Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Épp csak kezdett felocsúdni a világ a szerbiai iskolai mészárlás, tragédia nyomán, mindjárt olyan hírek borzolták tovább a romániai kedélyeket, miszerint hol légfegyverrel, hol bicskával ment egy-egy gyerek iskolába. Bár nem történt szörnyűség, sok kérdést vet fel a gyerekek, kamaszok fegyverekhez való viszonyulása, illetve az erőszakos cselekedetek. Fazakas Ildikó pszichológust faggattuk lehetséges okokról, indítékokról.
2023. május 25., 08:532023. május 25., 08:53
Napjainkban egyre többet hallani a zaklatás, felkapott idegen szóval „bullying” különböző formáiról, kiemelten az internetes zaklatásról (cyberbullying). Bár a statisztikák, illetve a számok azt mutatják, hogy az internetes zaklatás szinte korlátlanul terjed, tény, hogy hagyományos formájával is gyerekek, kamaszok tömegei küzdenek meg nap mint nap.
Eddig több mint 8500 illegális lőfegyvert, majdnem 400 ezer lőszert és 784 robbanószerkezetet adtak le a szerb rendőrségnek, annak az akciónak a keretében, amelyet a belügyminisztérium indított el az illegális fegyvertartás felszámolása érdekében.
Egy friss hazai statisztika szerint a romániai gyerekek fele bevallottan szenvedett már el zaklatást, de Fazakas Ildikó pszichológus szerint a valós számok ennél is aggasztóbbak lehetnek, hiszen
Az agresszió különböző megnyilvánulásait már az óvodás korú gyerekeknél is tapasztalhatjuk, illetve később is gyakoriak az iskolás korú gyerekek verekedései, összetűzései. Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy egy gyerek viselkedése mennyire agresszív: a kutatások szerint a genetikai, családi környezet, a traumák, az elhanyagoltság mind hatással lehetne erre, illetve a modelleknek is nagyon komoly hatásuk van.
A szakember kiemelte, hogy például
illetve gyakran nem nyitottak a párbeszédre, hanem teljesen elutasítják az övéktől eltérő véleményt. Hangsúlyozta a már sokat hangoztatott alapgondolatot, hogy nem azzal nevelünk, amit mondunk, hanem azzal, amit látnak tőlünk a gyerekek. Hozzátette, sok kortárs tanulmány tér ki arra is, hogy napjaink felnőttjei nem elég dominánsak a gyerekek életében, nem nyújtanak elég biztonságot, gyakran „félkész” gyerekek nevelik egymást.
A pszichológus tapasztalatai, illetve a vizsgálatok is azt mutatják: a családi környezet tehet legtöbbet azért, hogy egy gyerek dühét, haragját ne agresszív cselekedetek formájában, ne mások ellen fellépve élje ki.
Kiemelte, hogy a gyerekek körülbelül hétéves korukig nem fogják fel a veszélyhelyzetet, illetve azt sem, hogy mely tárgyak milyen módon jelenthetnek veszélyt. Sőt a gyerekek gondolkodása csak 12 éves korukban érik oda, hogy képesek az absztrakcióra, azaz tudják vizionálni, hogy egy lőfegyver vagy egy bicska halált okozhat. Ez azért is fontos, mert sokszor már kisgyerek koruktól fogva játszanak olyan számítógépes játékokat, amelyben találkoznak a fegyverek jelenlétével, illetve a halállal.
A szakember azt is elmondta, hogy a tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem lát kivetnivalót abban, hogy a gyerekeik játékfegyverekkel játszanak, és tulajdonképpen a kutatások sem adnak egyértelmű választ arra, hogy az a gyerek, aki fa karddal vagy műanyag pisztollyal játszott, gyerekként hajlamosabb-e az agresszióra, mint az a társa, aki csak kisautókkal.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Fazakas Ildikó szerint mind a játékfegyverekkel való, mind a számítógépes és videójátékokkal történő játék akkor jelent potenciális veszélyt, azaz akkor lehet az agresszív viselkedés melegágya, amikor a gyerek életében ez dominánsabb, mint a család, barátok – azaz mint a valós élet. Amíg az elhanyagoltság miatt egy olyan világba „menekül”, ahol sajátos törvények uralkodnak, ahol az agresszió dicséretes – pontot ér – , ahol a halál nem végleges.
Hozzátette, hogy a szabad játék – még akkor is, ha van benne némi agresszió – jótékony hatású tud lenni, fejleszti a fantáziát, gondolkodásra sarkall. Ám egy játék minél inkább valósághű – legyen szó egy tökéletes lőfegyverutánzatról vagy egy tökéletesen „megrajzolt” virtuális világról – , annál inkább behatárol, aminek nagyon könnyen lehetnek negatív következményei.
Arra is kitért, hogy nagyon eltérők a vélemények a számítógépes játékokról – mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében –, hiszen egyesek és egyes kutatások szerint segítik a stresszlevezetést, a problémakezelést, segítenek abban, hogy a játékosok az agressziójukat kiéljék egy virtuális világban (a valóság helyett). Mások szerint épp hogy generálják az agressziót és rossz példákat adnak. A szakember szerint agresszióra hajlamos embereknél, gyerekeknél gyakran adhat egyfajta bátorítást a virtuális világ kegyetlensége, annak sajátos szabályai.
Példaként említette, hogy Erdélyben, főleg Székelyföldön elterjedt a bicska viselése, hordása, gyerekeknek is gyakran ajándékozzák. Ezzel önmagában nincs is probléma, hiszen egy gyerek mindenképp találkozik potenciálisan veszélyes tárgyakkal, például egy hegyes ollóval, éles késsel – a szülő feladata, hogy megtanítsa, hogyan kell ezeket felelősségteljesen használni, illetve azt is, hogy ezek hasznos mindennapi eszközök, nem pedig fegyverek.
Fazakas Ildikó szerint
Épp ezért különösen fontos, hogy a szülő, pedagógus magyarázza meg azokat a hatásokat – például egy játék vagy film képeit –, amelyek negatívan befolyásolhatják a gyereket, serdülőt. Tudatosítsa, hogy bár a düh, a harag, fájdalom elkerülhetetlenül jelen vannak az életünkben, az agresszió, illetve a fegyverek nem a problémamegoldás eszközei.
Többen meghaltak, amikor szerdán reggel egy hetedikes diák lövöldözni kezdett egy belgrádi iskolában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!