A kalotaszegi Körösfőn fontos a hagyományőrzés
Fotó: Facebook/Bódis László
Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében. A kalotaszegi Körösfő, illetve a háromszéki Uzon polgármesterével a pályázásról és a szigorú feltételekről beszélgettünk.
2022. június 02., 07:522022. június 02., 07:52
A Kolozs megyei Körösfő és a Kovászna megyei Uzon is helyet kapott ama tizenhat romániai település között, melyekben nyolc-nyolc hagyományos házat újíthatnak fel az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) jóvoltából. Bódis Lászlót, Körösfő, illetve Bordás Enikőt, Uzon polgármesterét arról faggattuk, miként kerültek be a projektbe, milyen előnyökkel járhat mindez településük számára, illetve lehetnek-e buktatói a megvalósításnak.
A kalotaszegi Körösfő polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, hogy mint minden önkormányzat, ők is figyelemmel követik a pályázati kiírásokat.
Bódis László
Fotó: Facebook/Bódis László
Bordás Enikő, Uzon polgármestere ugyanakkor elmondta: amint értesültek a lehetőségről, a pályázás mellett döntöttek. Mivel a községhez tartozó Bikfalva a kúriák földjeként híresült el, folyamatosan figyelik a hasonló jellegű lehetőségeket, ugyanis van jó pár hagyományos stílusban készült épület is Uzon területén.
– részletezte a polgármester. Úgy döntöttek, hogy senkit sem zárnak ki, minden jelentkezőt feltettek a listára. A kiírás szerint 6-8 házzal pályázhattak egy településen belül, az ő listájukra 13 ház került. Azonban nem válogathattak be olyan ingatlanokat, amelyek esetében a tulajdonos nem vállalta a kiszabott feltételek teljesítését.
Bordás Enikő
Fotó: Kocsis B. János
Bordás Enikő elmondta, hogy a legfontosabb feltételek között szerepelt a tisztázott tulajdonjog, illetve az, hogy a valódi tulajdonos életben legyen. „Emellett vállalni kell, hogy a felújítást követő tíz évben nem adják el, illetve öt évig mindenképpen gondozzák a házat, hogy az megőrizze a felújítás utáni állapotát. Emellett bele kell egyezni abba, hogy a turisták kívülről megnézhessék, fotót és filmet készíthessenek az épületről. Ugyanis ez egyfajta látványossága lesz a településnek” – húzta alá az elöljáró.
Ezt az információt uzoni kollégája is megerősítette. Hozzátette, hogy az önrész összege attól függ, mekkora az épület, és milyen állapotban van. Hiszen a cél visszaállítani az épületek eredeti formáját. Amennyiben pluszköltségek merülnek fel, a helyi tanács vállalta, hogy valamilyen szinten segít. Azonban hangsúlyozta, hogy konkrét összegekről még nincs szó.
„A vidéki világban az adott szó többet jelentett bármilyen szerződésnél, ezért nagyon sok érintett ingatlan esetében nincsenek meg a hagyatéki papírok, és nincs az aktuális tulajdonos nevén az ingatlan, ami miatt le fognak kerülni erről a listáról és a programból” – fejtette ki aggodalmát Bódis László a buktatókkal kapcsolatban.
(ami a szigorú feltételek, az engedélyekhez kötött megvalósítás miatt könnyen megtörténhet), ugyanis abban az esetben nem lehet tudni, hogy továbbra is részt kívánnának-e venni a programban.
Fotó: Wikipédia/Petru Suciu
A két polgármester arról is kifejtette a véleményét, hogy milyen hasznot jelenthet településük számára a részvétel a projektben. „Jelen beruházások segítenek abban, hogy megőrizzük a településeink kalotaszegi tájegységi látképét, ami pont a projekt lényege.
Ezek az épületek értéket képeznek számunkra, így fenn tudjuk tartani múltunkat és építészeti hagyományainkat” – fejtette ki a körösfői elöljáró. Bordás Enikő is azon a határozott véleményen van, hogy
Rengeteg olyan épületük van, amelyek örökségvédelmi szempontból értékesek, de mostani állapotukban nagyon rosszul néznek ki – ezek feljavítása fellendítené a turistaforgalmat.
Az pedig a közösségnek mindenképp előnyére válik, ha érkeznek a turisták. Ezáltal pedig megnő a kereskedelmi egységek forgalma, esetleg újabb panziók és éttermek létesülhetnek. A projektben szereplő 16 település többsége egyébként erdélyi, közülük Körösfő és Uzon mellett a Fehér megyei Torockó, illetve a Hargita megyei Etéd és Csíkszentgyörgy is magyar többségű község.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
szóljon hozzá!