Ahol érezni a gondviselést – csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek

Látkép Lippáról, a városközpont Maros-hídjáról •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Látkép Lippáról, a városközpont Maros-hídjáról

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak. Az Arad megyei kegytemplomban őrzik Rudnay Sándor néhai esztergomi érsek szívurnáját, az egykori ferences rendház a szerzetesek kényszerlakhelye volt a kommunista diktatúra idején. A templom mögötti Szenvedés útja (Keresztút) mellett európai ritkaságnak számít a „Jézus dicsőséges útja”, amelynek stációit orosz katonák 1952-ben lerombolták, de jövőre felújítják. Egyházi személyek és hívek állítják: Máriaradna az a hely, ahol érezni a Szűzanya gondoskodását.

Pataky Lehel Zsolt

2024. augusztus 31., 10:072024. augusztus 31., 10:07

2024. augusztus 31., 10:292024. augusztus 31., 10:29

Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Máriaradna az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb búcsújáróhely volt, elsősorban a bánsági és a dél-alföldi hívek számára.

Idézet
Ha összehasonlítjuk Máriaradnát Csíksomlyóval, elmondhatjuk, hogy Máriaradnára nemcsak egy, hanem több nemzet hívei érkeznek. Nem csak az egyházmegyéből: Magyarországról, Ausztriából vagy Németországból is nagyon sokan zarándokolnak ide. Ennek a helynek az a varázsa, hogy mindenki azt találja meg itt, amit szeret, amit keres”

– fogalmazott Reinholz András plébános a Krónikának.

Több mint ötszáz évvel ezelőtt, 1520 körül épült a ferences szerzetesek első kápolnája a máriaradnai szőlőkben, azon a dombon, ahol a jelenlegi kegytemplom áll. A kéttornyú templom és a hozzátartozó rendház 1767-ben készült el, és még abban az évben, pünkösd hétfőjén gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyéspüspök megáldotta. Felszentelésére azonban csak 1820 pünkösd hétfőjén került sor, amikor gróf Rudnay Sándor esztergomi érsek, Magyarország prímása konszekrálta, és a főpásztor végrendeletében azt kérte, hogy halála után a szívét a Szent Szűz közelében helyezzék örök nyugalomra.

A felújított kegytemplom és rendház újraszentelése 2015-ben •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A felújított kegytemplom és rendház újraszentelése 2015-ben

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Idézet
Ő erdélyi püspök volt 1816-tól 1820-ig, amikor is a Szentatya kinevezte esztergomi érsekké. Mivel korábban több hónapot töltött Máriaradnán, nagyon megszerette a helyet, és az volt a kívánsága, hogy halála után a szívét hozzák ide, és itt őrizzék a kegykép közelében. Ez így is lett, itt található Rudnay Sándor szívurnája”

– tudtuk meg Reinholz Andrástól.

A kéttornyú bazilikát és a hozzá tartozó ferences rendházat 2013–2014-ben felújították, európai uniós és román kormánytámogatásból mintegy tízmillió eurót fordítottak rá. A restaurálás befejezése után a hely turisztikai vonzereje megnőtt. Azt megelőzően 1911-ben végeztek ilyen nagy horderejű munkálatokat a kegyhelyen, amikor a templom mindkét tornyát 30 méterrel megemelték, így most elérik a 67 métert.

Nepomuki Szent János szobra a templomhoz vezető lépcsősor aljában •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Nepomuki Szent János szobra a templomhoz vezető lépcsősor aljában

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány idején szervezték Máriaradnára az első zarándoklatot az isteni gyógyulásba vetett hit fogadalomtétele gyanánt.

Jelenleg évente 16 zarándoklatot szervez ide a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, a legnagyobbat Kisboldogasszony (Szűz Mária születése) napja alkalmából tartják. Ez az úgynevezett „magyar búcsú”, amikor több tízezren fohászkodnak az oltárt ékesítő Mária-képhez, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.

Az idei Kisboldogasszony-napi zarándoklatot szeptember 6–8. között szervezik meg. Az első nap, pénteken bolgár nyelvű szentmise lesz; szombaton 15 órakor tartják meg a keresztutat magyar és román nyelven, 17 órakor magyar nyelvű szentmisét celebrálnak, 20 órától pedig rózsafüzér-imádkozás zajlik négy nyelven; a templom egész éjjel nyitva lesz, éjfélkor pedig román szentmisét tartanak a cigány híveknek – már hagyomány, hogy a roma zarándokok az éjjeli szentmisén vesznek részt. Kisboldogasszony napján, vasárnap reggel 9 órakor lesz magyar nyelvű szentmise, az ünnepi szentmise pedig 11 órakor kezdődik, és három nyelven (magyarul, románul, németül) tartják. Pál József Csaba temesvári megyéspüspök celebrál, a szentbeszédet Mirko Stefkovics nagybecsereki megyéspüspök mondja.

A legenda szerint 1695-ben, amikor a törökök felgyújtották a ferencesek kápolnáját, a papírra nyomtatott szentkép csodálatos módon épen került ki a lángokból.

A csodatevő Mária-kép •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A csodatevő Mária-kép

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A kép az olaszországi Vicenza tartományban található Bassano del Grappa-i Remondini-nyomdából származik, és a szerzetesek átutazó kereskedőktől vásárolták meg 1668-ban az akkori kápolna részére. „Ez sok példányban megvan a világon, hiszen nyomtatott kép, nem egyedi alkotás. És mégis, itt, ezen a helyen egyedi ima-meghallgatások történtek, és e körül a kép körül kialakult egy nagy kegyhely. Mikor is volt az? Közép-Magyarországon a török uralkodott, az erdélyi fejedelemség a töröktől függött, a Partium hol ide, hol oda tartozott, szóval ebbe a bizonytalan helyzetbe lépett be a Szűzanya, és adott reményt az embereknek. Azután jött a felszabadulás, a kereszténység visszatérése erre a vidékre, és a különböző nemzetiségek egymás mellett élve és dolgozva teremtették meg a mostani életnek az alapjait” – emlékeztetett a 2018-as Kisboldogasszony-napi zarándoklat alkalmával Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti Egyházmegye érseke, az akkori szentmise főcelebránsa.

Egy másik legenda szerint amikor felgyújtották az egykori kápolnát, egy török katona lóháton akart bemenni az istenházába, de a lova megbotlott egy kőben – a patájának nyoma ma is ott látható a templom falába beépítve, a legendát ábrázoló falfestmény mellett.

A legenda szerint török katona lovának patkónyoma látható a templom falába beépített kövön •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A legenda szerint török katona lovának patkónyoma látható a templom falába beépített kövön

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagyboldogasszony, más néven Mária mennybemenetele (augusztus 15.) is nagy ünnep Máriaradnán, olyankor nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül nagyon sokan keresik fel a kegytemplomot, a kolostort és a kálváriadombot. „De egész évben jönnek hozzánk ortodox hívek is, nemcsak Radnáról, hanem Lippáról is. Mivel minden vasárnap három nyelven tartjuk a szentmisét, ők is megértik, s nálunk le lehet ülni a templomban” – magyarázta a máriaradnai plébános, aki az első világi pap a kegyhelyen, ugyanis ma már nincsenek szerzetesek a rendházban, amelyet 1951-ben a román kommunista hatalom a ferencesek kényszerlakhelyéül jelölt ki.

Reinholz András elmondása szerint a közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradna római katolikus gyülekezete a legkisebb plébánia az egyházmegyében, jelenleg 95 hívet számlál, a gyülekezet körülbelül fele magyar, a másik felét román, német, horvát és bolgár nemzetiségű családok teszik ki.

Kisboldogasszonykor 30 ezernél is többen keresik fel a kegyhelyet •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kisboldogasszonykor 30 ezernél is többen keresik fel a kegyhelyet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Két éve Ópálos (Păuliș) és Újpálos (ami Ópálos településrésze) Máriaradna filiája, ott 50-50 hívő jár a magyar és a német templomba. „Ugyanazok jönnek mindkét helyre. Kevesen vannak, de lelkesek gyakorolják a hitüket” – mondta Reinholz András.

Egyháztörténeti különlegesség a „Jézus dicsőséges útja”

Az elmúlt évben felújították a Kálváriadomb stációit. „A dombtetőn, a Szent Kereszt-kápolnával kezdtük, majd a 14 állomással folytattuk, tehát az Úr Jézus szenvedésének útja kész van. Jelenleg lent dolgozunk, ahol kezdődnek a stációk: ott van Assisi Szent Ferenc szobra, ami carrarai márványból készült, s mellette áll három-három férfi, illetve női szent szobra, akik szintén ferencesek voltak” – mondta a plébános.

Különböző plébániai közösségek által állíttatott, majd száz év után felújított stációk a Kálváriadombon •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Különböző plébániai közösségek által állíttatott, majd száz év után felújított stációk a Kálváriadombon

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Remélik, hogy szeptember 21-ig elkészülnek, mert akkor szervezi meg Máriaradnán a családok fesztiválját a temesvári püspökség. „Ezeket a stációkat részben azok a plébániák újíttatták fel, amelyek annak idején állították, de attól függetlenül, hogy hozzájárult vagy sem valamelyik egyházközség, megcsináltattuk mindegyiket” – tette hozzá Reinholz András.

Ha sikerül idén befejezni, akkor jövőre hozzáfognak az „Úr Jézus dicsőséges útjának” a felújításához. „Az is 14 állomás, ami a feltámadással kezdődik. Sajnos az orosz katonák ledöntöttek hat állomást, és most is minden úgy van, 1952 óta nem csinált senki semmit. Ez a templom mögötti domboldalon, baloldalt található. Nagy, két-három éves munka lesz, de nem számít, mert szeretnénk befejezni. Ez különlegesség, mert Radnán kívül csak két helyen van ilyesmi Európában” – magyarázta.

Zarándokok a Szilágyságtól a Vajdaságig

A szilágysomylói Fazakas Ilona az egyik korábbi búcsún elmondta, hogy húsz éve járnak Máriaradnára. „Nagyon szeretjük ezt a templomot, és imádkozunk a Szűzanyához, mert mindig mellettünk van, minden bajban megsegít, s bízunk benne” – fogalmazta meg hitvallását. Ugyanakkor a Vajdaságból is érkeznek rendszeresen zarándokok Máriaradnára, mint például a törökbecsei Dudás Erzsébet. „Mindenhová elmegyek, ahol van Mária-kegyhely. Ott megtalálom a békét, hogy miként kell szeretnie egyik embernek a másikat, kicsiktől a nagyokig” – mondta.

A Temes megyei illetőségű Faragó Borbála a nagyanyja elbeszélései alapján a régmúlt idők búcsújárását is felidézte. „Nagymamám az 1900-as évek elején született, és mesélte – illetve fényképeken is láttam –, hogy garaboly (kézi kosár – szerk. megj.) volt a karjukon, egy lovaskocsi jött utánuk, s ők három-négy napig ballagtak, úgy, gyalog járták meg a radnai búcsút” – mondta.

Reinholz András plébános egy a 2013-as felújításkor készült fotón •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Reinholz András plébános egy a 2013-as felújításkor készült fotón

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Reinholz András plébános szerint „van egy titok” Máriarandán. „Nem az a fontos, hogy ezt megfejtsük, hanem hogy elfogadjuk és hálát mondjunk a Jóistennek és a Szűzanyának, hogy vigyáz erre a vidékre. A helyiek évtizedek óta mondják, hogy Radnán nem volt semmilyen különösebb probléma, vész. És nemcsak a katolikus hívek, hanem a többiek is meg vannak arról győződve, hogy a Szűzanya megóvja a radnaiakat és a környékbeli híveket minden rossztól” – mondta a plébános.

II. János Pál Pápa 1992-ben kisbazilika címet adományozott a kegytemplomnak •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

II. János Pál Pápa 1992-ben kisbazilika címet adományozott a kegytemplomnak

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Kora tavaszi felvétel a Kálváriadombról •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Kora tavaszi felvétel a Kálváriadombról

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek