Uniós oltalom alá kerül a nagylaki szalámi, a helyi szlovákok büszkesége

uniós oltalom

Pavel Badinsky hentes reméli, hogy az uniós oltalom tényleg védelmet jelent majd a nagylaki szaláminak

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi – jelentette be a minap a román agrárminisztérium. Az európai védjegy elismertetésének procedúrája már folyamatban van, a román–magyar határ menti városban azt remélik az uniós oltalomtól, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.

Pataky Lehel Zsolt

2025. január 26., 08:552025. január 26., 08:55

2025. január 29., 13:452025. január 29., 13:45

A január 26-ig tartó berlini Zöld hét elnevezésű mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáron mutatkozott be több hagyományos romániai termék, és a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a Németországban is „megkóstoltatott” nagylaki szalámi uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű élelmiszerként való bejegyzése már folyamatban van. „A nagylaki szalámi hagyományos román termék, amelynek receptje nemzedékről nemzedékre száll. A földrajzi eredetmegjelölés jó lehetőséget teremt a helyi termékek és a román kulináris örökség népszerűsítésére Európa-szerte” – írta Facebook-oldalán a bukaresti szaktárca.

Az Európai Unió által elismertetett védjegy a termék román elnevezése (Salamul de Nădlac) lesz, holott ez egy közismerten szlovák hentesárú, a nagylaki szlovákok szerint több mint kétszáz évvel ezelőtt az őseik hozták magukkal a receptet.

Arra mindenesetre jó lesz az uniós oltalom megszerzése, hogy garantál majd egy bizonyos színvonalat, illetve csak helyben előállított alapanyagokból készített termék nevezhető majd nagylaki szaláminak, továbbá reklámként is szolgál, illetve helyzetelőnyt teremthet a helyi termelőknek.

uniós oltalom Galéria

Marhabélbe töltve az igazi

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az aradi piacon is kapható nagylaki szalámi, de Nagylakon sokan saját fogyasztásra készítik, egyesek szerint az az igazi, amit nem kisipari körülmények között, hanem valóban hagyományosan állítanak elő.

Uniós oltalom a román terméknek, ami szlovák

A pontos időt a szlovák evangélikus templom tornyában jelző kürtös ember a példa rá, hogy Nagylakon nagy gondot fordítanak a hagyományok őrzésére: a román–magyar határon fekvő kisváros gasztronómiáját is meghatározzák a tradicionális ételek.

„A nagylaki szalámi a város, sőt az ország határain túl is híres, mert amerre jártunk kiküldetésben, mindig vittünk belőle kóstolót, és népszerűsítettük, mint a város védjegyét. A nagylaki galuska, ami szlovák gombócként vagy tót gombócként is ismert, szintén ismert és nagyon egészséges. Egész Romániában nem lehet ilyen finomat enni” – mondta Vasile Ciceac korábbi polgármester, aki – amikor még hivatalban volt – minden igyekezetével a helyi értékek népszerűsítésén fáradozott. Jellemző rá, hogy máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.

uniós oltalom Galéria

Épp csak a kerítés nincs kolbászból

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagylakon él a legnagyobb szlovák közösség Romániában. A helybéliek szerint a csabai kolbászhoz hasonlóan ízletes nagylaki hentesáru receptjét az őseik hozták magukkal. A sertésfeldolgozás tudománya apáról fiúra szállt és száll ma is.

„A receptet évszázadok óta megőriztük, amióta a szlovákok letelepedtek itt. A szlovákok mindig maguk termesztették a fűszerpaprikát, saját nevelésű mangalicát vágtak, mert ennek a húsa nem tartalmaz koleszterint, vagyis csak jó koleszterint tartalmaz” – mondta Pavel Badinsky hentes, akinek kisüzemi feldolgozója van.

uniós oltalom Galéria

Három hétig füstölik

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagylakon készítenek:

  • kolbászt,
  • májas és véres hurkát,
  • sonkát, szalonnát,

de a leghíresebb a marhabélbe töltött szalámi, amit füstölés után legalább három hónapig szárítanak, utána kerül csak az asztalra. A helyiek sérelme, hogy a kereskedelemben is kapható felvágott nagylaki szalámi néven, de annak köze sincs Nagylakhoz.

„Az igazi nagylaki szalámi nem tartalmaz ételszínezékeket, csak természetes alapanyagokat: fokhagymát, köményt, borsot, fűszerpaprikát. Háznál tartott disznó húsából készül, és az állatot nem táppal etetik” – magyarázta Badinsky.

uniós oltalom Galéria

A „titkos” hozzávalók. A helyi szlovákok szerint a fűszerpaprika minősége és mennyisége határozza meg a jellegzetességét, no meg a hozzáértés

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagylaki szalámira szlovák galuska

Egy kiadós disznótoros vacsorát a nagylaki szlovák galuskával lehet a legjobban lenyomtatni. Ez tulajdonképpen az aranygaluskának egy egyszerűbb változata: finomlisztből, élesztőből, vízből kevés olajjal tésztát gyúrnak, félórás kelesztés után kinyújtják és kerekre szaggatják, majd forró serpenyőben, kevés olajban, fedő alatt párolják. Az idősebb nagylaki asszonyok szerint a titka abban rejlik, hogy mikor emelik fel a fedőt, ugyanis, ha túl korán elillan a gőz, összeesik a tészta.

Régen főfogásként fogyasztották túróval megszórva, diósan pedig desszertként. Manapság mákkal, kakaóval és fahéjjal is kínálják. Amióta a helyi nyugdíjasklub tagjai különböző rendezvényeken készítik, a nagylakiak is újra felfedezték a szlovák galuskát.

uniós oltalom Galéria

Nagylaki galuska – sok múlik azon, mikor emeljük fel e fedőt

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Amikor vásárokon megjelenünk, van, aki hosszú percekig nézi, hogyan készítjük. Szívesen elmagyarázzuk, mert örvendünk, ha a fiatalabbak érdeklődnek, és meg akarják tanulni. Általában ott vagyunk több napig, s jönnek a vásárlók másnap, és boldogan mondják, hogy otthon elkészítették, és sikerült. Ez minket is örömmel tölt el, ráadásul ez egy egészséges étel” – mondta Maria Plausici.

Nagylakon 1803-ban telepedtek le a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván). Anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják.

Legutóbb, 2023-ban a pécskai kenyér lett uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék Arad megyéből.

korábban írtuk

Ceaușescu után Brüsszel is „ráharapott” magyarok és románok közös büszkeségére, a pécskai kenyérre
Ceaușescu után Brüsszel is „ráharapott” magyarok és románok közös büszkeségére, a pécskai kenyérre

Európai uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés büszke birtokosa lett a „messze földön híres” pécskai kenyér, melyet már több száz évvel ezelőtt is emlegettek a krónikák, de például Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor is rajongott érte.

korábban írtuk

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon
Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon

Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 18., kedd

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait

Az erdélyi hegyvidéki településeken a mostani télies időjárási viszonyok közepette, a nagy havazások miatt az is előfordulhat, hogy nem tudnak kimenni az emberek a házból; így van ez például a Brassó megyei Fundáta községben.

Az intenzív havazások nagymértékben megnehezítik az erdélyi hegyvidéken élők mindennapjait
2025. február 18., kedd

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára

Kártérítésre kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári bíróság az Átlátszó Erdélyt abban a perben, amelyet Balázs Attila székelyföldi üzletember indított a tényfeltáró portál ellen.

Kártérítésre kötelezte a bíróság az Átlátszót egy székelyföldi üzletember javára
2025. február 18., kedd

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak

Külföldről Romániába csempészett, zárjegy nélküli cigarettát árult marosújvári lakásán egy 68 éves férfi, a rendőrök felszámolták a jól menő üzletet.

Csempészett cigarettát árult az otthonában, ahova a rendőrök is bekopogtak
2025. február 18., kedd

Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?

Az utóbbi években Erdélyben is több ízben érezhető földrengésekről tart előadást Kolozsváron Szakács Sándor geológus. Az ismert szakember a földrengések előrejelezhetőségéről is beszél február 27-én 17 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában.
Előrejelezhetőek-e a földrengések Erdélyben?
2025. február 18., kedd

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek

A téli időjárás miatt Erdély több részében nehézkesen halad a forgalom. A közlekedésrendészet tanácsokat fogalmazott meg a havas utakon közlekedő sofőrök számára, hogy elkerülhetőek legyenek a balesetek.

Rendőrségi jótanácsok havas utakon közlekedőknek
2025. február 18., kedd

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat

Új útvonallal várják a diákokat a 4. Székelyföldi Bringás Vándortáborba, amelynek célja, hogy a résztvevők két keréken fedezzék fel Székelyföld kulturális és természeti kincseit – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Székelyföldi Bringás Vándortábor: új útvonallal várják a diákokat
2025. február 18., kedd

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit

Rendőrök, tűzoltók, hegyimentők és önkéntesek folytatják a február elején eltűntnek nyilvánított székelyudvarhelyi fiatalember keresését – közölte kedden a Hargita megyei rendőrség.

Tovább keresik a zetelaki tó környékén eltűnt udvarhelyi férfit
2025. február 18., kedd

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét

Bűnügyi felügyelet alá helyezte a Maros megyei ítélőtábla Barti Tihamért, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, aki ellen korrupció gyanújával folyik kivizsgálás.

Bűnügyi felügyelet alá helyezték a Hargita megyei közgyűlés alelnökét
2025. február 17., hétfő

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.

Középkori csónakmaradvány került a felszínre a Maros alacsony vízállása miatt
2025. február 17., hétfő

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”

Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.

Elektromos töltőállomást is építenek „a király útján”