A kalotaszegi Körösfőn fontos a hagyományőrzés
Fotó: Facebook/Bódis László
Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében. A kalotaszegi Körösfő, illetve a háromszéki Uzon polgármesterével a pályázásról és a szigorú feltételekről beszélgettünk.
2022. június 02., 07:522022. június 02., 07:52
A Kolozs megyei Körösfő és a Kovászna megyei Uzon is helyet kapott ama tizenhat romániai település között, melyekben nyolc-nyolc hagyományos házat újíthatnak fel az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) jóvoltából. Bódis Lászlót, Körösfő, illetve Bordás Enikőt, Uzon polgármesterét arról faggattuk, miként kerültek be a projektbe, milyen előnyökkel járhat mindez településük számára, illetve lehetnek-e buktatói a megvalósításnak.
A kalotaszegi Körösfő polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, hogy mint minden önkormányzat, ők is figyelemmel követik a pályázati kiírásokat.
Bódis László
Fotó: Facebook/Bódis László
Bordás Enikő, Uzon polgármestere ugyanakkor elmondta: amint értesültek a lehetőségről, a pályázás mellett döntöttek. Mivel a községhez tartozó Bikfalva a kúriák földjeként híresült el, folyamatosan figyelik a hasonló jellegű lehetőségeket, ugyanis van jó pár hagyományos stílusban készült épület is Uzon területén.
– részletezte a polgármester. Úgy döntöttek, hogy senkit sem zárnak ki, minden jelentkezőt feltettek a listára. A kiírás szerint 6-8 házzal pályázhattak egy településen belül, az ő listájukra 13 ház került. Azonban nem válogathattak be olyan ingatlanokat, amelyek esetében a tulajdonos nem vállalta a kiszabott feltételek teljesítését.
Bordás Enikő
Fotó: Kocsis B. János
Bordás Enikő elmondta, hogy a legfontosabb feltételek között szerepelt a tisztázott tulajdonjog, illetve az, hogy a valódi tulajdonos életben legyen. „Emellett vállalni kell, hogy a felújítást követő tíz évben nem adják el, illetve öt évig mindenképpen gondozzák a házat, hogy az megőrizze a felújítás utáni állapotát. Emellett bele kell egyezni abba, hogy a turisták kívülről megnézhessék, fotót és filmet készíthessenek az épületről. Ugyanis ez egyfajta látványossága lesz a településnek” – húzta alá az elöljáró.
Ezt az információt uzoni kollégája is megerősítette. Hozzátette, hogy az önrész összege attól függ, mekkora az épület, és milyen állapotban van. Hiszen a cél visszaállítani az épületek eredeti formáját. Amennyiben pluszköltségek merülnek fel, a helyi tanács vállalta, hogy valamilyen szinten segít. Azonban hangsúlyozta, hogy konkrét összegekről még nincs szó.
„A vidéki világban az adott szó többet jelentett bármilyen szerződésnél, ezért nagyon sok érintett ingatlan esetében nincsenek meg a hagyatéki papírok, és nincs az aktuális tulajdonos nevén az ingatlan, ami miatt le fognak kerülni erről a listáról és a programból” – fejtette ki aggodalmát Bódis László a buktatókkal kapcsolatban.
(ami a szigorú feltételek, az engedélyekhez kötött megvalósítás miatt könnyen megtörténhet), ugyanis abban az esetben nem lehet tudni, hogy továbbra is részt kívánnának-e venni a programban.
Fotó: Wikipédia/Petru Suciu
A két polgármester arról is kifejtette a véleményét, hogy milyen hasznot jelenthet településük számára a részvétel a projektben. „Jelen beruházások segítenek abban, hogy megőrizzük a településeink kalotaszegi tájegységi látképét, ami pont a projekt lényege.
Ezek az épületek értéket képeznek számunkra, így fenn tudjuk tartani múltunkat és építészeti hagyományainkat” – fejtette ki a körösfői elöljáró. Bordás Enikő is azon a határozott véleményen van, hogy
Rengeteg olyan épületük van, amelyek örökségvédelmi szempontból értékesek, de mostani állapotukban nagyon rosszul néznek ki – ezek feljavítása fellendítené a turistaforgalmat.
Az pedig a közösségnek mindenképp előnyére válik, ha érkeznek a turisták. Ezáltal pedig megnő a kereskedelmi egységek forgalma, esetleg újabb panziók és éttermek létesülhetnek. A projektben szereplő 16 település többsége egyébként erdélyi, közülük Körösfő és Uzon mellett a Fehér megyei Torockó, illetve a Hargita megyei Etéd és Csíkszentgyörgy is magyar többségű község.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
Végül négy jelölt jelentkezett be a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért zajló küzdelembe.
A Wizz Air idén ősztől Nápolyba indít járatot a Brassói Nemzetközi Repülőtérről.
A hegyimentők kedd hajnalban egy ukrán férfi keresésére indultak, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át az ukrán–román határt, és az 112-es sürgősségi hívószámon kért segítséget a nap első óráiban a román hatóságoktól.
Előzetes letartóztatásba került az az aradi férfi, aki ittasan ült a gépkocsija volánjához, a rendőri ellenőrzés alól pedig megpróbálta kivonni magát, így autós üldözés után tudták csak elfogni.
Teljesen új terekben végezhetik tanulmányaikat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatói, miután az egyetem hétfőn felavatta a kar új székhelyét Kolozsváron, a Zápolya/Traian Moșoiu utcában.
Változékony időre lehet számítani a következő két hétben a régiók többségében, csapadék főként április 15–16-án, 18–20-án és 24-e után várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 14–27. közötti időszakra szóló előrejelzéséből.
Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.
A tűzoltók vasárnap délután kimenekítettek két felnőttet és egy gyereket egy maroshévízi tömbházból, amelynek kigyulladt a tetőzete – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Lehet-e gyógyítani gázokkal? És lehet-e vonzó turisztikai célpont egy bugyborékoló, kénszagú lápvidék?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!