Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Telegdy Balázs, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója, Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense és Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója (balról jobbra) a panelbeszélgetésen
Fotó: MTI/Veres Nándor
Újra kell gondolni a meglévő intézményrendszert, új stratégiákat kell kidolgozni a legutóbbi népszámlálások eredményeinek tükrében, és ebben a helyi közösségek megerősítése jelentheti az „alapsejtet” – összegeztek a Szórványok a népszámlálás tükrében című panelbeszélgetés előadói szerdán Tusnádfürdőn.
2023. július 19., 19:052023. július 19., 19:05
2023. július 19., 19:522023. július 19., 19:52
A 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén Telegdy Balázs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója moderátorként a cenzus folyamatáról, eredményeiről és hatásairól faggatta az előadókat. Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense az MTI szerint elmondta: a helyi értékek és a helyi közösség identitásának megerősítésére kell törekedni, mivel a Vajdaságban a magyar „szigetek” is elindultak a szórványosodás útján.
Az eredmények jelentős fogyást mutatnak: a 250 ezres magyarság 184 442-re esett vissza. A fogyás tömbmagyar területen is jelentős, s bár a számszerű többséget több helyen elveszítette a magyarság, a politikai súlya nem csökken, a magyar önkormányzatok megmaradtak, a nyelvi jogok sem csorbulnak, de helyenként a fordítói szolgáltatások hiánya akadályozza. „A lakosság etnikai összetétele csak a városokban ismert, a falvakban nem tudni a pontos számokat, ami megnehezíti a tervezést” – idézte a távirati iroda Varga Diósi Violát. A vajdasági magyarok 25 százaléka szórványban él, de oktatási szinten ez nem hoz változást, a meglévő intézmények adnak egyfajta stabilitást. Úgy vélekedett, a jövőben azonban meg kell erősíteni a helyi közösségeket, támogatni kell őket identitásuk, értékeik megőrzésében.
Horváth István kolozsvári szociológus, egyetemi oktató rámutatott: Erdélyben a dél-erdélyi és észak-erdélyi szórványban egyre inkább megkérdőjeleződik az intézményrendszer fenntarthatósága, míg a tömbmagyar régiókban a falvak elöregedése, kiürülése okoz gondot. Szerinte a romániai népszámlálás számos kérdést felvet, 2,5 millió embert az adatbázisokból „emeltek be”, így nekik nem ismert az etnikai és vallási hovatartozásuk, anyanyelvük.
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet volt vezetője emlékeztetett: Romániában 20 százalékos küszöbhöz kötik a kisebbségi jogok használatát, és a magyarság létszáma a választási küszöb miatt is fontos. „Ma már a törvény pontosítja, hogy az előbbit az anyanyelvükről vallók száma alapján kell számolni, ennek ellenére az első adatokat nem eszerint közölték” – mutatott rá a visszásságokra Horváth István. Az erdélyi magyarok kétharmada tömbben él a Székelyföldön és a Partiumban, de Belső-Erdélyben, internetnikus környezetben is jelentős a számuk. A legnagyobb fogyás a dél- és észak-erdélyi szórványban van. A szociológus szerint fordulóponthoz érkezett az erdélyi magyarság, ahol új stratégiákra, intézményes reformra van szükség.
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere arról beszélt, hogy Szlovákiában egyre inkább megbomlik a tömbmagyarság a peremmagyarság javára, amely növekszik. Emlékeztetett, hogy a 2021 tavaszán zajlott digitális adatgyűjtés során először lehetett kettős – elsődleges és másodlagos – identitást megadni, és megszűnt az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Mintegy 30 ezer ember a másodlagos nemzetiségnél vallotta magát magyarnak. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásakor ezt is figyelembe veszik, a nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökkent.
Az anyaország melletti magyar tömb egyre jobban megbomlik, a peremvidék lejjebb húzódik. Őry Péter szerint ahhoz, hogy a magyarságot meg lehessen tartani, újra kell gondolni az intézményrendszert. Az önkormányzati választásokra új stratégiát kell kidolgozni, melyben a helyi közösségek az „alapsejt”. Rámutatott: a Magyarország határain túl élő magyarok természetesként tekintenek a fogyásra, holott ez nem a kisebbségi létből adódik, hiszen a dél-tiroli németek, a finnországi svédek száma nem csökken.
Most nincs más lehetőség, nincs más alternatíva, mint a béke – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
szóljon hozzá!