó: Pinti Attila
Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek ügyében született táblabírósági határozat ellenére sokan pesszimisták a tekintetben, hogy végre lehet-e hajtani egy ilyen jogerős döntést Romániában. Miközben szélsőséges román szervezetek román–magyar konfliktussal fenyegetőznek, a magyar jogászok higgadtságra intenek. Kis Júlia kolozsvári jogász a Krónika megkeresésére elismerte, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem ígérkezik gyors sikertörténetnek, szerinte azonban a román jogrendben adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyet törvényesen rendezzék. Birtalan Sándortól, Csíkszentmárton polgármesterétől megtudtuk, az ítélet indoklásának ismeretében döntenek a hogyan továbbról.
2023. február 13., 18:472023. február 13., 18:47
2023. február 13., 21:292023. február 13., 21:29
A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești ) polgármesteri hivatalának illegális úzvölgyi temetőfoglalása és az ortodox betonkereszteknek a katonatemetőben történt elhelyezése vezetett a Hargita megyei Csíkszentmárton önkormányzata által 2019. júliusában indított perhez a Bákó megyei törvényszéken. A moldvai és a székelyföldi megye határán álló aprócska, elhagyott település magyar katonatemetője 2019. óta áll a figyelem középpontjában, amikor szélsőséges román csoportok megszállták a sírkertet, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig betonkereszteket építtetett vélt román katonasírok fölé.
A felperes Kis Júlia ügyvédet bízta meg a jogi képviselettel, a kolozsvári jogász állította össze a teljes peranyagot és végigkövette a bírósági eljárást. Az első fokon, 2022. február 10-én a csíkszentmártoniak javára született kedvező bírósági döntést követően – a dormánfalviak fellebezése nyomán – az ügy a Bákó megyei táblabíróságra került. Napra pontosan egy évre rá, 2023. február 10-én a táblabíróság helyben hagyta a bákói törvényszék határozatát: a végleges bírósági döntés érvényteleníti a temető román parcellájának az építési engedélyét és elrendeli a törvénytelen építmények lebontását.
Az alapfokú bírósági tárgyalásokon a felperest személyesen képviselő, majd a másodfokú bírósági eljárás idején szülési szabadságon lévő, de az ügyet továbbra is szakmailag koordináló Kis Júlia ügyvéd a Krónikának hétfőn elmondta, hogy elégedett a bákói bírák szakmai hozzállásával. „A moldvai megye bíróságáról azt kell tudni, hogy országos viszonylatban is kiemelkedő a szakmai teljesítményük, amit a teljes perrendtartás során megtapasztaltunk. Az úzvölgyi katonatemető kényes interetnikus ügynek számít, de nem tapasztaltunk olyant, hogy a bírák elfogultak lettek volna az alperes, a moldvai Dormánfalva javára” – foglalta össze tapasztalatait a kolozsvári jogász.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
A megnyert per sikeréhez az is hozzájárult, hogy nagyon jó együttműködés alakult ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal és az ügyvéd között. Kis Júlia szerint az ügyben nagyon sokat segített a jogvédelmi szolgálat elnöke, Zsigmond József, aki az önkormányzattal együttműködve mindig idejében szállította a kért dokumentumokat, a különböző bizonyító okiratokat.
A romániai bíróságokon felemás megítélés övezi a jogvédő szervezetek perekben való részvételét. Vannak bíróságok, ahol ezt nem engedik meg, máshol pedig ,,megtűrik” a részvételüket a felperes vagy alperes oldalán. Bákóban sem sikerült ezt a szerepet teljes egészében elfogadtatni, ahogyan a Hargita Megyei Tanácsét sem, amikor saját érdekében akart részt venni a perben. Kis Júlia hangsúlyozza: a csíkszentmártoni önkormányzat érdemeit senkinek nem szabad elvitatnia, hiszen ha ők nem lépnek idejében és nem indítják el a határidőhöz kötött pert, akkor később a Hargita Megyei Tanácsnak sem sikerült volna.
A történetből azért lett több éven át húzódó peres ügy, mert Dormánfalva és Csíkszentmárton, illetve Hargita és Bákó megye között régi határvita dúl. A román kormány döntése 2010-ben elismerte ugyan Csíkszentmárton közigazgatási határát – amely magába foglalta a községközponttól 35 kilométerre fekvő úzvölgyi katonatemetőt is –, ezzel viszont a Bákó megyei Dormánfalva helyi tanácsa nem értett egyet.
Fotó: Pinti Attila
A moldvai város önkormányzata később elfogadott egy helyi tanácsi határozatot, amely saját közigazgatása alá vonta az úzvölgyi katonatemetőt. Ezt a tanácsi határozatot viszont a csíkszentmártoniaknak már 2019-ben sikerült bírósági úton megtámadniuk, ami viszont nem akadályozta meg a moldvaiakat abban, hogy a bákói telekkönyvi hivatalban a község tulajdonába emeljék az úzvölgyi temetőt. A román jogi labirintusban nehezen érthető bákói kataszteri hivatali döntés ellenére Kis Júlia egyértelműen állítja, hogy a mostani táblabírósági döntés végrehajtása kötelező érvényű. Romániai közigazgatási perekben kétlépcsős bírósági döntés létezik, és a táblabíróság határozatát nem lehet a bukaresti legfelsőbb bíróság elé vinni.
Az erdélyi magyar közvéleményt a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja leginkább a múlt héten kihirdetett végleges ítélet nyomán. Ki és mikor fogja lebontani az illegálisan felépített betonkereszteket az úzvölgyi temetőben? Kis Júlia ügyvédnő szerint a bírósági határozatok végrehajtásának pontosan meghatározott menete van a romániai jogrendben. Mindenre van törvényes rendelkezés, hogy mikor mi a teendő, mikor kell végrehajtóhoz folyamodni, amennyiben a vesztes fél nem hajlandó végrehajtani a bírósági határozatot.
A szakember a táblabíróság végleges döntésének kiközlésére vár, amely várhatóan megerősíti ezt a döntést is. Csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási procedúrát. Ugyanakkor Kis Júlia is elismeri, hogy felmerülhetnek fenntartások a végrehajtással kapcsolatban, hiszen itt nem csupán egy szokványos jogi eljárásról van szó: ennek az ügynek politikai és interetnikai vetületei is vannak, amelyeket helyén kell kezelni.
George Simion AUR-elnök megváltoztatná a katonatemetők jogi státusát
Fotó: Facebook/George Simion
A jogász arról nem kívánt nyilatkozni portálunknak, hogy szakemberként milyen járható utat javasolna a felperes számára. Megítélése szerint ez a helyi önkormányzat döntésétől függ. Elismerte viszont, hogy a végrehajtási procedúra nem lesz egyszerű és gyors eljárás, mert léteznek olyan jogi lehetőségek, amelyekkel késleltetni lehet egy bírósági határozat gyakorlatba ültetését.
A községi elöljáró a Krónika megkeresésére hétfőn úgy fogalmazott, várják a bírósági végzés szövegét. Amikor ez eljut hozzájuk, összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Kérdésünkre, a jövőben megakadályozható-e, hogy román szélsőségesek időről időre felvonulási területté alakítsák az úzvölgyi temetőt, Birtalan Sándor elmondta, abban reménykedik, hogy a mai visszás helyzet nyugvópontra tér. A végleges telekkönyvezéshez még hátra van egy bírósági tárgyalásuk. A polgármester nem tartja reálisnak, hogy a temetőt állandó őrség védje, erre a községnek nincs anyagi fedezete. A katonatemető gondozását és a sírok ápolását válallják ezután is. Terveik szerint amikor a jogi procedúra befejeződik, a sírkertet bekamerázzák, hogy a távolból lehessen felügyelni az úzvölgyi emlékhelyet.
Mihai Târnoveanu megakadályozná a betonkeresztek lebontását
A Nemzet útja (Calea Neamului) elnevezésű román szélsőséges szervezet vezetője, Mihai Târnoveanu Facebook-oldalán általános mozgosítást hirdetett a hasonszőrű román szervezetek körében, amennyiben sor kerülne a betonkeresztek lebontására. ,,Akárcsak 2019-ben, a mostani bírósági döntés végrehajtásakor is ott leszünk az úzvölgyi temetőben” – fenyegetőzik a nacionalista, magyarellenes szervezet vezetője. Nem törődik bele a bírósági ítéletbe George Simion, a magyarokkal szembeni uszítás terén ugyancsak élen járó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke sem. „Bármennyire legyen is törvényes a bíráknak az úzvölgyi katonatemető kapcsán hozott ítélete, az nem jelent mást, mint a széthúzás, valamint egyes katonák önfeláldozásával szembeni tiszteletlenség megnyilvánulását” – közölte az ellenzéki politikus. Simion törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amellyel megváltoztatná a romániai katonatemetők jogi besorolását, a védelmi minisztérium hatáskörébe utalva valamennyi sírkertet. Az AUR elnöke szerint ezáltal megmenekülnének az úzvölgyi betonkeresztek.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!