Szakértő a Krónikának az új kerettantervekről: szakítani kéne a tantárgyalapú megközelítésekkel

Új kerettantervek

A tanügyminisztérium március 6-áig közvitára bocsájtotta az új középiskolai kerettanterveket, amelyek széles körben vitát váltottak ki

Fotó: Makkay József

Széles körben vitát váltott ki a bukaresti oktatási minisztérium által március 6-áig közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv. Egyelőre főként az általános, azaz a többségi új kerettantervek vannak fókuszban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja megközelíteni a kerettantervi javaslatokat – mondta el a Krónikának a szövetség általános alelnöke. Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár kifejtette, szerinte az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.

Kiss Judit

2025. február 04., 18:562025. február 04., 18:56

2025. február 05., 00:312025. február 05., 00:31

Vitát váltottak ki az új kerettantervek, azaz a középiskolák jelenlegi, 2009-ben jóváhagyott tanterveinek megváltoztatására tett javaslatok, amelyeket a tanügyminisztérium bocsájtott közvitára. A középiskolai kerettanterveket módosító javaslatok értelmében több profilban is megszüntetnék 9–12. osztályban a kötelező történelemórákat. A Bukaresti Egyetem Történelem Karának képviselői a javaslatra úgy reagáltak, hogy ha csökken a történelemórák száma, az fölerősíti a romániai társadalomban már most is jelen lévő jelenségeket.

Ilyen a racionális gondolkodás háttérbe szorítása, az áltudományoknak való kiszolgáltatottság, az idegengyűlölet és az összeesküvés-elméletek térnyerése.

A történelemtudományi kar képviselői azzal érvelnek, hogy a történelemnek „alapvető szerepe van a társadalom megerősítésében és a fiatalok nevelésében”. Daniel David oktatási miniszter úgy reagált a történelem kar által megfogalmazott kritikákra, hogy azok számára „teljesen természetesnek és normálisnak tűnnek”.

Új kerettantervek Galéria

Az új kerettanterv kisebbségi verziója esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket

Fotó: Borbély Fanni

„A nyilvános, országos közvita időszakában vagyunk. Ez lényegében konzultációt jelent, különböző véleményeket, érveket kell felsorakoztatni, hogy a végén a legjobb megoldáshoz jussunk” – hangsúlyozta az oktatási miniszter.

A módosító javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon – derül ki az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott középiskolai kerettantervekből. A kerettanterveket módosító javaslatok közt szerepel még, hogy a latin nem lesz többé kötelező tantárgy a középiskolások számára, csak a teológiai szakokon marad meg speciális vagy választható tantárgyként. Az új kerettantervekről szóló közvita 2025. március 6-áig tart.

Az RMPSZ a magyar oktatás szemszögéből közelít az új kerettantervekhez

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, egyelőre többségében az általános kerettantervekről, azaz a többségi kerettantervekről van szó, a pedagógusszövetség pedig nyilván a magyar oktatás szemszögéből fogja kezelni ezeket a kerettantervi javaslatokat. „Ha az a cél, hogy csökkenjenek a heti óraszámok, akkor mi ezt úgy közelítjük meg, hogy a kisebbségi oktatásban a románnyelv-órák többletet jelentenek ahhoz képest, mint ami a román ajkú diákok tantervében szerepel.

Nem tekinthetünk el attól ugyanakkor, hogy mi a többségi kerettanterv. Tudomásom szerint a katolikus teológia tantervet kivéve nincsen elkészült, kimondottan kisebbségi kerettanterv, hanem ezt a minisztériumnak kell elkészítenie, és mi ebbe szeretnénk beleszólni” – mondta az alelnök.

Hozzátette, a közvita, a konzultációk eredményeképpen el kell készülnie majd valamennyi kerettanterv kisebbségi verziójának.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke

Fotó: Veres Nándor

Ne terhelje több óra a magyar gyerekeket, mint a többségieket

„A kisebbségi verzió esetében fontos, hogy a magyar gyermekeket ne terhelje több óra, mint a többségieket. Mi folyamatában kezeljük ezt a kérdést, az RMPSZ együttműködik a kisebbségi államtitkársággal és mindenkivel, akinek ebben döntésbefolyásolási szerepe, szakmai véleménye van.

Tehát majd a közzétett terv alapján szeretnénk megfogalmazni javaslatokat a kisebbségi kerettantervre vonatkozóan” – fejtette ki lapunknak Ferencz-Salamon Alpár.

Hozzátette, nyilván ezáltal véleményezik azt is, hogy milyen a jelenleg közzétett többségi kerettanterv.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár szerint meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban

Fotó: Borbély Fanni

Új kerettanterv: az egész embert kellene fejleszteni és ehhez hozzárendelni az óraszámokat

Ferencz-Salamon Alpár történelemtanár, így megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a módosítás szerint kevesebb történelemórájuk lenne a középiskolásoknak. „Most még korainak tartanám megítélni, hogy ez mit jelent, mert nem látjuk az új tananyagot. Meglátásom szerint egy curriculáris reform logikus sorrendje az lenne, ha egyszer rendet teremtünk a tekintetben, hogy mit, mennyit, és hogyan akarunk tanítani a középiskolai szinten, milyen kompetenciákat és készségeket kell fejleszteni, kilencediktől tizenkettedik osztályig mondjuk egy matek-infó osztályban. Meg kell határozni, hogy melyek az elsődleges fejlesztendő kompetenciák és melyek a másodlagosak egy adott profilú osztályban” – fogalmazta meg Ferencz-Salamon Alpár.

Mint részletezte, az elsődleges a szakirányú kompetenciafejlesztés azok számára, akik matematika-informatika szakról majd ugyanezen a vonalon akarnak továbbtanulni.

„A másodlagos kompetenciák azok, amelyek az általános műveltségünkhöz tartoznak, az életkompetenciákat, a finom készségeket célozzák meg, egyszóval az egész embert hivatottak fejleszteni. És ehhez kellene hozzárendelni óraszámokat” – mondta az alelnök.

Történelemtanítás: a „mikor” és „mi történt” helyett a „miért” és „hogyan” lenne a fő kérdés

Mint magyarázta, ahhoz, hogy el lehessen dönteni, az így kialakult tananyag-volument mennyi óraszám alatt tanítjuk meg, ahhoz azt kéne tudni, hogy mit akarunk megtanítani a diákoknak, mit akarunk fejleszteni. „Történelem terén a komplex jelenségeket és ezeknek az emberiség-, közösség-, nemzetformáló hatásait kellene tanítani.

A »miért« és »hogyan« kérdésre kellene hangsúlyosabban válaszolni, és nem dominánsan a »mikor« vagy a »mi történt« kérdésekre. És nem lehet, pontosabban nem szabad a történelmet sem a környezeti (pl. éghajlati) hatások nélkül tanítani.

S ezáltal már a tantárgyköziség talajára is érkeztünk, ahol másfajta tananyagot és pedagógusi szerepet kell körvonalazni” – állapította meg a pedagógus.

Új kerettantervek Galéria

Ferencz-Salamon Alpár szerint túl kell lépni a tantárgyak szerint elkülönített rendszeren, szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel

Fotó: Borbély Fanni

Szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel

Az általános alelnök arról is beszélt, hogy az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv kidolgozásának kötelezettségét. A nemzeti alaptantervnek részét képezi a kerettanterv és a program, a tananyag is. „Tanácsosabb lett volna, ha a közoktatás teljes vertikumára vonatkozóan indított volna el a szaktárca közvitát, hisz a különböző oktatási szintek fejlesztési követelményeinek egymásra kellene épülniük. Ha teljesen új nemzeti alaptanterv megírása a cél az új törvény szerint, akkor a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics, a román törvényi megfelelője Ș.T.I.A.M.) megközelítést is komolyabban kellene a tananyag és kerettanterv szintjén kezelni.

Ez tantárgyközi megközelítés, jelenség-orientált, igazán 21. századi szemlélet, de ehhez túl kell lépni a tantárgyakra elkülönített rendszeren, szakítani kell a merev óraszámokra épített kerettantervi követelményekkel” – mutatott rá Ferencz-Salamon Alpár.

Mint fogalmazott, dinamikusan, könnyen és hatékonyan alkalmazható kerettervre van szükség, amely a mindennapi oktatásszervezés szintjén támogatja a pedagógusi együttműködéseket – projektpedagógiát, társas tanítást, kooperatív módszereket, tantárgyközi együttműködéseket stb. „Nem túl meredeken, hanem fokozatosan kéne szakítani a tantárgyi megközelítésekkel, alaposan és folyamatosan kell képezni, átképezni a pedagógusokat annak érdekében, hogy az átmenet, a paradigmaváltás ne teher, hanem fejlődési lehetőség lehessen. Ellenben egy ilyen kerettanterv – mindazonáltal, hogy minden bizonnyal igyekszik előre tekintőbb lenni az előzőkhöz képest – mindezt nem támogatja,

és fura módon az élet megértendő komplex jelenségeit továbbra is tantárgyakra szétbontva próbálja láttatni” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár.

Mint magyarázta, például a természettudományok szakon az emberi szervezet komplexitását, működését, a környezet hatását nem lehet megértetni a gyermekekkel úgy, hogy külön, egymástól mereven elválasztva kezelik a biológiát, kémiát, a fizikát.

Új kerettantervek Galéria

A kerettanterveket módosító, közvitára bocsájtott javaslatok közt szerepel, hogy a nyelvtant bevezetik a román nyelvórákon

Fotó: Borbély Fanni

Munkacsoportokat alakít ki az RMPSZ

„Én azt a szemléletet támogatnám, hogy holisztikusabban kéne kezelni mindezt. Az RMPSZ munkacsoportokat fog alakítani annak érdekében, hogy előretekintő szemléletű kerettantervek születhessenek, olyanok, amelyek egyrészt a rendszerben dolgozók számára is elfogadhatóak és vállalhatóak, másrészt megvalósíthatóak és tényleg előre tekintőek. Visszatérve:

a történelemoktatás kapcsán nem is az a kérdés, hogy hány tanóra van előírva, hanem hogy a történelem szakos tanár miként működjön együtt a földrajz szakossal, az irodalom szakossal, a polgári nevelést tanító pedagógusokkal, a technológiai tárgyakat vagy művészeteket oktató kollégával,

hogy azokról a jelenségekről beszélgessenek – együttműködve –, amelyeknek fontos komponense a történelem” – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár. Mint kifejtette, ez ideális lenne, viszont egy ilyen kerettanterv nagyobb költségvetési ráfordítást igényel: ehhez tananyagot, tankönyveket és egyéb eszközöket kellene fejleszteni, vásárolni európai alapokból, ugyanakkor pedagógiai mentalitásváltásra is szükség lenne ehhez. „Mentalitásváltást előidézni hosszú távú és folyamatos befektetést igényel, ezt az államnak a saját forrásaiból kell biztosítania, hogy következetesen biztosítva legyen” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Hiányosságok: nincs elég testnevelésóra, sem pályaorientációs eligazítás

A történelem oktatása keretében a diákok eddig egyetemes történelmet, románságtörténelmet tanultak, aztán bevezették a holokausztról és a kommunizmusról szóló külön tárgyakat. A mai keretterv-tervezetek szerint reál osztályokban a történelmet csak a középiskola alsó évfolyamain oktatnák.

„Eszerint egy eddig nagyobb óraszámban és több éven át oktatott tananyagot két év alatt kell megtanítani, mert a felsős osztályokban csak a holokauszt és a kommunizmus témájú tárgyak maradnak” – mutatott rá a volt Hargita megyei főtanfelügyelő.

Ferencz-Salamon Alpár lapunknak azt is kiemelte, meglátása szerint nem jó az, hogy középiskolában mindössze heti egy testnevelés órájuk van a diákoknak – hiszen ugye az a cél, hogy az egészséges életmód felé kell terelni az ifjúságot. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia.

Új kerettantervek Galéria

A pályaorientációs fejlesztés továbbra is a kerettantervek egyik „mostohagyermeke” marad, holott nagyobb hangsúlyt kellene kapnia

Fotó: Borbély Fanni

korábban írtuk

Nagyobb beleszólást biztosít az óraszámok terén az új középiskolai kerettanterv
Nagyobb beleszólást biztosít az óraszámok terén az új középiskolai kerettanterv

Az új középiskolai kerettantervek nagyobb autonómiát biztosítanak az iskoláknak, bizonyos tantárgyak esetében a tanintézeteknek és a diákoknak nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy milyen óraszámot rendelnek ezekhez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése
2025. július 10., csütörtök

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől

Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.

Mi a teendő, ha medvével találkozik az ember? – Megfontolandó tanácsok a hegyimentőktől
2025. július 10., csütörtök

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak

A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.

„A levegőben lóg” a kolozsvári metró építése, lekezelően válaszol a polgármester a tamáskodóknak
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra
2025. július 10., csütörtök

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.

Füst- és szénmonoxid-érzékelőket oszt szét ingyen a katasztrófavédelem
2025. július 10., csütörtök

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt

Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.

„Feljelentette” az áramszolgáltatót a partiumi kisváros polgármestere a késlekedő hibajavítás miatt