Tudatosítani kell, hogy egy fegyver mire képes – Pszichológus az iskolai atrocitásokról

Napjainkban egyre többet hallani a zaklatás, felkapott idegen szóval „bullying” különböző formáiról, kiemelten az internetes zaklatásról (cyberbullying). Bár a statisztikák, illetve a számok azt mutatják, hogy az internetes zaklatás szinte korlátlanul terjed, tény, hogy hagyományos formájával is gyerekek, kamaszok tömegei küzdenek meg nap mint nap.

Tömegesen szolgáltatják be illegálisan tartott fegyvereiket a szerbek

Eddig több mint 8500 illegális lőfegyvert, majdnem 400 ezer lőszert és 784 robbanószerkezetet adtak le a szerb rendőrségnek, annak az akciónak a keretében, amelyet a belügyminisztérium indított el az illegális fegyvertartás felszámolása érdekében.

Egy friss hazai statisztika szerint a romániai gyerekek fele bevallottan szenvedett már el zaklatást, de Fazakas Ildikó pszichológus szerint a valós számok ennél is aggasztóbbak lehetnek, hiszen

egyes statisztikák szerint ötből négy gyerek már elszenvedett valaha valamilyen mértékű fizikai agressziót a társaitól.

Az agresszió különböző megnyilvánulásait már az óvodás korú gyerekeknél is tapasztalhatjuk, illetve később is gyakoriak az iskolás korú gyerekek verekedései, összetűzései. Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy egy gyerek viselkedése mennyire agresszív: a kutatások szerint a genetikai, családi környezet, a traumák, az elhanyagoltság mind hatással lehetne erre, illetve a modelleknek is nagyon komoly hatásuk van.

A szakember kiemelte, hogy például

az is hat a gyerekekre, ami a közösségi média sajátosságának tekinthető, azaz hogy az internet világában mindenki „bátran” megmondja a „tutit”, hogy az emberek személyeskednek, kommentekben vagdalkoznak,

illetve gyakran nem nyitottak a párbeszédre, hanem teljesen elutasítják az övéktől eltérő véleményt. Hangsúlyozta a már sokat hangoztatott alapgondolatot, hogy nem azzal nevelünk, amit mondunk, hanem azzal, amit látnak tőlünk a gyerekek. Hozzátette, sok kortárs tanulmány tér ki arra is, hogy napjaink felnőttjei nem elég dominánsak a gyerekek életében, nem nyújtanak elég biztonságot, gyakran „félkész” gyerekek nevelik egymást.

A pszichológus tapasztalatai, illetve a vizsgálatok is azt mutatják: a családi környezet tehet legtöbbet azért, hogy egy gyerek dühét, haragját ne agresszív cselekedetek formájában, ne mások ellen fellépve élje ki.

Épp ezért nagyon fontos, hogy egy gyerek megtanulja, megértse azt, hogy cselekedetei következményekkel járhatnak, hogy az agresszió veszélyes, hogy egy fegyver fájdalmat vagy akár halált okozhat, hogy a halál visszafordíthatatlan.

Kiemelte, hogy a gyerekek körülbelül hétéves korukig nem fogják fel a veszélyhelyzetet, illetve azt sem, hogy mely tárgyak milyen módon jelenthetnek veszélyt. Sőt a gyerekek gondolkodása csak 12 éves korukban érik oda, hogy képesek az absztrakcióra, azaz tudják vizionálni, hogy egy lőfegyver vagy egy bicska halált okozhat. Ez azért is fontos, mert sokszor már kisgyerek koruktól fogva játszanak olyan számítógépes játékokat, amelyben találkoznak a fegyverek jelenlétével, illetve a halállal.

A haláltudat is kulcskérdés, hiszen a gyerekek csak 10 éves kor körül értik meg a halál visszafordíthatatlanságát, és csak 15-16 évesként tudják teljesen tudatosan elválasztani a játékokban, filmekben látott halált a valós élettől, illetve az élet valós végétől.

A szakember azt is elmondta, hogy a tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem lát kivetnivalót abban, hogy a gyerekeik játékfegyverekkel játszanak, és tulajdonképpen a kutatások sem adnak egyértelmű választ arra, hogy az a gyerek, aki fa karddal vagy műanyag pisztollyal játszott, gyerekként hajlamosabb-e az agresszióra, mint az a társa, aki csak kisautókkal.

Fazakas Ildikó szerint mind a játékfegyverekkel való, mind a számítógépes és videójátékokkal történő játék akkor jelent potenciális veszélyt, azaz akkor lehet az agresszív viselkedés melegágya, amikor a gyerek életében ez dominánsabb, mint a család, barátok – azaz mint a valós élet. Amíg az elhanyagoltság miatt egy olyan világba „menekül”, ahol sajátos törvények uralkodnak, ahol az agresszió dicséretes – pontot ér – , ahol a halál nem végleges.

Hozzátette, hogy a szabad játék – még akkor is, ha van benne némi agresszió – jótékony hatású tud lenni, fejleszti a fantáziát, gondolkodásra sarkall. Ám egy játék minél inkább valósághű – legyen szó egy tökéletes lőfegyverutánzatról vagy egy tökéletesen „megrajzolt” virtuális világról – , annál inkább behatárol, aminek nagyon könnyen lehetnek negatív következményei.

Arra is kitért, hogy nagyon eltérők a vélemények a számítógépes játékokról – mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében –, hiszen egyesek és egyes kutatások szerint segítik a stresszlevezetést, a problémakezelést, segítenek abban, hogy a játékosok az agressziójukat kiéljék egy virtuális világban (a valóság helyett). Mások szerint épp hogy generálják az agressziót és rossz példákat adnak. A szakember szerint agresszióra hajlamos embereknél, gyerekeknél gyakran adhat egyfajta bátorítást a virtuális világ kegyetlensége, annak sajátos szabályai.

A szakember szerint a fegyverek kapcsán a legfontosabb a beszélgetés és a tudatosítás.

Példaként említette, hogy Erdélyben, főleg Székelyföldön elterjedt a bicska viselése, hordása, gyerekeknek is gyakran ajándékozzák. Ezzel önmagában nincs is probléma, hiszen egy gyerek mindenképp találkozik potenciálisan veszélyes tárgyakkal, például egy hegyes ollóval, éles késsel – a szülő feladata, hogy megtanítsa, hogyan kell ezeket felelősségteljesen használni, illetve azt is, hogy ezek hasznos mindennapi eszközök, nem pedig fegyverek.

Fazakas Ildikó szerint

egy olyan világban élünk, ahol egyfolytában nagy mennyiségben érnek az ingerek, amit még a felnőttek is nehezen kezelnek, a gyerekek pedig még inkább.

Épp ezért különösen fontos, hogy a szülő, pedagógus magyarázza meg azokat a hatásokat – például egy játék vagy film képeit –, amelyek negatívan befolyásolhatják a gyereket, serdülőt. Tudatosítsa, hogy bár a düh, a harag, fájdalom elkerülhetetlenül jelen vannak az életünkben, az agresszió, illetve a fegyverek nem a problémamegoldás eszközei.

Többen meghaltak, amikor egy hetedikes diák lövöldözni kezdett egy belgrádi iskolában

Többen meghaltak, amikor szerdán reggel egy hetedikes diák lövöldözni kezdett egy belgrádi iskolában.