Szakértő a Krónikának az új kerettantervekről: szakítani kéne a tantárgyalapú megközelítésekkel

Új kerettantervek

A tanügyminisztérium március 6-áig közvitára bocsájtotta az új középiskolai kerettanterveket, amelyek széles körben vitát váltottak ki

Fotó: Makkay József

Széles körben vitát váltott ki a bukaresti oktatási minisztérium által március 6-áig közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv. Egyelőre főként az általános, azaz a többségi új kerettantervek vannak fókuszban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja megközelíteni a kerettantervi javaslatokat – mondta el a Krónikának a szövetség általános alelnöke. Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár kifejtette, szerinte az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.

Kiss Judit

2025. február 04., 18:562025. február 04., 18:56

2025. február 05., 00:312025. február 05., 00:31

Vitát váltottak ki az új kerettantervek, azaz a középiskolák jelenlegi, 2009-ben jóváhagyott tanterveinek megváltoztatására tett javaslatok, amelyeket a tanügyminisztérium bocsájtott közvitára. A középiskolai kerettanterveket módosító javaslatok értelmében több profilban is megszüntetnék 9–12. osztályban a kötelező történelemórákat. A Bukaresti Egyetem Történelem Karának képviselői a javaslatra úgy reagáltak, hogy ha csökken a történelemórák száma, az fölerősíti a romániai társadalomban már most is jelen lévő jelenségeket.

Ilyen a racionális gondolkodás háttérbe szorítása, az áltudományoknak való kiszolgáltatottság, az idegengyűlölet és az összeesküvés-elméletek térnyerése.

A történelemtudományi kar képviselői azzal érvelnek, hogy a történelemnek „alapvető szerepe van a társadalom megerősítésében és a fiatalok nevelésében”. Daniel David oktatási miniszter úgy reagált a történelem kar által megfogalmazott kritikákra, hogy azok számára „teljesen természetesnek és normálisnak tűnnek”.

Új kerettantervek Galéria

Az új kerettanterv kisebbségi verziója esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket

Fotó: Borbély Fanni

„A nyilvános, országos közvita időszakában vagyunk. Ez lényegében konzultációt jelent, különböző véleményeket, érveket kell felsorakoztatni, hogy a végén a legjobb megoldáshoz jussunk” – hangsúlyozta az oktatási miniszter.

A módosító javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon – derül ki az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott középiskolai kerettantervekből. A kerettanterveket módosító javaslatok közt szerepel még, hogy a latin nem lesz többé kötelező tantárgy a középiskolások számára, csak a teológiai szakokon marad meg speciális vagy választható tantárgyként. Az új kerettantervekről szóló közvita 2025. március 6-áig tart.

Az RMPSZ a magyar oktatás szemszögéből közelít az új kerettantervekhez

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre többségében az általános kerettantervekről, azaz a többségi kerettantervekről van szó, a pedagógusszövetség pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja kezelni ezeket a kerettantervi javaslatokat. „Ha az a cél, hogy csökkenjenek a heti óraszámok, akkor mi ezt úgy közelítjük meg, hogy a kisebbségi oktatásban a románnyelv-órák többletet jelentenek ahhoz képest, mint ami a román ajkú diákok tantervében szerepel.

Nem tekinthetünk el attól ugyanakkor, hogy mi a többségi kerettanterv. Tudomásom szerint a katolikus teológia tantervet kivéve nincsen elkészült, kimondottan kisebbségi kerettanterv, hanem ezt a minisztériumnak kell elkészítenie, és mi ebbe szeretnénk beleszólni” – mondta az alelnök.

Hozzátette, a közvita, a konzultációk eredményeképpen el kell készülnie majd valamennyi kerettanterv kisebbségi verziójának.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke

Fotó: Veres Nándor

Ne terhelje több óra a magyar gyerekeket, mint a többségieket

„A kisebbségi verzió esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket. Mi folyamatában kezeljük ezt a kérdést, az RMPSZ együttműködik a kisebbségi államtitkársággal és mindenkivel, akinek ebben döntésbefolyásolási szerepe, szakmai véleménye van.

Tehát majd a közzétett terv alapján szeretnénk megfogalmazni javaslatokat a kisebbségi kerettantervre vonatkozóan” – fejtette ki lapunknak Ferencz-Salamon Alpár.

Hozzátette, nyilván ezáltal véleményezik azt is, hogy milyen a jelenleg közzétett többségi kerettanterv.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár szerint meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban

Fotó: Borbély Fanni

Új kerettanterv: az egész embert kellene fejleszteni és ehhez hozzárendelni az óraszámokat

Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, így megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a módosítás szerint kevesebb történelemórájuk lenne a középiskolásoknak. „Most még korainak tartanám megítélni, hogy ez mit jelent, mert nem látjuk az új tananyagot. Meglátásom szerint egy curriculáris reform logikus sorrendje az lenne, ha egyszer rendet teremtünk a tekintetben, hogy mit, mennyit, és hogyan akarunk tanítani a középiskolai szinten, milyen kompetenciákat és készségeket kell fejleszteni, kilencediktől tizenkettedik osztályig mondjuk egy matek-infó osztályban. Meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban” – fogalmazta meg Ferencz-Salamon Alpár.

Mint részletezte, az elsődleges a szakirányú kompetenciafejlesztés azok számára, akik matematika-informatika szakról majd ugyanezen a vonalon akarnak továbbtanulni.

„A másodlagos kompetenciák azok, amelyek az általános műveltségünkhöz tartoznak, az életkompetenciákat, a finom készségeket célozzák meg, egyszóval az egész embert hivatottak fejleszteni. És ehhez kellene hozzárendelni óraszámokat” – mondta az alelnök.

Történelemtanítás: a „mikor” és „mi történt” helyett a „miért” és „hogyan” lenne a fő kérdés

Mint magyarázta, ahhoz, hogy el lehessen dönteni, az így kialakult tananyag-volument mennyi óraszám alatt tanítjuk meg, ahhoz azt kéne tudni, hogy mit akarunk megtanítani a diákoknak, mit akarunk fejleszteni. „Történelem terén a komplex jelenségeket és ezeknek az emberiség-, közösség-, nemzetformáló hatásait kellene tanítani.

A »miért« és »hogyan« kérdésre kellene hangsúlyosabban válaszolni, és nem dominánsan a »mikor« vagy a »mi történt« kérdésekre. És nem lehet, pontosabban nem szabad a történelmet sem a környezeti (pl. éghajlati) hatások nélkül tanítani.

S ezáltal már a tantárgyköziség talajára is érkeztünk, ahol másfajta tananyagot és pedagógusi szerepet kell körvonalazni” – állapította meg a pedagógus.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár szerint túl kell lépni a tantárgyak szerint elkülönített rendszeren, szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel

Fotó: Borbély Fanni

Szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel

Az általános alelnök arról is beszélt, hogy az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv kidolgozásának kötelezettségét. A nemzeti alaptantervnek részét képezi a kerettanterv és a program, a tananyag is. „Tanácsosabb lett volna, ha a közoktatás teljes vertikumára vonatkozóan indított volna el a szaktárca közvitát, hisz a különböző oktatási szintek fejlesztési követelményeinek egymásra kellene épülniük. Ha teljesen új nemzeti alaptanterv megírása a cél az új törvény szerint, akkor a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics, a román törvényi megfelelője Ș.T.I.A.M.) megközelítést is komolyabban kellene a tananyag és kerettanterv szintjén kezelni.

Ez tantárgyközi megközelítés, jelenség-orientált, igazán 21. századi szemlélet, de ehhez túl kell lépni a tantárgyakra elkülönített rendszeren, szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel” – mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár.

Mint fogalmazott, dinamikusan, könnyen és hatékonyan alkalmazható kerettervre van szükség, amely a mindennapi oktatásszervezés szintjén támogatja a pedagógusi együttműködéseket – projektpedagógiát, társas tanítást, kooperatív módszereket, tantárgyközi együttműködéseket stb. „Nem túl meredeken, hanem fokozatosan kéne szakítani a tantárgyi megközelítésekkel, alaposan és folyamatosan kell képezni, átképezni a pedagógusokat annak érdekében, hogy az átmenet, a paradigmaváltás ne teher, hanem fejlődési lehetőség lehessen. Ellenben egy ilyen kerettanterv – mindazonáltal, hogy minden bizonnyal igyekszik előre tekintőbb lenni az előzőkhöz képest – mindezt nem támogatja,

és fura módon az élet megértendő komplex jelenségeit továbbra is tantárgyakra szétbontva próbálja láttatni” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár.

Mint magyarázta, például a természettudományok szakon az emberi szervezet komplexitását, működését, a környezet hatását nem lehet megértetni a gyermekekkel úgy, hogy külön, egymástól mereven elválasztva kezelik a biológiát, kémiát, a fizikát.

Új kerettantervek Galéria

A kerettanterveket módosító, közvitára bocsájtott javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon

Fotó: Borbély Fanni

Munkacsoportokat alakít ki az RMPSZ

„Én azt a szemléletet támogatnám, hogy holisztikusabban kéne kezelni mindezt. Az RMPSZ munkacsoportokat fog alakítani annak érdekében, hogy előretekintő szemléletű kerettantervek születhessenek, olyanok, amelyek egyrészt a rendszerben dolgozók számára is elfogadhatóak és vállalhatóak, másrészt megvalósíthatóak és tényleg előre tekintőek. Visszatérve:

a történelemoktatás kapcsán nem is az a kérdés, hogy hány tanóra van előírva, hanem hogy a történelem szakos tanár miként működjön együtt a földrajz szakossal, az irodalom szakossal, a polgári nevelést tanító pedagógusokkal, a technológiai tárgyakat vagy művészeteket oktató kollégával,

hogy azokról a jelenségekről beszélgessenek – együttműködve –, amelyeknek fontos komponense a történelem” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár. Mint kifejtette, ez ideális lenne, viszont egy ilyen kerettanterv nagyobb költségvetési ráfordítást igényel: ehhez tananyagot, tankönyveket és egyéb eszközöket kellene fejleszteni, vásárolni európai alapokból, ugyanakkor pedagógiai mentalitásváltásra is szükség lenne ehhez. „Mentalitásváltást előidézni hosszú távú és folyamatos befektetést igényel, ezt az államnak a saját forrásaiból kell biztosítania, hogy következetesen biztosítva legyen” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Hiányosságok: nincs elég testnevelésóra, sem pályaorientációs eligazítás

A történelem oktatása keretében a diákok eddig egyetemes történelmet, románságtörténelmet tanultak, aztán bevezették a holokausztról és a kommunizmusról szóló külön tárgyakat. A mai keretterv-tervezetek szerint reál osztályokban a történelmet csak a középiskola alsó évfolyamain oktatnák.

„Eszerint egy eddig nagyobb óraszámban és több éven át oktatott tananyagot két év alatt kell megtanítani, mert a felsős osztályokban csak a holokauszt és a kommunizmus témájú tárgyak maradnak” – mutatott rá a volt Hargita megyei főtanfelügyelő.

Ferencz-Salamon Alpár lapunknak azt is kiemelte, meglátása szerint nem jó az, hogy középiskolában mindössze heti egy testnevelés órájuk van a diákoknak – hiszen ugye az a cél, hogy az egészséges életmód felé kell terelni az ifjúságot. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.

Új kerettantervek Galéria

A pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia

Fotó: Borbély Fanni

korábban írtuk

Nagyobb beleszólást biztosít az óraszámok terén az új középiskolai kerettanterv
Nagyobb beleszólást biztosít az óraszámok terén az új középiskolai kerettanterv

Az új középiskolai kerettantervek nagyobb autonómiát biztosítanak az iskoláknak, bizonyos tantárgyak esetében a tanintézeteknek és a diákoknak nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy milyen óraszámot rendelnek ezekhez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 12., szerda

Létszámleépítést tervez a Hargita Megyei Tanács

A Hargita Megyei Tanács 10-15 százalékos létszámleépítést tervez – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Barna Botond, az intézmény vezetője.

Létszámleépítést tervez a Hargita Megyei Tanács
2025. február 12., szerda

Gyilkosokat, rablókat is segített már elkapni a brassói rendőrkutya

Gyilkosokat, rablókat is segített már elkapni Meda, a rendőrség kutyája – közölte a Brassó megyei rendőr-főkapitányság. A rendőrkutya hűséges és kitartó munkájával sokat segít a rendőrségnek a nyomozások során.

Gyilkosokat, rablókat is segített már elkapni a brassói rendőrkutya
2025. február 12., szerda

Kábítószer-forgalmazó bűnbandára csaptak le erdélyi rendőrök

Szilágy és Kolozs megye területén diákoknak is kábítószert forgalmazó bűnbandát vett őrizetbe a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Zilahon, illetve Kolozsváron.

Kábítószer-forgalmazó bűnbandára csaptak le erdélyi rendőrök
2025. február 12., szerda

Baktériummal fertőzött túró miatt lett rosszul a szászrégeni bál több tucat résztvevője

Baktériummal volt fertőzött a szászrégeni házasemberek bálján az előétel részeként felszolgált túró – közölte szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).

Baktériummal fertőzött túró miatt lett rosszul a szászrégeni bál több tucat résztvevője
2025. február 12., szerda

Újabb százmilliókat hengerelnek a kolozsvári körgyűrűtervbe

Frissítik a kolozsvári körgyűrűprojekt műszaki-gazdasági mutatóit, ami nem olcsó mulatság: több mint 700 millió lejjel 9,4 milliárdosra nő Erdély és Románia egyik legnagyobb közúti beruházásának költségvetése.

Újabb százmilliókat hengerelnek a kolozsvári körgyűrűtervbe
2025. február 12., szerda

Tóba esett gyerekeket mentettek ki, rohammentősök küzdenek az életükért

Egy 2 és egy 3 éves gyermek életéért küzdenek a segesvári rohammentősök, a gyerekek egy tóból mentették ki.

Tóba esett gyerekeket mentettek ki, rohammentősök küzdenek az életükért
2025. február 12., szerda

Hamisított termékekkel bukott le egy erdélyi nő

Interneten keresztül, közösségi oldalakon forgalmazott hamisított ruházati cikkeket és cipőket egy fiatal zilahi nő, aki ellen az ügyészség bűnvádi eljárást indított, az okozott kár 51 ezer euró.

Hamisított termékekkel bukott le egy erdélyi nő
2025. február 12., szerda

Politikai befolyását felhasználva kémkedett cégek után a Hargita megyei közgyűlés alelnöke a DNA szerint

Korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték szerdán Barti Tihamért, a Hargita megyei közgyűlés alelnökét, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnökét – tudatta szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Politikai befolyását felhasználva kémkedett cégek után a Hargita megyei közgyűlés alelnöke a DNA szerint
2025. február 12., szerda

Marosvásárhelyen találták meg a Nyárádszeredából eltűnt gyerekeket

A Maros Megyei Rendőr-főkapitányságra hivatkozva több helyi hírportál is beszámolt arról, hogy megtalálták a hétfőn Nyárádszeredából eltűnt kiskorú testvérpárt. Az eltűnt gyerekek a marosvásárhelyi Somostetőn csellengtek.

Marosvásárhelyen találták meg a Nyárádszeredából eltűnt gyerekeket
2025. február 12., szerda

Tűz ütött ki egy partiumi településen, négyen kórházba kerültek

Négy személy kórházba került szerda reggel, miután tűz ütött ki a ház, amelyben tartózkodtak. Az eset az Arad megyei Angyalkúton történt.

Tűz ütött ki egy partiumi településen, négyen kórházba kerültek