Töretlen lelkesedéssel készülnek Dél-Erdély legnagyobb magyar ünnepére a Cenk alatt

A Brassói Magyar Napok hozadéka az is, hogy a rendezvény ideje  alatt a résztvevők  szimbolikusan »elfoglalják« Brassó főterét •  Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

A Brassói Magyar Napok hozadéka az is, hogy a rendezvény ideje alatt a résztvevők szimbolikusan »elfoglalják« Brassó főterét

Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

Brassóban továbbra sem működik magyar kulturális intézményrendszer, és fogy a magyarság, ennek ellenére lelkesedéssel, immár 14. alkalommal szervezik meg vasárnaptól a magyar napokat, amely idén is gazdag, változatos kínálattal várja a közönséget. A Cenk alatti ünnepről, amelyre szerte a nagyvilágból várnak résztvevőket, Toró Tamás főszervezőt kérdeztük.

Kiss Judit

2024. szeptember 14., 19:042024. szeptember 14., 19:04

Olyan találkozási pont az immár 14. alkalommal szervezendő Brassói Nagyar Napok, amelyre a városból elszármazott magyarok – bárhol is éljenek a világban, Európában, Erdélyben, a tengeren túlon – haza szoktak jönni – mondta el a Krónika megkeresésére a vasárnap, szeptember 15-én kezdődő, szeptember 22-ig tartó eseménysorozatról Toró Tamás főszervező. Beszélgetésünk elején kiemelte,

nagy öröm számára, hogy a Krónika kezdettől fogva támogatója a Cenk alatti magyar ünnepnek és ez fontos, mert arra mutat rá, hogy nemcsak a barcaságiaknak, brassóiaknak, a Brassó megyeieknek üzennek a szervezők a rendezvénnyel,

hanem gyakorlatilag szeretettel várnak mindenkit a Székelyföldről, egész Erdélyből, Magyarországról, sőt a tengeren túlról is.

Akárcsak a tavaly, idén is nagy tömegeket megmozgató események illeszkednek a Brassói Magyar Napok kínálatába •  Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok Galéria

Akárcsak a tavaly, idén is nagy tömegeket megmozgató események illeszkednek a Brassói Magyar Napok kínálatába

Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

„Ezt folyamatosan szem előtt tartottuk, ezért rendezzük évente ugyanazokban az időpontokban a magyar napokat, hogy jó értelemben vett megszokás lehessen a közönség számára. Olyan programot próbálunk minden évben összeállítani – nyilván az anyagi lehetőségeink szerint –, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon” – mondta a főszervező. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy milyen forrásokból sikerül összehozniuk idén a Brassói Magyar Napokat. Kifejtette, a lényeg, hogy a rendezvény Kárpát-medencei összefogás eredménye.

„Nehézségekkel küzdünk, de sok segítséget kaptunk a szervezéshez: támogat bennünket a magyar állam, a helyi magyar vállalkozók, az önkéntesek, az országos RMDSZ, a brassói városi RMDSZ és részben a helyi önkormányzatok is: a megyei meg a városi

– ezeket a forrásokat nagyon köszönjük. Magyar kultúra szempontjából Brassóban vannak nehézségeink, mert még kulturális terünk sincsen, de csináljuk tovább töretlen hittel. Hiszen azt gondolom, mindegy, hogy hányan maradtunk, azért még mindig jelentős számú magyarság él a városban” – emelte ki Toró Tamás.

Mint rámutatott, fontos tudni és hangsúlyozni, hogy Brassóban nincsen önálló magyar kulturális intézményrendszer. „Tehát gyakorlatilag kiszolgáltatottak vagyunk a mindenkori városvezetésnek.

Gyakorlatilag minden forrásunk pályázatból jön össze, körülbelül száz pályázatot írunk meg annak érdekében, hogy megvalósulhasson az esemény, e tekintetben már-már szinte az észak-erdélyi nagy fesztiválokhoz hasonlóan működünk” – mondta el Toró Tamás. Hozzátette, Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényéről van szó, hiszen ebben a régióban Brassó megyében él a legtöbb magyar.

•  Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok Galéria

Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

Azt is elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint

kevesebb lett a megye és a város magyar lakossága is: Brassó megyében 38 ezerről 28 ezerre, a városban pedig 17 ezerről 11 ezerre csökkent.

„Brassó megyében eszerint bekerülhet a magyarság képviselője az önkormányzatba, a városban már nem. Mindazonáltal a magyar napok Dél-Erdély hiánypótló eseménye, és fontosnak tartjuk, hogy évente megszervezzük, azért, hogy láttassuk magunkat, hogy magyar szótól legyen hangos a brassói főtér, és a magyar kultúra lakja be a központot” – fogalmazott a főszervező. Arra is kitért, hogy a kínálaton minden évben próbálnak újítani, többletet nyújtani a közönségnek, a közönségből érkező visszajelzéseket, igényeket figyelembe veszik. Kiemelte, hogy

a magyar napokon népviseletben vonulnak fel a barcasági néptánccsoportok a belvároson keresztül, ez egyfajta jó értelemben vett „erődemonstráció”, hogy a többségiek meg a turisták is lássák a gyönyörű magyar népviseleteket.

„Az is fontos, hogy érkezik a Petőfi 200 kiállítás Brassóba, a tárlat három héten keresztül lesz látható. Szintén kiemelendő, hogy nagy álma volt a brassói magyarságnak a 100 Tagú Cigányzenekar fellépése, ezt eddig nem tudtuk megoldani, viszont most sikerült. Nagy koncerteket is szervezünk, és a néptánc vonalán is lényeges eseményeknek adunk helyet: 75 éves a brassói Búzavirág Néptánccsoport, gálaműsorral ünnepeljük meg az évfordulót: a díszvendég Pál István „Szalonna” népzenész és bandája lesz, akik a szakma csúcsának számítanak” – sorolta Toró Tamás.

Koncertekből sem lesz hiány a Brassói Magyar Napokon •  Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok Galéria

Koncertekből sem lesz hiány a Brassói Magyar Napokon

Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

Azt is hozzátette, a magyar napok keretében Árpád-plakettet fognak átadni idén, a Cenken álló Árpád-szobor stilizált ábrázolásával. Szerveznek kirándulásokat a Cenkre, városismertetés is szerepel a programban, valamint az In memoriam Reich István barcasági néptánctalálkozó, ami egyébként az egyik legnagyobb néptánctalálkozója lett Erdélynek. „Felléptetjük helyi tehetségeinket, helyi együtteseinket, lesz termelői, kézművesvásár is, tehát

úgymond szimbolikusan »visszafoglaljuk« Brassó főterét.

Szandi 14 év után lép fel Erdélyben, és ennek is nagyon örülünk, hogy a koncert helyszíne a Brassói Nagyar Napok, de kiemelném a Queen legjobb magyarországi tribute-zenekarának fellépését is” – sorolta a főszervező. A Don’t stop the Queen! formáció egyébként augusztusban fergeteges koncertet adott a Kolozsvári Magyar Napokon, a közönség lelkesen ünnepelte őket. Egy különleges alkotást is bemutatnak a Brassói Magyar Napokon: szeptember 18-án láthatja a közönség a Modern moziban az Eötvös-expedíció című dokumentumfilmet – a Liszt Intézet Bukarest és a brassói Alpin Film Fesztivál szervezésében. A vetítésen jelen lesz a rendező, Kátai Bence és a film ötletgazdája és producere, Grábler Zsuzsa. Az idén megvalósult, 27 perces dokumentumfilmet román felirattal vetítik. Amint a film leírásában olvasható,

Eötvös Lórándot, mint tudóst ismerjük, akit Einstein a „fizika fejedelmének” nevezett. Olaszországban azonban, ahol hegycsúcsot (Cima di Eötvös) és sziklautakat neveztek el róla, a legnagyobb magyar hegymászóként tisztelik, lányait, Ilonát és Rolandát pedig a női hegymászás úttörőinek tartják.

Amikor húsz évvel ezelőtt Grábler Zsuzsa operatőr megismerkedett az Eötvös-lányok kalandjaival, azonnal filmvászonra álmodta, és a történetbe behívta Nedeczky Júlia hegymászót is, aki magyar nőként először emelkedett nyolcezer méter fölé. 120 évvel a valós események után Zsuzsa és Júlia korabeli öltözékbe bújtak, korabeli hegymászó kellékekkel és egy filmes stábbal együtt megmászták a Dolomitok egyik impozáns sziklafalát. A 14. Brassói Magyar Napokon a több mint 50 program közül a legtöbb ingyenesen látogatható, azonban van néhány esemény, amelyekre belépőt kell váltani. A Brassói Magyar Napok Facebook-oldalán megtalálható a részletes kínálat.

•  Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok Galéria

Fotó: Visual Manufactory/Brassói Magyar Napok

korábban írtuk

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát

Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.

Nagyvárad mellett már a körgyűrűnek is körgyűrűje van: felavatták az agglomerációs elkerülő út első szakaszát
2024. november 16., szombat

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást

Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.

Kelemen Hunor: Romániában a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást
2024. november 16., szombat

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben

Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.

Leszállópályának nézte a lucernaföldet a pilóta, ezért állt fejre a repülőgép Dél-Erdélyben
2024. november 16., szombat

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében

Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.

Civil szervezet próbálja megakadályozni a veszélyes medvék kilövését az egyik székelyföldi megyében
2024. november 16., szombat

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.

Ezúttal az egészségügyi miniszter példálózott Nagyváraddal
2024. november 15., péntek

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel

Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.

Erdélyi bányabezárások román állami finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel
2024. november 15., péntek

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé

Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.

Nagy várakozásokkal tekint a magyar kormány a romániai választások elé
2024. november 15., péntek

A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek a róla elnevezett iskolában

Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.

A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek a róla elnevezett iskolában
2024. november 15., péntek

Szobrot avattak a 100 éve született Gábos Zoltán fizikusnak Kolozsváron

Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.

Szobrot avattak a 100 éve született Gábos Zoltán fizikusnak Kolozsváron
2024. november 15., péntek

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során

A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.

 

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során