A kalotaszegi Körösfőn fontos a hagyományőrzés
Fotó: Facebook/Bódis László
Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében. A kalotaszegi Körösfő, illetve a háromszéki Uzon polgármesterével a pályázásról és a szigorú feltételekről beszélgettünk.
2022. június 02., 07:522022. június 02., 07:52
A Kolozs megyei Körösfő és a Kovászna megyei Uzon is helyet kapott ama tizenhat romániai település között, melyekben nyolc-nyolc hagyományos házat újíthatnak fel az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) jóvoltából. Bódis Lászlót, Körösfő, illetve Bordás Enikőt, Uzon polgármesterét arról faggattuk, miként kerültek be a projektbe, milyen előnyökkel járhat mindez településük számára, illetve lehetnek-e buktatói a megvalósításnak.
A kalotaszegi Körösfő polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, hogy mint minden önkormányzat, ők is figyelemmel követik a pályázati kiírásokat.
Bódis László
Fotó: Facebook/Bódis László
Bordás Enikő, Uzon polgármestere ugyanakkor elmondta: amint értesültek a lehetőségről, a pályázás mellett döntöttek. Mivel a községhez tartozó Bikfalva a kúriák földjeként híresült el, folyamatosan figyelik a hasonló jellegű lehetőségeket, ugyanis van jó pár hagyományos stílusban készült épület is Uzon területén.
– részletezte a polgármester. Úgy döntöttek, hogy senkit sem zárnak ki, minden jelentkezőt feltettek a listára. A kiírás szerint 6-8 házzal pályázhattak egy településen belül, az ő listájukra 13 ház került. Azonban nem válogathattak be olyan ingatlanokat, amelyek esetében a tulajdonos nem vállalta a kiszabott feltételek teljesítését.
Bordás Enikő
Fotó: Kocsis B. János
Bordás Enikő elmondta, hogy a legfontosabb feltételek között szerepelt a tisztázott tulajdonjog, illetve az, hogy a valódi tulajdonos életben legyen. „Emellett vállalni kell, hogy a felújítást követő tíz évben nem adják el, illetve öt évig mindenképpen gondozzák a házat, hogy az megőrizze a felújítás utáni állapotát. Emellett bele kell egyezni abba, hogy a turisták kívülről megnézhessék, fotót és filmet készíthessenek az épületről. Ugyanis ez egyfajta látványossága lesz a településnek” – húzta alá az elöljáró.
Ezt az információt uzoni kollégája is megerősítette. Hozzátette, hogy az önrész összege attól függ, mekkora az épület, és milyen állapotban van. Hiszen a cél visszaállítani az épületek eredeti formáját. Amennyiben pluszköltségek merülnek fel, a helyi tanács vállalta, hogy valamilyen szinten segít. Azonban hangsúlyozta, hogy konkrét összegekről még nincs szó.
„A vidéki világban az adott szó többet jelentett bármilyen szerződésnél, ezért nagyon sok érintett ingatlan esetében nincsenek meg a hagyatéki papírok, és nincs az aktuális tulajdonos nevén az ingatlan, ami miatt le fognak kerülni erről a listáról és a programból” – fejtette ki aggodalmát Bódis László a buktatókkal kapcsolatban.
(ami a szigorú feltételek, az engedélyekhez kötött megvalósítás miatt könnyen megtörténhet), ugyanis abban az esetben nem lehet tudni, hogy továbbra is részt kívánnának-e venni a programban.
Fotó: Wikipédia/Petru Suciu
A két polgármester arról is kifejtette a véleményét, hogy milyen hasznot jelenthet településük számára a részvétel a projektben. „Jelen beruházások segítenek abban, hogy megőrizzük a településeink kalotaszegi tájegységi látképét, ami pont a projekt lényege.
Ezek az épületek értéket képeznek számunkra, így fenn tudjuk tartani múltunkat és építészeti hagyományainkat” – fejtette ki a körösfői elöljáró. Bordás Enikő is azon a határozott véleményen van, hogy
Rengeteg olyan épületük van, amelyek örökségvédelmi szempontból értékesek, de mostani állapotukban nagyon rosszul néznek ki – ezek feljavítása fellendítené a turistaforgalmat.
Az pedig a közösségnek mindenképp előnyére válik, ha érkeznek a turisták. Ezáltal pedig megnő a kereskedelmi egységek forgalma, esetleg újabb panziók és éttermek létesülhetnek. A projektben szereplő 16 település többsége egyébként erdélyi, közülük Körösfő és Uzon mellett a Fehér megyei Torockó, illetve a Hargita megyei Etéd és Csíkszentgyörgy is magyar többségű község.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!