A tanügyminisztérium március 6-áig közvitára bocsájtotta az új középiskolai kerettanterveket, amelyek széles körben vitát váltottak ki
Fotó: Makkay József
Széles körben vitát váltott ki a bukaresti oktatási minisztérium által március 6-áig közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv. Egyelőre főként az általános, azaz a többségi új kerettantervek vannak fókuszban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja megközelíteni a kerettantervi javaslatokat – mondta el a Krónikának a szövetség általános alelnöke. Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár kifejtette, szerinte az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.
2025. február 04., 18:562025. február 04., 18:56
2025. február 05., 00:312025. február 05., 00:31
Vitát váltottak ki az új kerettantervek, azaz a középiskolák jelenlegi, 2009-ben jóváhagyott tanterveinek megváltoztatására tett javaslatok, amelyeket a tanügyminisztérium bocsájtott közvitára. A középiskolai kerettanterveket módosító javaslatok értelmében több profilban is megszüntetnék 9–12. osztályban a kötelező történelemórákat. A Bukaresti Egyetem Történelem Karának képviselői a javaslatra úgy reagáltak, hogy ha csökken a történelemórák száma, az fölerősíti a romániai társadalomban már most is jelen lévő jelenségeket.
A történelemtudományi kar képviselői azzal érvelnek, hogy a történelemnek „alapvető szerepe van a társadalom megerősítésében és a fiatalok nevelésében”. Daniel David oktatási miniszter úgy reagált a történelem kar által megfogalmazott kritikákra, hogy azok számára „teljesen természetesnek és normálisnak tűnnek”.
Az új kerettanterv kisebbségi verziója esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket
Fotó: Borbély Fanni
A módosító javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon – derül ki az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott középiskolai kerettantervekből. A kerettanterveket módosító javaslatok közt szerepel még, hogy a latin nem lesz többé kötelező tantárgy a középiskolások számára, csak a teológiai szakokon marad meg speciális vagy választható tantárgyként. Az új kerettantervekről szóló közvita 2025. március 6-áig tart.
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre többségében az általános kerettantervekről, azaz a többségi kerettantervekről van szó, a pedagógusszövetség pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja kezelni ezeket a kerettantervi javaslatokat. „Ha az a cél, hogy csökkenjenek a heti óraszámok, akkor mi ezt úgy közelítjük meg, hogy a kisebbségi oktatásban a románnyelv-órák többletet jelentenek ahhoz képest, mint ami a román ajkú diákok tantervében szerepel.
Hozzátette, a közvita, a konzultációk eredményeképpen el kell készülnie majd valamennyi kerettanterv kisebbségi verziójának.
Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke
Fotó: Veres Nándor
„A kisebbségi verzió esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket. Mi folyamatában kezeljük ezt a kérdést, az RMPSZ együttműködik a kisebbségi államtitkársággal és mindenkivel, akinek ebben döntésbefolyásolási szerepe, szakmai véleménye van.
Hozzátette, nyilván ezáltal véleményezik azt is, hogy milyen a jelenleg közzétett többségi kerettanterv.
Ferencz-Salamon Alpár szerint meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban
Fotó: Borbély Fanni
Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, így megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a módosítás szerint kevesebb történelemórájuk lenne a középiskolásoknak. „Most még korainak tartanám megítélni, hogy ez mit jelent, mert nem látjuk az új tananyagot. Meglátásom szerint egy curriculáris reform logikus sorrendje az lenne, ha egyszer rendet teremtünk a tekintetben, hogy mit, mennyit, és hogyan akarunk tanítani a középiskolai szinten, milyen kompetenciákat és készségeket kell fejleszteni, kilencediktől tizenkettedik osztályig mondjuk egy matek-infó osztályban. Meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban” – fogalmazta meg Ferencz-Salamon Alpár.
„A másodlagos kompetenciák azok, amelyek az általános műveltségünkhöz tartoznak, az életkompetenciákat, a finom készségeket célozzák meg, egyszóval az egész embert hivatottak fejleszteni. És ehhez kellene hozzárendelni óraszámokat” – mondta az alelnök.
Mint magyarázta, ahhoz, hogy el lehessen dönteni, az így kialakult tananyag-volument mennyi óraszám alatt tanítjuk meg, ahhoz azt kéne tudni, hogy mit akarunk megtanítani a diákoknak, mit akarunk fejleszteni. „Történelem terén a komplex jelenségeket és ezeknek az emberiség-, közösség-, nemzetformáló hatásait kellene tanítani.
S ezáltal már a tantárgyköziség talajára is érkeztünk, ahol másfajta tananyagot és pedagógusi szerepet kell körvonalazni” – állapította meg a pedagógus.
Ferencz-Salamon Alpár szerint túl kell lépni a tantárgyak szerint elkülönített rendszeren, szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel
Fotó: Borbély Fanni
Az általános alelnök arról is beszélt, hogy az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv kidolgozásának kötelezettségét. A nemzeti alaptantervnek részét képezi a kerettanterv és a program, a tananyag is. „Tanácsosabb lett volna, ha a közoktatás teljes vertikumára vonatkozóan indított volna el a szaktárca közvitát, hisz a különböző oktatási szintek fejlesztési követelményeinek egymásra kellene épülniük. Ha teljesen új nemzeti alaptanterv megírása a cél az új törvény szerint, akkor a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics, a román törvényi megfelelője Ș.T.I.A.M.) megközelítést is komolyabban kellene a tananyag és kerettanterv szintjén kezelni.
Mint fogalmazott, dinamikusan, könnyen és hatékonyan alkalmazható kerettervre van szükség, amely a mindennapi oktatásszervezés szintjén támogatja a pedagógusi együttműködéseket – projektpedagógiát, társas tanítást, kooperatív módszereket, tantárgyközi együttműködéseket stb. „Nem túl meredeken, hanem fokozatosan kéne szakítani a tantárgyi megközelítésekkel, alaposan és folyamatosan kell képezni, átképezni a pedagógusokat annak érdekében, hogy az átmenet, a paradigmaváltás ne teher, hanem fejlődési lehetőség lehessen. Ellenben egy ilyen kerettanterv – mindazonáltal, hogy minden bizonnyal igyekszik előre tekintőbb lenni az előzőkhöz képest – mindezt nem támogatja,
Mint magyarázta, például a természettudományok szakon az emberi szervezet komplexitását, működését, a környezet hatását nem lehet megértetni a gyermekekkel úgy, hogy külön, egymástól mereven elválasztva kezelik a biológiát, kémiát, a fizikát.
A kerettanterveket módosító, közvitára bocsájtott javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon
Fotó: Borbély Fanni
„Én azt a szemléletet támogatnám, hogy holisztikusabban kéne kezelni mindezt. Az RMPSZ munkacsoportokat fog alakítani annak érdekében, hogy előretekintő szemléletű kerettantervek születhessenek, olyanok, amelyek egyrészt a rendszerben dolgozók számára is elfogadhatóak és vállalhatóak, másrészt megvalósíthatóak és tényleg előre tekintőek. Visszatérve:
hogy azokról a jelenségekről beszélgessenek – együttműködve –, amelyeknek fontos komponense a történelem” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár. Mint kifejtette, ez ideális lenne, viszont egy ilyen kerettanterv nagyobb költségvetési ráfordítást igényel: ehhez tananyagot, tankönyveket és egyéb eszközöket kellene fejleszteni, vásárolni európai alapokból, ugyanakkor pedagógiai mentalitásváltásra is szükség lenne ehhez. „Mentalitásváltást előidézni hosszú távú és folyamatos befektetést igényel, ezt az államnak a saját forrásaiból kell biztosítania, hogy következetesen biztosítva legyen” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.
A történelem oktatása keretében a diákok eddig egyetemes történelmet, románságtörténelmet tanultak, aztán bevezették a holokausztról és a kommunizmusról szóló külön tárgyakat. A mai keretterv-tervezetek szerint reál osztályokban a történelmet csak a középiskola alsó évfolyamain oktatnák.
Ferencz-Salamon Alpár lapunknak azt is kiemelte, meglátása szerint nem jó az, hogy középiskolában mindössze heti egy testnevelés órájuk van a diákoknak – hiszen ugye az a cél, hogy az egészséges életmód felé kell terelni az ifjúságot. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.
A pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia
Fotó: Borbély Fanni
Az új középiskolai kerettantervek nagyobb autonómiát biztosítanak az iskoláknak, bizonyos tantárgyak esetében a tanintézeteknek és a diákoknak nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy milyen óraszámot rendelnek ezekhez.
A Hargita Megyei Tanács 10-15 százalékos létszámleépítést tervez – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Barna Botond, az intézmény vezetője.
Gyilkosokat, rablókat is segített már elkapni Meda, a rendőrség kutyája – közölte a Brassó megyei rendőr-főkapitányság. A rendőrkutya hűséges és kitartó munkájával sokat segít a rendőrségnek a nyomozások során.
Szilágy és Kolozs megye területén diákoknak is kábítószert forgalmazó bűnbandát vett őrizetbe a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Zilahon, illetve Kolozsváron.
Baktériummal volt fertőzött a szászrégeni házasemberek bálján az előétel részeként felszolgált túró – közölte szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Frissítik a kolozsvári körgyűrűprojekt műszaki-gazdasági mutatóit, ami nem olcsó mulatság: több mint 700 millió lejjel 9,4 milliárdosra nő Erdély és Románia egyik legnagyobb közúti beruházásának költségvetése.
Egy 2 és egy 3 éves gyermek életéért küzdenek a segesvári rohammentősök, a gyerekek egy tóból mentették ki.
Interneten keresztül, közösségi oldalakon forgalmazott hamisított ruházati cikkeket és cipőket egy fiatal zilahi nő, aki ellen az ügyészség bűnvádi eljárást indított, az okozott kár 51 ezer euró.
Korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték szerdán Barti Tihamért, a Hargita megyei közgyűlés alelnökét, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnökét – tudatta szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Maros Megyei Rendőr-főkapitányságra hivatkozva több helyi hírportál is beszámolt arról, hogy megtalálták a hétfőn Nyárádszeredából eltűnt kiskorú testvérpárt. Az eltűnt gyerekek a marosvásárhelyi Somostetőn csellengtek.
Négy személy kórházba került szerda reggel, miután tűz ütött ki a ház, amelyben tartózkodtak. Az eset az Arad megyei Angyalkúton történt.
szóljon hozzá!