Több magyarlakta erdélyi községben is uniós pénzből őrzik meg a régi falusi házakat

Több magyarlakta erdélyi községben is uniós pénzből őrzik meg a régi falusi házakat

A kalotaszegi Körösfőn fontos a hagyományőrzés

Fotó: Facebook/Bódis László

Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében. A kalotaszegi Körösfő, illetve a háromszéki Uzon polgármesterével a pályázásról és a szigorú feltételekről beszélgettünk.

Simó Helga

2022. június 02., 07:522022. június 02., 07:52

A Kolozs megyei Körösfő és a Kovászna megyei Uzon is helyet kapott ama tizenhat romániai település között, melyekben nyolc-nyolc hagyományos házat újíthatnak fel az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) jóvoltából. Bódis Lászlót, Körösfő, illetve Bordás Enikőt, Uzon polgármesterét arról faggattuk, miként kerültek be a projektbe, milyen előnyökkel járhat mindez településük számára, illetve lehetnek-e buktatói a megvalósításnak.

A kalotaszegi Körösfő polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, hogy mint minden önkormányzat, ők is figyelemmel követik a pályázati kiírásokat.

A jelen felhívás mellett azért döntöttek, mert a település lakóival folytatott előzetes és folyamatos kommunikáció révén úgy vélték, általa fejleszteni tudják községüket.

„Első körben meghirdettük ezt a pályázati lehetőséget a községben, volt is rá jelentkező, de a tényleges kiválasztást egy bizottság tette meg a pályázati kiírásnak megfelelően. A testületben helyet kapott a megyei tanács főépítésze, a kolozsvári Falumúzeum igazgatója és a műemlékvédelem képviselője is” – avatott be Bódis László. Hozzátette, hogy a kiválasztás után megkeresett tulajdonosok örömmel fogadták a hírt, azonban csak akkor szembesültek azokkal a problémákkal, amelyeket a pályázati kiírás jár, mikor elmondták nekik a feltételeket.
Galéria

Bódis László

Fotó: Facebook/Bódis László

Bordás Enikő, Uzon polgármestere ugyanakkor elmondta: amint értesültek a lehetőségről, a pályázás mellett döntöttek. Mivel a községhez tartozó Bikfalva a kúriák földjeként híresült el, folyamatosan figyelik a hasonló jellegű lehetőségeket, ugyanis van jó pár hagyományos stílusban készült épület is Uzon területén.

Idézet
A jelentkezéshez be kellett nyújtanunk egy listát a kiválasztott régi lakóházakkal, amelyek hagyományos stílusban épültek, legtöbbjük a 18. században, de akad közöttük pár, 19. századra datálható épület is”

 – részletezte a polgármester. Úgy döntöttek, hogy senkit sem zárnak ki, minden jelentkezőt feltettek a listára. A kiírás szerint 6-8 házzal pályázhattak egy településen belül, az ő listájukra 13 ház került. Azonban nem válogathattak be olyan ingatlanokat, amelyek esetében a tulajdonos nem vállalta a kiszabott feltételek teljesítését.

Galéria

Bordás Enikő

Fotó: Kocsis B. János

Probléma a tisztázatlan tulajdonjog

Bordás Enikő elmondta, hogy a legfontosabb feltételek között szerepelt a tisztázott tulajdonjog, illetve az, hogy a valódi tulajdonos életben legyen. „Emellett vállalni kell, hogy a felújítást követő tíz évben nem adják el, illetve öt évig mindenképpen gondozzák a házat, hogy az megőrizze a felújítás utáni állapotát. Emellett bele kell egyezni abba, hogy a turisták kívülről megnézhessék, fotót és filmet készíthessenek az épületről. Ugyanis ez egyfajta látványossága lesz a településnek” – húzta alá az elöljáró.

Eközben a körösfői polgármester kitért arra is, hogy a PNRR szerint minden ingatlan felújítására 60 ezer euró jut, az el nem számolható költségeket pedig az önkormányzatnak kell biztosítania.

Ezt az információt uzoni kollégája is megerősítette. Hozzátette, hogy az önrész összege attól függ, mekkora az épület, és milyen állapotban van. Hiszen a cél visszaállítani az épületek eredeti formáját. Amennyiben pluszköltségek merülnek fel, a helyi tanács vállalta, hogy valamilyen szinten segít. Azonban hangsúlyozta, hogy konkrét összegekről még nincs szó.

„A vidéki világban az adott szó többet jelentett bármilyen szerződésnél, ezért nagyon sok érintett ingatlan esetében nincsenek meg a hagyatéki papírok, és nincs az aktuális tulajdonos nevén az ingatlan, ami miatt le fognak kerülni erről a listáról és a programból” – fejtette ki aggodalmát Bódis László a buktatókkal kapcsolatban.

Bordás Enikő úgy véli, akadályt jelenthet az is, ha esetleg a tulajdonosoknak fizetniük kell némi önrészt

(ami a szigorú feltételek, az engedélyekhez kötött megvalósítás miatt könnyen megtörténhet), ugyanis abban az esetben nem lehet tudni, hogy továbbra is részt kívánnának-e venni a programban.

Galéria

Fotó: Wikipédia/Petru Suciu

Értékek megőrzése és a turizmus fellendítése

A két polgármester arról is kifejtette a véleményét, hogy milyen hasznot jelenthet településük számára a részvétel a projektben. „Jelen beruházások segítenek abban, hogy megőrizzük a településeink kalotaszegi tájegységi látképét, ami pont a projekt lényege.

Idézet
Ezeket a házakat szeretnénk megőrizni az utókor számára, hogy ők is láthassák, amit őseik építettek, fenntartottak a mai napig.

Ezek az épületek értéket képeznek számunkra, így fenn tudjuk tartani múltunkat és építészeti hagyományainkat” – fejtette ki a körösfői elöljáró. Bordás Enikő is azon a határozott véleményen van, hogy

a részvétel mindenképp javítaná a háromszéki település arculatát.

Rengeteg olyan épületük van, amelyek örökségvédelmi szempontból értékesek, de mostani állapotukban nagyon rosszul néznek ki – ezek feljavítása fellendítené a turistaforgalmat.

Az pedig a közösségnek mindenképp előnyére válik, ha érkeznek a turisták. Ezáltal pedig megnő a kereskedelmi egységek forgalma, esetleg újabb panziók és éttermek létesülhetnek. A projektben szereplő 16 település többsége egyébként erdélyi, közülük Körösfő és Uzon mellett a Fehér megyei Torockó, illetve a Hargita megyei Etéd és Csíkszentgyörgy is magyar többségű község.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 09., kedd

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.

Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
2024. április 09., kedd

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik

Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.

Repceföldekre permetezett méreg végzett a krasznabélteki méhállománnyal, a hatóságok a felelősöket keresik
2024. április 09., kedd

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját

A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.

Sorban állás helyett pár kattintás: minden 10 nagyváradiból 8 online fizette be a helyi adóját
2024. április 09., kedd

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember

Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.

Segítséget ajánl a magyarsága miatt bántalmazott erdélyi tornászfiúnak Nagy Elek üzletember
2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos
2024. április 08., hétfő

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot

Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot
2024. április 08., hétfő

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit

Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit
2024. április 08., hétfő

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak

A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak
2024. április 08., hétfő

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron

Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron