Az eredmények jelentős fogyást mutatnak: a 250 ezres magyarság 184 442-re esett vissza. A fogyás tömbmagyar területen is jelentős, s bár a számszerű többséget több helyen elveszítette a magyarság, a politikai súlya nem csökken, a magyar önkormányzatok megmaradtak, a nyelvi jogok sem csorbulnak, de helyenként a fordítói szolgáltatások hiánya akadályozza. „A lakosság etnikai összetétele csak a városokban ismert, a falvakban nem tudni a pontos számokat, ami megnehezíti a tervezést” – idézte a távirati iroda Varga Diósi Violát. A vajdasági magyarok 25 százaléka szórványban él, de oktatási szinten ez nem hoz változást, a meglévő intézmények adnak egyfajta stabilitást. Úgy vélekedett, a jövőben azonban meg kell erősíteni a helyi közösségeket, támogatni kell őket identitásuk, értékeik megőrzésében.

Horváth István kolozsvári szociológus, egyetemi oktató rámutatott: Erdélyben a dél-erdélyi és észak-erdélyi szórványban egyre inkább megkérdőjeleződik az intézményrendszer fenntarthatósága, míg a tömbmagyar régiókban a falvak elöregedése, kiürülése okoz gondot. Szerinte a romániai népszámlálás számos kérdést felvet, 2,5 millió embert az adatbázisokból „emeltek be”, így nekik nem ismert az etnikai és vallási hovatartozásuk, anyanyelvük.

A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet volt vezetője emlékeztetett: Romániában 20 százalékos küszöbhöz kötik a kisebbségi jogok használatát, és a magyarság létszáma a választási küszöb miatt is fontos. „Ma már a törvény pontosítja, hogy az előbbit az anyanyelvükről vallók száma alapján kell számolni, ennek ellenére az első adatokat nem eszerint közölték” – mutatott rá a visszásságokra Horváth István. Az erdélyi magyarok kétharmada tömbben él a Székelyföldön és a Partiumban, de Belső-Erdélyben, internetnikus környezetben is jelentős a számuk. A legnagyobb fogyás a dél- és észak-erdélyi szórványban van. A szociológus szerint fordulóponthoz érkezett az erdélyi magyarság, ahol új stratégiákra, intézményes reformra van szükség.

Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere arról beszélt, hogy Szlovákiában egyre inkább megbomlik a tömbmagyarság a peremmagyarság javára, amely növekszik. Emlékeztetett, hogy a 2021 tavaszán zajlott digitális adatgyűjtés során először lehetett kettős – elsődleges és másodlagos – identitást megadni, és megszűnt az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Mintegy 30 ezer ember a másodlagos nemzetiségnél vallotta magát magyarnak. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásakor ezt is figyelembe veszik, a nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökkent.

Az anyaország melletti magyar tömb egyre jobban megbomlik, a peremvidék lejjebb húzódik. Őry Péter szerint ahhoz, hogy a magyarságot meg lehessen tartani, újra kell gondolni az intézményrendszert. Az önkormányzati választásokra új stratégiát kell kidolgozni, melyben a helyi közösségek az „alapsejt”. Rámutatott: a Magyarország határain túl élő magyarok természetesként tekintenek a fogyásra, holott ez nem a kisebbségi létből adódik, hiszen a dél-tiroli németek, a finnországi svédek száma nem csökken.

korábban írtuk

Hivatalosan is elrajtolt a Tusványos. „A béke ideje van, a magyarság számára nincs más alternatíva”

Most nincs más lehetőség, nincs más alternatíva, mint a béke – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.