Az 1912-ben elkészült Csiky Gergely mellszobor az aradi iskola bejárata mellett kapott helyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat – amelyek közül néhányat már elveszettnek hittek – egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben, de van olyan is, amelyet közterületen állítanának fel ismét (még ha nem is eredeti helyükön). A Szabadság-szobor húsz évvel ezelőtti újbóli felállítása áttörte az elutasítás falát, ma már a helyi román kultúrpolitika is elfogadóbban viszonyul az aradi magyar kultúrtörténeti örökséghez.
2024. december 13., 07:572024. december 13., 07:57
Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum „velejárója” volt a hatalomváltás, és az új román közigazgatás az 1920–30-as években módszeresen számolta fel a magyar múltra emlékeztető alkotásokat, legyenek azok szobrok, festmények, vagy egyéb emlékjelek. Megpróbálták kitörölni a közemlékezetből azokat a jeles személyiségeket, akiknek a város építészeti, társadalom- vagy infrastruktúra-fejlesztési szempontból sokat köszönhetett. A tiszteletükre állított szobrokat eleinte csak bedeszkázták, majd lebontották, az elemekre bontott talapzatokat és műalkotásokat raktárak mélyeire száműzték, némelyik közülük eltűnt, másokat sokáig elveszettnek hittek.
Tavaly szeptemberben az Arad megyei önkormányzat kommunikációs igazgatója Andó András osztotta meg a közösségi oldalán, hogy belátható időn belül visszaállítják Darányi János néhai aradi főorvos mellszobrát. Az évtizedeken át eltűntnek vélt büsztöt az Arad Megyei Múzeum és a közgyűjteményt fenntartó megyei tanács vezetőségének jóváhagyásával, Péró Tamás RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő kezdeményezésére hozták fel a múzeum raktáraiból, a szintén elveszettnek hitt eredeti Csiky Gergely- és Fábián Gábor-szobrokkal egyetemben, azzal a céllal, hogy restaurálás után ismét közkinccsé teszik azokat.
Visszakerül köztérre Darányi János főorvos mellszobra Aradon. Az 1934-ben ledöntött, elveszettnek hitt alkotásra a felújítás alatt álló helyi múzeumkomplexum raktárában bukkantak rá.
A pankotai születésű drámaíró, Csiky Gergely mellszobra tavaly október vége óta látható a róla elnevezett magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán: az épület centenáriuma alkalmából szervezett ünnepség fő mozzanataként leplezték le. Az önállóságát 2001-ben visszanyerő egykori Katolikus Gimnázium (1990 őszén felvette a néhai színpadi szerző nevét a tanintézmény, de 11 éven át még osztoznia kellett az épületen egy román szakközépiskolával) jogutódjának a vezetősége akkor kérte a múzeumtól, hogy adják ki a szobrot, de azt közölték, hogy nem találják. Ezért „pótolták”, vagyis felkérésre Kocsis Rudolf aradi szobrászművész 2002-ben készített egy másik Csiky-mellszobrot, ami az iskola első emeleti folyosóján, a tanári szoba mellett látható.
„1906-ban szentelték fel a templomot, amit az aradiak vörös templomként emlegetnek, és előtte volt egy kis tér, ahová a város jeles személyiségeinek a szobrait akarták elhelyezni. Philipp István szobrász- és plakettművészt kérték fel Csiky Gergely és Fábián Gábor néhai református főgondnok mellszobrainak az elkészítésére. 1912-ben állították fel a Csiky-szobrot, de csak tizenhárom évig állhatott köztéren, mert utána a város román vezetése lebonttatta és a múzeum raktárába száműzte” – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató.
Az új Csiky-szobor az iskola folyosóján
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Darányi János mellszobrát 1901-ben állíttatta fel az utókor az egykori Baross Gábor-parkban, ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a Kultúrpalota (ami a múzeumnak és a filharmóniának ad otthont) alagsorában tárolták, és erről is sokáig azt hitték, hogy örökre elveszett.
Darányi a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsbe ment. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt. 1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883 áprilisában főorvosi működésének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta.
Darányi János szobra nem úszta meg sértetlenül a z „elzárást”
Fotó: Facebook/Andó András
Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint a Darányi-szobrot a volt városi kórház udvarán szeretnék felállítani. Bár ez egy belső tér, mégis közterületnek számít, ami védelmet is jelente az esetleges vandál cselekedetekkel szemben. Bár évek óta nem történt hasonló incidens Aradon, a politikus szerint jobb elővigyázatosnak lenni, mert láthattuk a december 1-jei parlamenti választás eredményén, hogy az Arad megyei választók közel negyven százaléka a soviniszta, magyarellenes, az állami intézmények ellen uszító pártok jelöltjeire voksolt. Az erdélyi, partiumi és a bánsági megyék közül Arad az egyetlen, amelyikben például a szélsőséges AUR nyert…
Amikor még eredeti helyén állt a Darányi-szobor
Fotó: szoborlap.hu
A szobrot jelenleg a Csiky Gergely Főgimnázium bölcsődéjének az udvarán őrzik.
Hozzátette, hogy bár a megyei önkormányzat (amelyik a kórházakat tartja fenn) vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak, mégis voltak „jóakarók”, akik eddig hátráltatták az ügyet.
Fábián Gábor (1795–1877) szobrát a Csiky- és Darányi-szobrokkal együtt kapta vissza az aradi magyar közösség; ez is Philipp István munkája. A néhai aradi ügyvédet, országgyűlési képviselőt, írót és műfordítót, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagját templomépítő főgondnokként tiszteli az utókor, hiszen az ő hivatali idejében épült fel az aradi belvárosi református templom 177 évvel ezelőtt.
Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperes a Krónikának elmondta, hogy először az esperesi hivatal udvara került szóba, de aztán arra hajlottak inkább, hogy a belvárosi egyházközség parókiájának az udvarán állítsák fel.
Fábián Gábor új szobra a belvárosi református templom előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha nem is köztéren, de az Arad Megyei Múzeumban idén március elsején ismét közszemlére került a Búsuló Arad című szobor. Az alkotás az 1848–1849-es ereklyemúzeum gyűjteményében látható több mint 90 évnyi elzárás után.
Aradi Zsigmond carrarai márványból készült szobra az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket. Akkor az osztrák reguláris csapatok mellett a Délvidékről támadó szerb ellenforradalmárok dúlták fel a várost, a honvédeknek – akiket a legenda szerint Asztalos Sándor főhadnagy és az akkor már idős Boczkó Dániel kormánybiztos a sétabotjával buzdított a csatára – csak véres áldozatok árán sikerült kiűzniük az ellenséget. Aradnak ez volt a leggyászosabb napja a forradalomban, a sok civil áldozat mellett mintegy 250 honvéd is elesett.
Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobra a múzeumban látható
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szobrot 1873. február 8-án állították fel Aradon, az Andrássy tér (a mai főtér) északi végén, a színházzal szemben kapott helyet, aztán a város bővülésével elköltöztették a régi honvédtemetőbe, és amikor azt felszámolták, bekerült a múzeum raktárába. A restaurálást végző Kocsis Rudolf szerint „szerencsére”.
„Ha nem vitték volna el, nem lett volna mit restaurálni” – mondta a több aradi köztéri alkotást is jegyző művész. A szobor arcát kalapáccsal betörték, a fejére egy azonosítatlan fekete anyagot öntöttek és égettek rá, úgyhogy négyzetmilliméterről négyzetmilliméterre kaparva lehetett csak eltávolítani. „Hiányzik a kéz és a korona, de ezt így hagytam, mert ez a történelem nyoma” – mondta Kocsis Rudolf.
Aradi Zsigmond (Landshut néven született Aradon, utóbb változtatta meg a vezetéknevét, és egy Petőfi-domborműve is látható a Csiky Gergely Főgimnáziumban) az első olyan magyar művész volt a 19. században, aki Olaszországban tartott fenn műhelyt. A Búsuló Aradot Milánóban alkotta meg, és eredetileg Busongó Róma volt a címe, majd Honvéd-emlék lett, végül a közemlékezett Búsuló Aradként őrizte meg.
A szoboravatón, ami egyben a kibővített Ereklyemúzeum és (a felbecsülhetetlen értékű magyar műalkotásokat felsorakoztató) Képtár újbóli megnyitása is volt, Iustin Cionca megyei tanácselnök úgy fogalmazott, hogy hiba volt a magyar vonatkozású műemlékek és szépművészeti alkotások évtizedekkel ezelőtti eltávolítása. „Sajnálom azokat a generációkat, amelyeket veszteség ért, mert számukra ezek a művek hozzáférhetetlenek voltak. Akik számára Arad történelmének ezt a szeletét titkosították és misztifikálták. Ezek a műalkotások büszkeségre adhatnak okot minden aradinak külön-külön, és az egész közösségnek” – mondta akkor megyei önkormányzat elnök.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Az „enyhülés” kezdetét a Szabadság-szobor 2004-es újbóli köztérre állítása jelentette Aradon. Köztudomású, hogy az eredetileg 1890. október 6-án felállított alkotást 1925-ben lebontották, a kompozíció elemeit a színház raktáraiban, majd az aradi várban őrizték, onnan pedig román–magyar kormányközi megállapodásnak köszönhetően sikerült kihozni 1999-ben. Öt év múlva nyílt lehetőség a felavatására – ha nem is eredeti helyén, a Szabadság (ma Avram Iancu) téren, hanem az egykori Attila téren (utóbb Tűzoltók tere) –, amivel az aradi magyar közösség több mint hét évtizedes álma vált valóra, hiszen az 1849-ben Aradon kivégzett 13 mártír honvédtábornok emlékműve, Zala György monumentális alkotása a helyi magyar közösség szabadság- és önrendelkezési törekvéseinek a jelképe.
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.
A Szabadság-szobor elhelyezése megnyitotta az utat más magyar jellegű köztéri emlékművek avatása előtt: 2007 novemberében visszaállíthatták a minorita templom és a színház előtt a Szentháromság-szobrot (Róna József alkotása, 1901-ben szentelték fel), amit az 1950-es évek végén a kommunista hatóságok utasítására egyházi jellege miatt eltávolítottak (a bronzból készült szoborcsoportot a minorita templom előcsarnokában őrizték, a kőből faragott alapzatot és az obeliszk darabjait a gáji, majd a szentpáli római katolikus templomkertbe menekítették).
Arad második Szentháromság-szobra 2007-től állhat ismét köztéren
Fotó: Kurunczi Ferenc
2012-ben Salacz Gyulának, Arad leghosszabb ideig (1875–1901) hivatalban lévő polgármesterének állítottak köztéri mellszobrot (az ő idejében nyerte el a város a nyugatias arculatát).
Salacz Gyula 26 évig volt Arad polgármestere
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2020 februárjában néhai Szántay Lajos egész alakos szobrát avatták fel a Kultúrpalota lépcsősorának tetején (a néhai műépítész több tucatnyi köz- és magánépületet tervezett, meghatározó volt munkássága a városkép kialakításában). Utóbbi két alkotás Kocsis Rudolf munkája, és engedélyeztetésükben nagy szerepet vállalt Bognár Levente, aki 2000 és 2020 között volt RMDSZ-es alpolgármester.
Szántay Lajos szobra Kultúrpalota lépcsősorának tetején
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2023 novemberében a Neuman Ferenc Aréna előtt felavatták Pecsovszky József az UTA, a román és a magyar válogatott legendás labdarúgójának a szobrát, de ezt nem a magyar közösség képviselet indítványozta, hanem a futballcsapat hivatalos törzsszurkolói egyesülete.
Pecsovszky József szobrát a Németországban élő unokája jelenlétében avatták fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Azért van, amivel adós a román kultúrpolitika: az 1909. szeptember 19-én Arad főterén felavatott Kossuth-szobrot (Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotása) 1925-ben eltávolították, egy ideig a Szabadság-szoborral együtt osztozott a rabságban, de az 1970-es évek óta sorsa ismeretlen. Sem a főalak, Kossuth Lajos bronz alakja, sem a mellékalakok nem kerültek elő. Puskel Péter újságíró, helytörténész Emléklapok a régi Aradról című albumában azt írta, hogy a mellékalakokat az épülő nyomda területén, a szabad ég alatt kapta lencsevégre néhány amatőr fotós, de további sorsuk nem ismert.
2025 második napján aggasztó méreteket öltött a hegyi balesetek száma – jelentette pénteken a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Több mint 30 malac elpusztult, 600 sertést pedig kimentettek abból a tűzből, amely csütörtök reggel keletkezett egy Szatmár megyei farmon – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Számos erdélyi helyszínt ajánl a CNN azon úti célok között, amelyeket érdemesnek tart meglátogatni a 2025-ös évben a világon.
Sűrű köd miatt rosszak a látási viszonyok Kovászna, Hargita, Brassó és Szeben megyében csütörtök este - figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kolozs megye hegyvidékein szélvihar lesz a következő órákban – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felerősödő szélre, a hegyekben hóviharokra számíthatunk csütörtökön és pénteken az ország több régiójában, Erdélyben havazásra van kilátás – figyelmeztetnek a meteorológusok.
Újév napján 93 személynek nyújtottak segítséget a hegyimentők – tájékoztatott csütörtökön a Salvamont.
Első helyen Romániát ajánlja 2025-ös úti célpontként a világhírű Vogue magazin, amely erdélyi helyszínekkel is csábítja olvasóit rendkívül hízelgő országbemutató leírásában.
Most először nem tűzijátékkal, hanem drón- és fényjátékkal búcsúztatta az óévet a kolozsvári önkormányzat.
Románia schengeni csatlakozása Magyarország számára fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, de amit most tettünk, azt román barátainkért is tettük – mondta Magyar Levente.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!