A Brassói Magyar Napok hozadéka az is, hogy a rendezvény ideje alatt a résztvevők szimbolikusan »elfoglalják« Brassó főterét
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget. A Cenk alatti ünnepről, amelyre szerte a nagyvilágból várnak résztvevőket, Toró Tamás főszervezőt kérdeztük.
2024. szeptember 14., 19:042024. szeptember 14., 19:04
Olyan találkozási pont az immár 14. alkalommal szervezendő Brassói Nagyar Napok, amelyre a városból elszármazott magyarok – bárhol is éljenek a világban, Európában, Erdélyben, a tengeren túlon – haza szoktak jönni – mondta el a Krónika megkeresésére a vasárnap, szeptember 15-én kezdődő, szeptember 22-ig tartó eseménysorozatról Toró Tamás főszervező. Beszélgetésünk elején kiemelte,
hanem gyakorlatilag szeretettel várnak mindenkit a Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról, sőt a tengeren túlról is.
Akárcsak a tavaly, idén is nagy tömegeket megmozgató események illeszkednek a Brassói Magyar Napok kínálatába
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
„Ezt folyamatosan szem előtt tartottuk, ezért rendezzük évente ugyanazokban az időpontokban a magyar napokat, hogy jó értelemben vett megszokás lehessen a közönség számára. Olyan programot próbálunk minden évben összeállítani – nyilván az anyagi lehetőségeink szerint –, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon” – mondta a főszervező. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy milyen forrásokból sikerül összehozniuk idén a Brassói Magyar Napokat. Kifejtette, a lényeg, hogy a rendezvény Kárpát-medencei összefogás eredménye.
– ezeket a forrásokat nagyon köszönjük. Magyar kultúra szempontjából Brassóban vannak nehézségeink, mert még kulturális terünk sincsen, de csináljuk tovább töretlen hittel. Hiszen azt gondolom, mindegy, hogy hányan maradtunk, azért még mindig jelentős számú magyarság él a városban” – emelte ki Toró Tamás.
Gyakorlatilag minden forrásunk pályázatból jön össze, körülbelül száz pályázatot írunk meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az esemény, e tekintetben már-már szinte az észak-erdélyi nagy fesztiválokhoz hasonlóan működünk” – mondta el Toró Tamás. Hozzátette, Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényéről van szó, hiszen ebben a régióban Brassó megyében él a legtöbb magyar.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint
„Brassó megyében eszerint bekerülhet a magyarság képviselője az önkormányzatba, a városban már nem. Mindazonáltal a magyar napok Dél-Erdély hiánypótló eseménye, és fontosnak tartjuk, hogy évente megszervezzük, azért, hogy láttassuk magunkat, hogy magyar szótól legyen hangos a brassói főtér, és a magyar kultúra lakja be a központot” – fogalmazott a főszervező. Arra is kitért, hogy a kínálaton minden évben próbálnak újítani, többletet nyújtani a közönségnek, a közönségből érkező visszajelzéseket, igényeket figyelembe veszik. Kiemelte, hogy
„Az is fontos, hogy érkezik a Petőfi 200 kiállítás Brassóba, a tárlat három héten keresztül lesz látható. Szintén kiemelendő, hogy nagy álma volt a brassói magyarságnak a 100 Tagú Cigányzenekar fellépése, ezt eddig nem tudtuk megoldani, viszont most sikerült. Nagy koncerteket is szervezünk, és a néptánc vonalán is lényeges eseményeknek adunk helyet: 75 éves a brassói Búzavirág Néptánccsoport, gálaműsorral ünnepeljük meg az évfordulót: a díszvendég Pál István „Szalonna” népzenész és bandája lesz, akik a szakma csúcsának számítanak” – sorolta Toró Tamás.
Koncertekből sem lesz hiány a Brassói Magyar Napokon
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Azt is hozzátette, a magyar napok keretében Árpád-plakettet fognak átadni idén, a Cenken álló Árpád-szobor stilizált ábrázolásával. Szerveznek kirándulásokat a Cenkre, városismertetés is szerepel a programban, valamint az In memoriam Reich István barcasági néptánctalálkozó, ami egyébként az egyik legnagyobb néptánctalálkozója lett Erdélynek. „Felléptetjük helyi tehetségeinket, helyi együtteseinket, lesz termelői, kézművesvásár is, tehát
Szandi 14 év után lép fel Erdélyben, és ennek is nagyon örülünk, hogy a koncert helyszíne a Brassói Nagyar Napok, de kiemelném a Queen legjobb magyarországi tribute-zenekarának fellépését is” – sorolta a főszervező. A Don’t stop the Queen! formáció egyébként augusztusban fergeteges koncertet adott a Kolozsvári Magyar Napokon, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Egy különleges alkotást is bemutatnak a Brassói Magyar Napokon: szeptember 18-án láthatja a közönség a Modern moziban az Eötvös-expedíció című dokumentumfilmet – a Liszt Intézet Bukarest és a brassói Alpin Film Fesztivál szervezésében. A vetítésen jelen lesz a rendező, Kátai Bence és a film ötletgazdája és producere, Grábler Zsuzsa. Az idén megvalósult, 27 perces dokumentumfilmet román felirattal vetítik. Amint a film leírásában olvasható,
Amikor húsz évvel ezelőtt Grábler Zsuzsa operatőr megismerkedett az Eötvös-lányok kalandjaival, azonnal filmvászonra álmodta, és a történetbe behívta Nedeczky Júlia hegymászót is, aki magyar nőként először emelkedett nyolcezer méter fölé. 120 évvel a valós események után Zsuzsa és Júlia korabeli öltözékbe bújtak, korabeli hegymászó kellékekkel és egy filmes stábbal együtt megmászták a Dolomitok egyik impozáns sziklafalát. A 14. Brassói Magyar Napokon a több mint 50 program közül a legtöbb ingyenesen látogatható, azonban van néhány esemény, amelyekre belépőt kell váltani. A Brassói Magyar Napok Facebook-oldalán megtalálható a részletes kínálat.
Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
szóljon hozzá!