A lippai vashíd még a felújítás előtt
Fotó: turismlipova.ro
Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja: az Arad megyei kisváros központja és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között. Az önkormányzat turistacsalogatónak szánja a 19. századi Maros-hidat.
2024. szeptember 26., 16:242024. szeptember 26., 16:24
2024. szeptember 27., 13:562024. szeptember 27., 13:56
A millennium évében, 1896-ban épült a 144 méter hosszú vashíd, amely a település első állandó közúti hídja volt a Maroson (korábban pontonhíd szolgált az átkelésre). A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
A vashíd és a radnai templom egy korabeli magyar keltezésű képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A város önkormányzata öt évvel ezelőtt pályázott vissza nem térítendő támogatásra a híd felső szerkezetének restaurálására, de a munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy a pillérek is sürgős felújításra szorulnak.
Öt évvel ezelőtt lehetett legutóbb gyalog átkelni rajta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Új műszaki tervet kellett készíteni, ami a tartószerkezetek kijavítását is tartalmazta, és a megnövekedett költségekhez is forrásokat kellett szerezni, így a 13 millió lejes összköltségvetésű munkálat csak tavaly kezdődött el. Az egyéves határidőt nem sikerült tartani – ismerte el az Agerpres hírügynökségnek Florin Pera lippai polgármester.
Ilyen lesz a városháza által közreadott látványterv szerint
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Addig is a híd egyik oldalát már használhatják a gyalogosok. Miután befejezik a munkálatokat, és használatba adják, gépjárművel továbbra sem lesz szabad ráhajtani: kizárólag gyalogosok kelhetnek majd át rajta, és a város elsősorban az idegenforgalmi vonzerejét szeretné kihasználni az ipartörténeti műemléknek.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
A létesítmény közvetlen összeköttetést teremt a javarészt a Maros déli partján elterülő városközpont és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között, amely a Bánság és a Dél-Alföld legnagyobb búcsújáróhelye, római katolikus kegytemplomához évente 16 zarándoklatot szerveznek, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén akár 30 ezren is megfordulnak Radnán és környékén.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert épület. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en is tömörültek. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A „török bazár” Lippa belvárosában, a török hódoltság idejéről fennmaradt épület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján.
Degré Alajos emléktáblájának avatása 2019-ben. Középen a kezdeményező Czernák Ferenc
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.
George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.
Az elnökválasztáson való részvételre és a magyar felsőoktatás jövőjének támogatására kérik a volt és jelenlegi diákokat, pedagógusokat a magyar nyelven oktató romániai felsőfokú intézmények vezetői, vezetőségi tagjai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!