Csomortányi István szerint az erdélyi magyarok sem egyik, sem másik irányba nem tartoznak hűségnyilatkozatokkal
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint az erdélyi magyarságnak Közép-Európa valamennyi nemzetéhez hasonlóan ki kell maradnia Ukrajna és Oroszország, valamint a Kelet és a Nyugat konfliktusából.
2022. február 24., 14:182022. február 24., 14:18
2022. február 24., 14:192022. február 24., 14:19
Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt alkotta – a bíróság által még be nem jegyzett – EMSZ nevében Csomortányi István társelnök reagált arra, hogy Oroszország elismerte a két, Ukrajnától függetlenedett donyecki „köztársaságot”, az orosz hadsereg bevonult a doni konfliktusövezetbe, csütörtök hajnalban pedig több ukrajnai várost is megtámadott az orosz haderő.
Csomortányi meggyőződése, hogy ebben a konfliktusban egyik félnek sincs igaza. „Oroszországot ismerjük és nincsenek illúzióink. Ugyanakkor Ukrajna az az állam, mely az elmúlt években valamennyi, a területén élő nemzeti közösség jogait lábbal tiporta, nyelvhasználati, oktatási és az élet valamennyi területén érvényes közösségi jogainak felszámolásán dolgozott. Ukrajna egyformán üldözi a kárpátaljai magyarságot, a budzsáki bolgárokat, a galíciai lengyeleket és azokat, akinek a szavát szintén értjük, és akiket az anyaországuk folyamatosan cserben hagy: a bukovinai románokat. Ukrajna az az állam, amely a maga velejéig korrupt kormányzati rendszerével valamennyi állampolgárának ellensége, amit mi sem bizonyit jobban, minthogy az elmúlt években mintegy tízmillió polgára távozott külföldre” – közölte az EMSZ társelnöke.
Csomortányi István szerint ugyanakkor ismét tanúi lehetünk az Európai Unió képmutatásának és polgárainak elemi érdekeivel szembe menő, „szuicid kül- és gazdaságpolitikájának”. Kifogásolja, hogy a most az emberi jogokat és az azokat szintén semmibe vevő ukrán rezsimet hangosan védők közül egyet sem lehetett hallani, aki az elmúlt években az EU-n belüli mintegy 50 millió őshonos nemzeti közösségekhez tartozó polgár közösségi jogainak, vagy az ukrajnai kisebbségek jogainak lábbal tiprásával kapcsolatban, esetleg az Ukrajnát megbénító korrupció ellen szót emelt volna.
„Ez nem a mi háborúnk, de az árát velünk fogják megfizettetni az elszabaduló üzemanyag- és gázárakkal, egy olyan energiaválság kellős közepén, amely már így is két évtizede nem látott terheket ró mindannyiunkra, hogy a ne adj isten kiterjedő háborús állapotokról ne is beszéljünk. Mi, erdélyi magyarok sem egyik, sem másik irányba nem tartozunk hűségnyilatkozatokkal, mert a 20. század borzalmai után a világ nagyhatalmai nekünk, közép-európaiaknak, tartoznak és nem is kevéssel: a békével” – szögezte le közleményében az EMSZ társelnöke.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!