Turistacsalogatónak szánják a felújítás alatt álló 19. századi Maros-hidat

turista

A lippai vashíd még a felújítás előtt

Fotó: turismlipova.ro

Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja: az Arad megyei kisváros központja és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között. Az önkormányzat turistacsalogatónak szánja a 19. századi Maros-hidat.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 26., 16:242024. szeptember 26., 16:24

2024. szeptember 27., 13:562024. szeptember 27., 13:56

A millennium évében, 1896-ban épült a 144 méter hosszú vashíd, amely a település első állandó közúti hídja volt a Maroson (korábban pontonhíd szolgált az átkelésre). A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely egyik fél érdekeinek sem felelt meg.

A vashíd és a radnai templom egy korabeli magyar keltezésű képeslapon •  Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal Galéria

A vashíd és a radnai templom egy korabeli magyar keltezésű képeslapon

Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal

2003-ban lezárták az autós forgalom előtt (közben 1991 és 1999 között 500 méterrel nyugatabbra megépült a ma használatos négysávos híd), 2019-ben pedig biztonsági okokból a gyalogosforgalmat is kitiltották róla.

A város önkormányzata öt évvel ezelőtt pályázott vissza nem térítendő támogatásra a híd felső szerkezetének restaurálására, de a munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy a pillérek is sürgős felújításra szorulnak.

Öt évvel ezelőtt lehetett legutóbb gyalog átkelni rajta •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Öt évvel ezelőtt lehetett legutóbb gyalog átkelni rajta

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Új műszaki tervet kellett készíteni, ami a tartószerkezetek kijavítását is tartalmazta, és a megnövekedett költségekhez is forrásokat kellett szerezni, így a 13 millió lejes összköltségvetésű munkálat csak tavaly kezdődött el. Az egyéves határidőt nem sikerült tartani – ismerte el az Agerpres hírügynökségnek Florin Pera lippai polgármester.

Idézet
Főleg az időjárási viszonyok hátráltatták a munkálatokat. Hol a sok csapadék és az áradás jelentett akadályt, hol a nagy hőség befolyásolta a munkavégzés ütemét. De a pillérek és a vasszerkezet felújítása elkészült, a végső festékréteg is rákerült, úgyhogy remélem, mielőbb átadhatjuk” – fogalmazott az elöljáró.
Ilyen lesz a városháza által közreadott látványterv szerint •  Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal Galéria

Ilyen lesz a városháza által közreadott látványterv szerint

Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal

Addig is a híd egyik oldalát már használhatják a gyalogosok. Miután befejezik a munkálatokat, és használatba adják, gépjárművel továbbra sem lesz szabad ráhajtani: kizárólag gyalogosok kelhetnek majd át rajta, és a város elsősorban az idegenforgalmi vonzerejét szeretné kihasználni az ipartörténeti műemléknek.

korábban írtuk

Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek
Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek

Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.

A létesítmény közvetlen összeköttetést teremt a javarészt a Maros déli partján elterülő városközpont és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között, amely a Bánság és a Dél-Alföld legnagyobb búcsújáróhelye, római katolikus kegytemplomához évente 16 zarándoklatot szerveznek, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén akár 30 ezren is megfordulnak Radnán és környékén.

Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert épület. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en is tömörültek. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.

A „török bazár” Lippa belvárosában, a török hódoltság idejéről fennmaradt épület •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A „török bazár” Lippa belvárosában, a török hódoltság idejéről fennmaradt épület

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján.

Degré Alajos emléktáblájának avatása 2019-ben. Középen a kezdeményező Czernák Ferenc •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Degré Alajos emléktáblájának avatása 2019-ben. Középen a kezdeményező Czernák Ferenc

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 20., szerda

Közös szolgálat és istenkeresés: kolozsvári magyar papok a Kolozsvári Magyar Napokon

Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.

Közös szolgálat és istenkeresés: kolozsvári magyar papok a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 20., szerda

Előzetesben az eltűnt 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsított Kovászna megyei férfi

Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.

Előzetesben az eltűnt 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsított Kovászna megyei férfi
2025. augusztus 20., szerda

Erdélyi szövetkezeti vezetőt és falugazdászt tüntetett ki Nagy István agrárminiszter

Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.

Erdélyi szövetkezeti vezetőt és falugazdászt tüntetett ki Nagy István agrárminiszter
2025. augusztus 20., szerda

Nacsa Lőrinc Kolozsváron: a magyarság semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről

A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.

Nacsa Lőrinc Kolozsváron: a magyarság semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről
2025. augusztus 20., szerda

Halálos baleset egy erdélyi autópálya-szakaszon

Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.

Halálos baleset egy erdélyi autópálya-szakaszon
2025. augusztus 20., szerda

„A nemzet születésnapja minden magyaré” – Az államalapítást ünnepelték Szatmárnémetiben is

A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.

„A nemzet születésnapja minden magyaré” – Az államalapítást ünnepelték Szatmárnémetiben is
2025. augusztus 20., szerda

Eltűnő obeliszkek, megmentett kripták: harc a nemzeti emlékezetért határon innen és túl

A Házsongárd Alapítvány civil kitartása és a budapesti Nemzeti Örökség Intézet intézményi tapasztalata találkozott egy kerekasztal-beszélgetésen, az idei Kolozsvári Magyar Napok keretein belül.

Eltűnő obeliszkek, megmentett kripták: harc a nemzeti emlékezetért határon innen és túl
2025. augusztus 20., szerda

A hóstátiak öröksége: múlt, amely a földben él tovább (VIDEÓ)

A kolozsvári Kétágú-templom tornyában működő Hóstáti Múzeumba látogattunk el a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában.

A hóstátiak öröksége: múlt, amely a földben él tovább (VIDEÓ)
2025. augusztus 19., kedd

Van-e logika Donald Trump vonalvezetésében?

Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van.

Van-e logika Donald Trump vonalvezetésében?
2025. augusztus 19., kedd

Nem a támogatásokkal magyarázható a külhoni magyarok Fidesz-pártisága

Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.

Nem a támogatásokkal magyarázható a külhoni magyarok Fidesz-pártisága