Új zaklatásforma született járvány idején: a vírusbántalmazás

Bűnbakkeresés. A félelem, a frusztrációk miatt sokan megbélyegzik a koronavírussal fertőzött gyerekeket, felnőtteket (Képünk illusztráció) •  Fotó: Pinti Attila

Bűnbakkeresés. A félelem, a frusztrációk miatt sokan megbélyegzik a koronavírussal fertőzött gyerekeket, felnőtteket (Képünk illusztráció)

Fotó: Pinti Attila

Megbélyegzi szűkebb környezete a koronavírussal megfertőzött személyeket, csúfolják az óvintézkedéseket betartókat – számos hasonló tapasztalattal keresték meg lapunkat az elmúlt időszakban olvasóink. Bartha Krisztina pszichoterapeutát kérdeztük az újkeletű jelenség természetéről, valamint arról, hogy hasonló helyzetben mit tehet az áldozat.

Bíró Blanka

2020. október 06., 14:272020. október 06., 14:27

2020. október 06., 14:332020. október 06., 14:33

A járványhelyzetben a bántalmazás egy új formája jelent meg a közösségekben, munkahelyeken, iskolákban. Egyrészt megszégyenítik, megalázzák azokat, akik elkapták a fertőzést, másrészt verbálisan zaklatják, csúfolják azokat, akik betartják az óvintézkedéseket, például viselik a védőmaszkot. Lapunkhoz több hasonló történet is eljutott, elsősorban iskolai közösségekből számoltak be hasonló tapasztalatokról.

Hallottunk olyan esetet, hogy a  más betegség miatt otthon maradó kisdiákot csúfolták  azzal, hogy „koronás vagy, nem barátkozom veled”, 

kiskamasz rettegett attól, hogy megfertőződik ő vagy a családja, mert akkor a társai kiközösítik, és őt hibáztatják majd, ha az osztályközösség online oktatásra kényszerül. Olyan is előfordult, hogy szülők követelték indulatosan, rúgják ki a koronavírussal megfertőződött pedagógust, mert miatta lépett életbe a vörös forgatókönyv, és távoktatásban vesznek részt azok, akikkel kapcsolatba került.

Agresszív módon
megmutatkozó félelmek

„A zaklatás bármelyik kortárs közösségben megjelenhet, az óvodában, a munkahelyen, a kisgyerekek és a felnőttek között is” – húzta alá a Krónika megkeresésére Bartha Krisztina pszichoterapeuta, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint részletezte,

a koronavírussal kapcsolatos zaklatás nem iskolai vagy kamaszkori sajátosság, kisgyerekeknél ugyanúgy tetten érhető, mint a felnőttek körében, és ugyanaz a mechanizmusa: a kapcsolati zaklatás, a kiközösítés, vagy a verbális zaklatás, a csúfolás, beszólás.

Előfordul a bűnbakképzés, a lelkiismeretfurdalás-keltés: „miattad mi is megfertőződhetünk, miattad nem járhatunk iskolába”.

A zaklatott gyereknek rossz a hangulata, hanyatlik a motivációja, romlik a teljesítménye •  Fotó: Árvai Károly/MTI Galéria

A zaklatott gyereknek rossz a hangulata, hanyatlik a motivációja, romlik a teljesítménye

Fotó: Árvai Károly/MTI

A felnőttek körében szembetűnő, hogy azoknak szólnak be, akik óvatosak, mert a józan eszükre hallgatnak, és betartják az óvintézkedéseket. Ők gúny tárgyává válhatnak, azt feltételezik róluk, hogy nem elég erősek ahhoz, hogy egy ilyen helyzettel megbirkózzanak, miközben egyértelmű, hogy mennyire fontos az óvintézkedések betartása, és hogy ezeket nem szabad félvállról venni. 

Bartha Krisztina hangsúlyozta, zaklatás mindig volt a közösségekben, előfordulnak általános témák, kockázati tényezők, valaki különösebb kiváltó ok nélkül is áldozattá válhat. Az eleve befele forduló, visszahúzódó gyerekek, a kisebbségi csoportokhoz tartozók, a sérültek esetében nagyobb a kockázata, hogy áldozattá válnak, megtalálják őket a domináns, erőteljesebb személyiségű zaklatók.

Bartha Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy gyakran a bántalmazó is elhanyagolt, hátrányos helyzetű.  A járvány egy új helyzetet teremtett, a személyiségjegyektől függetlenül kerülnek célpontba, akik megfertőződnek, vagy éppen komolyan veszik az óvintézkedéseket.

A pszichoterapeuta rámutatott,

a bántalmazó  általában a saját félelmeivel, frusztrációjával küzd.

Ha egy gyerek nem érti pontosan, mit jelent a vírus, mi történik az iskolában, a félinformációkat nem tudja megfelelően kezelni, a félelmei agresszív módon mutatkozhatnak meg, ezért a szakember szerint nagyon fontos az otthoni háttér, hogy a gyerek megfelelő mintát kapjon arra, miként kezelje a feszültségeket.

A felnőttek körében szembetűnő, hogy azoknak szólnak be, akik óvatosak, mert a józan eszükre hallgatnak, és betartják az óvintézkedéseket •  Fotó: Pixabay Galéria

A felnőttek körében szembetűnő, hogy azoknak szólnak be, akik óvatosak, mert a józan eszükre hallgatnak, és betartják az óvintézkedéseket

Fotó: Pixabay

Beszélni róla, fejleszteni
az empátiát

Önmagában problémát jelent, ha a gyerek frusztráló információkat hall a vírus kapcsán a szüleitől, az elejtett félmondatok nincsenek kibeszélve – hangsúlyozta Bartha Krisztina. Azt tanácsolja, a felnőttek figyeljenek arra, miként beszélnek a gyerek előtt a járvánnyal kapcsolatos félelmeikről.

Idézet
Nem árt, ha a gyerek megtapasztalja, hogy a felnőttek is aggódnak, mert ha eltitkolják az érzéseiket, a gesztusaik, a mimikájuk, a nonverbális kommunikáció elárulja őket. Ám a szülő felelőssége, hogy mérlegelje, miként taglalja a gyerek előtt a szorongásra okot adó helyzeteket, az érzéseit, felmérje, mennyit bír meg a gyerek lelke”

– részletezte.

Kérdésünkre ugyanakkor hangsúlyozta, amennyiben felnőtt, pedagógus jelenlétében történik a zaklatás, azonnal reagálni kell a helyzetre, le kell állítani, időt kell szánni az ezzel kapcsolatos beszélgetésre. Megnyugtató, türelmes, magyarázó légkört kell teremteni, elmondani a gyerekeknek, hogy be kell tartani a szabályokat, hogy aki már átesett a betegségen, nem fertőz.

Ha nem a felnőtt jelenlétében zaklatják a gyereket, az áldozaton mutatkozó jelek utalhatnak rá: a zaklatott gyereknek rossz a hangulata, hanyatlik a motivációja, romlik a teljesítménye, a szülei észrevehetik, hogy evési-alvási gondjai vannak. Ha a gyerek korábban megfertőződött, vagy a családjában fordult elő a koronavírus-fertőzés, akkor felmerül a zaklatás gyanúja. Ilyen helyzetben is minél hamarabb tematizálni kell a kérdést, beszélni arról, milyen félelmeik, érzéseik vannak a járvánnyal kapcsolatban, közben fejleszteni a gyerekek empátiáját, hogy

akkor vagyunk jó közösség, ha segítőkészek vagyunk, támogatjuk egymást, aggódunk egymásért, nem akkor, ha valakit kiközösítünk, vagy csúfolunk.

„A megelőzésben fontos, hogy arról is beszéljenek, ha a bántalmazás áldozatai, azonnal szóljanak egy felnőttnek, akiben megbíznak, kérjenek segítséget. A felnőttnek kell megtennie a megfelelő lépéseket, elutasítania ezt a magatartást” – szögezte le a szakértő.

A visszahúzódó gyerekek nagyobb kockázattal vállnak áldozattá (Képünk illusztráció) •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A visszahúzódó gyerekek nagyobb kockázattal vállnak áldozattá (Képünk illusztráció)

Fotó: Veres Nándor

Elfogadó magatartás
a felnőtt közösségekben

„A felnőtt közösségekben el kell jutnunk oda, hogy megengedjük a másiknak, legyen meg a saját véleménye, a saját megküzdési stratégiája. Ez azt jelenti, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, érvelhet a saját elképzelései mellett, az egymás meggyőzése nem valószínű, hogy működik, de el kell jutnunk oda, hogy elfogadó magatartást tanúsítsunk” – fogalmazta meg Bartha Krisztina.

A munkahelyi zaklatás esetén szintén fontos, hogy az áldozat beszélhessen erről a felettesének, a jó vezető pedig tudja ezt a kérdést tematizálni, azáltal, hogy elmondja,

a közösség nem arról szól, hogy bántják egymást, hanem arról, hogy a közös cél érdekében együtt dolgoznak.

„Nagyobb a baj, ha a vezető nem elég képzett, és nem tudja, hogy ilyen helyzetben melyek a teendői” – mondta Bartha Krisztina, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szemtanúk is sokat tehetnek zaklatás esetén. Az ártó szemtanú passzív marad, vagy éppen hergeli a bántalmazót, a segítő szemtanú viszont beavatkozik, védelmez, leállítja a bántalmazót, gyerekként segítséget kér – húzta alá a nagyváradi pszichoterapeuta.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 29., vasárnap

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz

Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz
2025. június 29., vasárnap

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben

Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben
2025. június 28., szombat

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?

Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?
2025. június 28., szombat

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter
2025. június 28., szombat

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság

Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság
2025. június 28., szombat

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében
2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján
2025. június 27., péntek

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.

Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer
2025. június 27., péntek

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán

Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A parajdi bányakatasztrófa a Legfelsőbb Védelmi Tanács asztalán